Nagyon nehezen lehet újabbban levelet küldeni a listára!

Ezt a levelem is ismét 3.-szor küldöm!

Sziasztok!

Szeretnék csatlakozni Istvánhoz, a szabad akarat, sors, előre
elrendelés témakörben.

Meg van írva. Érdekes és ősi hite ez az embereknek.  És, mint minden,
ami hit, egyrészt igaz, másrészt tévedés.A hitben mindig a
feltételezés a tévedés lehetősége.
Vagyis, amit nem TUDUNK, mert nem látunk, hallunk, ízlelünk,
tapintunk, vagy szagolunk vagyis érzékelünk, vagy megtapasztaltunk, az
bizony, feltételezés.

Hiteink egy része a számunkra elfogadhatalan, vagy félelmetes,
ismeretlen dolgoknak a magyarázata. Ahogy egyre nő a tudásunk, egyre
több ismeretlen válik ismerősé, egyre-másra tünnek el, változnak meg
régen igaznak vélt hitek.

És hiába állnak hiteink ilyen laza, süppedős, állandóan változó
talajon, mégis, csak ezek mozgatnak bennünket. Hiteink befolyásolnak a
cselekvésre, vagy a nem cselekvésre bennünket.

Amire sokat gondolunk, amit sokszor mondunk, vagy amit sokszor
hallunk, az előbb-utóbb a hitté válik bennünk, és észrevétlenül a
szerint kezdünk el cselekedni.Vagyis megvalósul.

A legérdekesebb a hitben,hogy teljes mértékben egyedi. A hitünket
nagymértékben befolyásolják a körülményeink, a születésünktől - vagy
fogantatásunk- pillanatától velünk történt események, általunk
hallott, látott, tapintott, szagolt, ízlelt, azaz érzékelt dolgok, az
örökölt tulajdonságok.

Sokan hisszük, hogy nem egy emberöltő alatt alakulnak ki hiteink,
személyiségünk,  hanem a reinkarnáció révén ez egy hosszú-hosszú idő.

De ha a reinkarnáció is csak egy hit, akkor is befolyásol a múlt,
hiszen ma már tudjuk, hogy az emlékeket, sőt hiteket is, kémiai úton
is örökölhetünk elődeinktől. Itt most nem tulajdonságokról, hanem
emlékekről, hitekről beszélek! Márpedig ha ez igaz, akkor ezek a
múltbéli dolgok is hatnak ránk. "A zsigereimben érzem" -szól a
mondás.És milyen igaz!

Szóval, amikor szabad akaratról, szabad választásról van szó, akkor én
úgy tapasztalom, hogy a korlátaink, vagy épp szárnyaink pontosan a
bennünk lévő hitek.

Ha HISZEM, hogy képes vagyok rá, akkor meg tudom csinálni, ha már
egyszer megcsináltam, akkor MEGTAPASZTALOM, és amit megtapasztaltam,
hogy számomra LEHETSÉGES, az többé nem hit, hanem BIZONYOSSÁG.

Ha NEM HISZEM, hogy képes vagyok rá, akkor nem tudom megtenni, és
MEGTAPASZTALOM, hogy számomra NEM LEHETSÉGES, így ez sem hit többé,
hanem ez is BIZONYOSSÁG, bár gátként működik. Ilyenkor gyakran hallom,
nem tehettem mást, nekem ez adatott, én ilyen vagyok, ez nem
történhetett másként... stb.

Tökéletesen egyetértek Istvánnal- ha megismerek, megismerünk 1-1
embert, valóban már igen rövid idő után kiderül a legtöbb esetben,
hogy mi várható, vagy épp mi nem várható adott élethelyzetében.
Vagyis képes-e megoldani, irányítani, befolyásolni az adott helyzetet,
vagy ez meghaladja aktuális állapotát - azaz hitrendszerét.

