>> Egyszerűen kicentrifugázzuk a töltéseket
>> a henger közepéről a szélére.
A kérdő cikkem megjelenése előtt nem sokkal sajnos
összeállt a kép, ez a kerék valóban nem örökmozgó,
de azért az ellenérvekkel nem teljesen értek egyet.

Jánosnak:

>Azt kell megérteni, hogy a nyomáskülönbség, potenciálkülönbség,  
>hőmérsékletkülönbség nem jár feltétlenül munkavégzés lehetőségével.
Lehet, hogy nem nézni ki belőlem, de ezt tökéletesen értem.
Pontosabban csak 1x jár azzal.

Egy kondin a pot.különbség ez izzóra ráengedve 
egyszeri munkavégzsére alkalmas, utána megszűnik.
A nyomáskülönbség is egy dugattyú két oldalán
egyszer munkavégzésre alkalmas, utána megszűnik.
Hőmérsékletkülönbségre hőerőgépet kapcsolva,
egyszeri munkavégzésre alkalma, utána megszűnik.

Ezekből adódik, hogy örökmozgó csak az lehetne,
ami a fenti különbségeket maga hozza létre.
Pl. magától csinál a langyos vízből hideget és meleget.

A forgó fémkorongos példában ez nem állt fenn.

Nem vettem észre, hogy a forgó fémkerekes rendszer arra alapul
hogy a töltést hordozó tömeg és a hordozott töltés mennyisége
között nemigen van összegfüggés.
De ezt eszembe sem jutott volna egy kondival eljátszani,
ahol elég távolabb húzni a fegyverzeteit és máris több energia 
lesz benne - hiszen az munkába került. Itt még én is látom.
Hiába van a kondinak esetleg elhanyagolható tömegű fegyverzete.

A forgó keréknél ugyanez van, csak ott nem láttam át.
A perem és a tengely közti feszültség okozta potenciálkülönbség, 
(ha tetszik térerősség, csak fémen belül ilyen riktán van)
miatt nehezebb az elektronokat a perem felé lökni,
és végeredményképpen mégiscsak a forgást fogja lassítani.
Tökugyanaz mintha a kondi fegyverzeteit húznám szét.


>Ha függőlegesen tartasz egy vezető rudat (nem kell forgatni), elvileg 
az
>alján több elektron lesz, mint a tetején. Mégsem tudod ezt munkavégzésre
>kihasználni. Mert a rúd végeit összekötő vezetékre is hat a gravitáció.
Ez így van.
De a kerekes ötlet nem emiatt nem működik, hiszen ott centripetális
gyorsulás a fogyasztóhoz menő vezetékekre ható g-nek sokszorosa.
Azt én sem gondoltam, hogy egy függőleges kerék magától forog.
Miképpen egy ellenállással lezárt diódán át sem folyik áram.
Sőt, egy függőleges hurokban sem folyik köráram.

---------------------

Hidveginek:

>Arra nem gondoltál, hogy amikor terheled ezt a "generátort",
>akkor a terhelés felé menő vezetékekben és a terhelésben magában 
>is ugyanúgy hat ez a kicentrifugálás, csak fordított irányban?
A fogyasztóhoz menő vezeték természetesen nem forogna!! :)

Ha pedig arra gondolsz, hogy a kerék áll, és a világ forog körülötte,
akkor:
Egy forgó koordinátarendszer nem csak egy másikhoz képest forog.
Forgó koordinátarendszerben elgurított labda nem egyenesen gurul.
Az asztalomat nem tekintem forgónak ilyen szempontból.


> kisebb koponyák is megszólalási kényszert érezzenek,
> és fellendüljön a lista, 
Kössz. Nem ezért írtam. 
De félig jó helyen kapisgálsz, még mindig nem vettem rá magam, 
hogy jobb híjján gyorsétteremben mossam fel a padlót a mérnöki diplomámmal,
addig pedig túl sok időm van és túl sokat jár az agyam minden hülyeségen.
De már alakul, egyik BurgerKing visszaírt, hogy várnak interjúra!
Na meg a kényszereim, a depresszióm, stb. stb. Ezt jól elcsesztem.

