Kedves G!


Megpróbálok néhány jó tanáccsal szolgálni.


> Rengetegmindent kipróbáltam a jó alvás érdekében, a probléma az, hogy
a legmélyebb alvási fázis nálam nagyon rövid, ezért soha nem pihenem
ki magam.

El se tudom képzelni ezt az állapotot, hiszen a nagy fáradtság után
többnyire úgy alszik az ember mint a bunda.
Egyszer-kétszer előfordul, hogy az ember kialvatlanul tud le egy
napot, de aztán helyreáll az egyensúly.

Napközben nem tudsz lepihenni? Ha a lehetőség engedi, akkor kell
aludni, amikor álmos vagy. Mivel ez nálad már kórosnak néz ki,
feltétlenül próbálkoznék a napközbeni alvással.


> Egyébként sem tudok 3 óránál többet aludni és elmondhatatlanul fáradt
vagyok állandóan, ez már sok éve tart.

Alapelv, hogy a testünkkel nem hadakozunk. A tudatunkkal nem
kényszerítünk semmit egyetlen testrészünkre sem.
A gyógyulás nem akkor következik be, ha megbüntetjük azt a testrészt,
vagy sejtcsoportot, amelyiket hibásnak találjuk.

A gyógyulás akkor valósul meg, ha a felelős testrészünket,
sejtcsoportjainkat szeretettel kezeljük.
Talán buggyant ötletnek tűnik, de nyugodtan megsimogathatjuk őket,
beszélhetünk hozzájuk, kedveskedhetünk nekik valamivel.

Ha 3 órát tudsz aludni, alkalmazkodj hozzá, és egy pillanatig se
bosszankodj miatta, mert az csak ront a helyzeten.
Fogadd el, hogy a Te tested ilyen, élj vele együtt, ne akard rá
erőszakolni, amit ő nem akar.
Próbáld megfejteni, mi értelme van ennek az életciklusnak?
Mi ebben a jó? Erre a jóra próbálj koncentrálni.

> Hajlamos vagyok napközben szinte mindig mindenen aggódni, szorongani,
félni, néha ilyen álom formájában visszajön, úgy érzem mindig
gondolkodom valamin és nem tudok "kikapcsolni".

Tégy meg mindent annak érdekében, hogy ha azok a dolgok
megtörténnének, amik miatt aggódsz, akkor legyen ellenük védelmed.
Gondold végig a rosszat, légy rá felkészülve, hogy bekövetkezhet,
aztán ne foglalkozz vele.
Ha van egy alternatívád a legrosszabb esetre is, akkor attól már nem kell 
félni.
Félni mindig az ismeretlentől szoktunk.

> A múltban nagyon-nagyon sok negatív dolog történt velem és félek a
jelentől-jövőtől, talán ezért van az aggódás és szorongás.
Agykontroll-gyakorlat tudna segíteni ezen és ha igen milyen?

A múlton gondolkozni, felelősöket keresni felesleges. Az sem vezet
sehová, ha azon töröd a fejed, hogy mi lett volna, ha ...

A legegyszerűbben úgy tudod feldolgozni, ha úgy fogod fel, hogy az a
sok rossz valamire meg akart tanítani.
Mire akarhatott megtanítani?
Ha erre rájössz, rádöbbensz, hogy minden aggódás felesleges. Amikor
leesik a tantusz, megszűnik a félelem.


> Remélem, hogy valamilyen nagyon jó módszer, amely segítségével "ki
tudok kapcsolni" helyrehozná ezt az állapotot.
Elmondhatatlan szenvedést okoz a fáradtság minden nap.

Van néhány ötletem, ezeket most megpróbálom összefoglalni.
- Az agykontroll a meditáláson keresztül tud neked segíteni. Aki
rendszeresen meditál, az nem küszködik alvásproblémákkal.
A meditáció eleve nyugtató hatású, képes az alvást is pótolni.
Állítólag meditálás közben még ,,boldogsághormon" is termelődik.
- Az agykontroll segítségével létrehozhatsz egy börtönt, egy
páncélszekrényt, amelybe bezárhatod az aggályaidat. Ezáltal megszűnnek
létezni, megszűnnek téged idegesíteni.
- Kipróbálhatsz különböző légzéstechnikákat is. Eléggé nyugtató hatású
a következő:
Egy óra ketyegéseit figyeled, az adja a tempót, és közben így veszed a 
levegőt:
4 ketyegés alatt belégzés, újabb 4 ketyegésig bent tartod, 4
ketyegésig kifújod, 4 ketyegésig pihensz, majd kezdődik elölről, azaz
4 ketyegésre belégzés...
Egy idő után érezni fogod a tempót, és ekkor már nem kell számolni
sem, csak hagyd, hogy automatikusan menjen.
Ebbe általában belealszok.
- Én pránanadival is foglalkozom. Ott is vannak nyugtatóként
használható kezelések, de ahhoz, hogy ezeket használhasd, vagy meg
kell tanulnod, vagy kéznél kell lenni egy nadisnak, hogy megkezeljen.
Valószínűleg egy nagy kezelés közben úgy aludnál, mint egy bunda.
- Előző életekkel is foglalkozok. Tapasztalatból tudom, hogy rengeteg
probléma származik az előző életekből. Nem ártana egy kicsit utána
nézni. Amikor az ember bepillanthat az előző életeibe, összeállhat a
kép a jelent illetően.
Egyébként tudom, hogy ez az ötlet hangzik a legvadabbul, és nekem is
sok idő kellett hozzá, hogy elfogadjam. Viszont az, amit mi valóságnak
hiszünk az nem mindig valóság. És ez tőlünk függetlenül létezik.
Ha sikerült segítenem, annak szívből örülök! Ha valami nem világos,
vagy konkrét kérdéseid, kéréseid lennének, fordulj hozzám bizalommal!
Baráti üdvözlettel és szeretettel:
István (Borsodból)