Egy példa: az egyik diákom aki az ELYHA tanfolyam résztvevője, a minap
pont a következő konzultációnk előtt hívott fel, miszerint, nem tud
jönni, mivel idézem: "Nagyon lassan tanulok, ilyen vagyok, és nekem ez
a 2 óra kiesés rengeteg. Mivel már csak 3 napom van a viszgáig, ezért
minden időm a tanulásra kell szánnom! Így is kevés az időm!"
Mondom neki: De hisz ez egy gyakorló alkalom, mikor pontosan tanulunk
- villámolvasással. Amivel mai tudásunk szerint éppen a LEGGYORSABBAN
vagyunk képesek tanulni.

De ő már próbálta a videóval- mondta (ennél a tanfolyami formánál a
résztvevők előre megkapják videón a módszerek magyarázatait, illetve
szintén a videó segítségével ki is próbálhatják vezetett gyakorlat
formájában)- és NEKI nem sikerült a gyakorlás. Pont ezért vannak az
élő konzultációk-mondom neki- hisz itt élőben együtt CSINÁLUNK
mindent, és engem nem tud kikapcsolni mint a videót-, ha rátörnek a
negatív gondolatai. Én ott leszek, és átsegítem ha kell ezeken!

Eljött. És az előbb írta skypeon:
"Szia Margó! Képzeld, jól megy a tanulás, a szerdai konzultáción
nagyon sok mindent megértettem hogy hogy is kell csinálni a dolgokat,
amit ezúton is köszönök! Azóta már villámolvastam még egy könyvet és
aktiváltam is az elmetérképem alapján. Amúgy mostanában kevésbé érzem
azt, hogy kifutok az időből. :) hála Neked!"

Ha-ha "mostanában"! :) Két napja még "Nagyon lassan tanulok, ilyen vagyok..."

Igen, én is azt gondolom, hogy mindig van választási lehetőség. Kettő
pedig mindíg biztosan adott: az egyik az igen, a másik a nem, az egyik
a megteszem, a másik a nem teszem nem.

Ugyanakkor van sorsszerűség is, olyan amiről kiderül így kell, kellet
történnie. De ez a sorszerűség is saját magunkból, a saját hiteinkből,
gátjainkból, vagy szárnyainkból adódik.

Egyébként nem tudom hányan tudjátok, hogy amerikai pszichológusok és
kutatók felfedezték agyunknak azon részét, ami spontánul és
ösztönszerűen rávezet bennünket a helyes cselekvésre, és ezt SQ-nak
vagyis spirituális intelligenciaként definiálták.

Ez az agyterület (S-pont) a többitől teljesen elhatárolódva működik,
tehát nincs rá hatással az ésszerűség és a logika. Szakértők véleménye
szerint az agy S-pontját fejleszteni is lehet. Azok, akik tudatosan
képesek megítélni, melyek azok a határok, amelyeket önmagukban
feszegethetnek, sikeresek lesznek a munkában és boldogok a
magánéletben.

A pszichológusok egyetértenek azzal, hogy azok a személyek, akik
fejlettebb SQ-val rendelkeznek, rugalmasabban gondolkodnak, mint
átlagos társaik, spontán döntenek vagy cselekszenek, értékelik
önmagukat és képességeiket, kellő önismerettel rendelkeznek, jól
kezelik a lelki fájdalmat, átlátják életük összefüggéseit, megvetik a
megszokást és intuitív beállítottságúak.

A spirituális intelligenciád segítségével el tudod dönteni, mi a jó és
mi a rossz, a helyes és helytelen. Ennek a képességünknek
köszönhetjük, hogy képesek vagyunk az öngyógyításra, el tudjuk altatni
a vágyainkat, késztetéseinket egy fontosabb, magasabb rendű cél
érdekében. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az SQ a bölcsességünk és a
lelkiismeretünk. De nem csak az. A neuropszichológusok találtak egy
olyan területet a halántéklebenyben, amely a működő agyról készített
felvételeken akkor mutat aktivitást, amikor a vizsgált személyek
spirituális vagy vallásos témákat hallanak. Ennek az istenközpontnak,
angol szóval god spotnak a létezését a modern agykutatás minden
vizsgálata alátámasztotta.