----------------------

Markynak:

>Attol meg, hogy az (infravoros) fenyt vonzza a gravitacio, 
>nem fog kevesebb foton alulrol folfele menni, mint fontrol lefele. A 
>fotonok gorbult palyan, lassabban stb. haladhatnak mint gravitacio nelkul, 
>de mindegyik celba er. Ez szvsz. nem az az eset, hogy az also lapon all 
>valaki, aki golyokat dobal folfele es nem mindegyik utkozik a plafonba, 
>ha nem eleg nagy energiaval dobjuk folfele. Ha a foton nem er celba, akkor 
>fekete lyuk esemenyhorizontjan belul vagyunk, ekkor viszont problemank 
>lesz a henger alakjanak megorzesevel is. ;)

Én pont így képzeltem el, labdákkal, ahogy dobáljuk felfelé, 
és némelyik visszaesik. Azzal a különbséggel, hogy ha a foton haladási
tömege arányos az energiájával (de ha nem az, akkor itt a hiba!),
akkor nem kell fekete lyuk nagyságrendű gravitáció ahhoz, hogy
statisztikailag több "kék" foton érjen célba, mint ahány "vörös".
Pontosabban több "kHz-es foton" fog visszahullni, mint "MHz-es foton".

Azt nem vitatom, hogy gyakorlatilag kivitelezhetetlen ebből bármi energiát
kiszedni, itt most csak elméleti ellentmondást keresek.

> Lehet trukkozni a foton gravitacios voroseltolodasaval, amitol megvaltozik 
> a hullamhossza es az energiaja, de ez az energia a gravitacios mezobol 
> jon, tehat nem orokmozgo. 
Én azt hittem, hogy a vöröseltolódás sima Doppler, akár van gravitáció, 
akár nincs. Közeledő tárgyak fénye kékebb, távolodó tárgyak vörösebbek.
Ezért gondoljuk, hogy az univerzum tágul. De tévedhetek.
És itt már régen kopogtat a relatívitáselélet, amit nekem magas.
(Más megfigyelések alapján meg ugyan tágul az unverzum, de egyre gyorsabban,
azaz a "minden mindent vonz" szabálynál kell itt lennie vmi másnak is.)

Ugyanez a fotonos dobozos kérdés hullámvezetővel:
Egy függőleges ideális hullámvezető végén egy-egy eredetileg
T hőmérsékletű illesztett lezárás. Lesz hőmérséklet különbség magától?

a BenceMiki

Még egy gondolat:   
nem hiszek abban, hogy energia (Joule!!) jöhet a semmiből.
De azt, hogy a hőenergiát nem lehet passzív eszközökkel
újrahasznosítani, abban még nem vagyok biztos.
Persze, tudom, hogy ez a tudomány hivatalos álláspontja.

Odáig már biztos, hogy fölösleges olyan módon próbálkozni,
hogy elektronok, kistömegű golyók stb, mert ezek önmagukban
nem képviselnek energiát, csak valamihez képest. Kell nekik
elektromos mező vagy épp gravitációs tér, vagy másik tömeg,
hogy az általuk "tárolt" energiát visszaadják.  És akkor is csak
visszaadták, de nem források. 

Ellenben itt ez a fura dolog, a foton. Meg a feketetest-sugárzás.
A foton önmagában is energia. Nem csak egy külső erőtérhez
képest az. Amiből kiindul, az hidegebb lesz, amiben elnyelődik,
az melegebb. És persze ami melegebb, az jobban sugároz, 
kialakul az egyensúly.
De ami fura, és talán lehet vele kezdeni vmit:
egy egyen-hőmérsékletű fekete test is 
 _eltérő_ energiaszintű fotonokat bocsát ki.

Ha szortírozni tudnánk a fotonokat,
akkor szétválasztottuk a hideget a melegtől.
Ha a tökéletesen izotróp feketetest sugárzásba
bármilyen eredő irányt tudnánk vinni, 
hogy valamelyik irányba kicsit több foton menjen,
vagy pedig egyik irányban más legyen az eloszlásuk,
akkor már nyertünk. És hát mi hat a fotonra?
Biztosan sok minden, én csak a gravitációról tudok.
Ennél jobban nem tudom megfogalmazni.

A szomorú az egészben az, hogy ezt is többezer fizikus
végiggondolta már, és kizárt, hogy ne jöttek volna rá vmire. :(

a BenceMiki