A rendszeres meditálás, de még az étrend átalakítása is hozzájárulhat
az SQ értékének növekedéséhez. Ha sikerül úrrá lenned régi, rossz
beidegződéseiden, ha mered vállalni, hogy félreteszed olykor a
racionalitást és a "szívedre" hallgatsz, könnyebben boldogulsz az
életben, egyre boldogabbnak érzed magad.

Kívánok hát mindannyiunknak egyre több boldogságot! és egyre kevesebb
"ennek így kellett történnie" érzést!

Margó

Sziasztok!

Nagyon szépen köszönöm Zolinak a Steve Jobs évzáró beszédét!

És köszönöm, és hálás vagyok a sok értékes hozzászólásért, véleményért,
ismeretért, amit írtok a listára!

És köszönöm Lacinak, hogy akkor írt, és ezzel nem hagyta elhalni ezt a
listát, amikor mi többiek hallgattunk!

Szép napot mindenkinek! Egyre jobban!
Margó

Kedves Lista!

Nem csak a haldoklót kellene megtanítani meghalni, hanem a hozzátartozót 
is
arra, hogy engedje elmenni a haldoklót.
Nagyon fontos a hozzátartozók megtanítása az elengedő Szeretetre. Sok
probléma gyökere, amikor nem engedjük meghalni a szerettünket.
Sok fájdalom, szenvedés okozója, Sophie is mesél erről az előző levelekben.

Találkoztam olyan meddőséggel, ahol egyértelműen bebizonyosodott az, hogy
azért volt meddő éveken keresztül az adott hölgy, mert nem engedte el halott
gyermekét. Mikor ezt megértette, feldolgozta, rövid időn belül áldott
állapotba került. Ha nem segítek neki, nem gyógyul meg a Lelke és a
betegségét, problémáját átviszi a következő életébe is. (Már aki hisz
benne.)
A másik probléma, hogy ebben az életében sem lett volna gyereke, mert a
halott gyermek "elfoglalta" a méhében a lelkében a helyet és nem volt hová
jönni a következő babának.

Én csak azt tudom mondani, meg kell tanulni azt a Szeretetet, amiben ott
van az elengedés is. Sok problémát, betegséget előznénk meg vele.
Szeretettel, István (Bp.)

Kedves Lista!

Ezt a levelet kaptam a napokban.
Szeretettel, István (Bp.)

> Akármikor olyan élethelyzetbe kerülök, amelyik valamilyen oknál fogva
kényelmetlen a számomra, elgondolkodom, hogy miként teremtettem meg
magamnak az adott szituációt. Általában meg is találom a kiváltó okokat,
és ilyenkor eltűnődök egy pillanatra, hogy teremtőerőmet még mindig nem
tudatosan használom és nem a magam javára.
Most ismét, újult erővel elhatároztam, hogy alkotóerőmet a saját sikerem
és boldogulásom és céljaim elérése érdekében fogom alkalmazni.
Szétnéztem akönyvespolcomon, és egy régebbi könyvben
(Marta Hiatt: Elmekontroll) rábukkantam egy érdekes leírásra.
Egy olyan gyakorlatsort találtam, aminek a lényegével már évek óta tisztában
vagyok. Mégis megfigyeltem, hogy vagy még mindig nem alkalmazom a megfelelő
módon. Most megosztom veled azokat a hibákat, amiket vétettem és az általuk
felmerülő kérdéseket is.
Mái Attila

1. Fogalmazzunk pozitívan
Magával a pozitív fogalmazással alapvetően nem voltak problémáim, bár
aktuális hangulatomtól függően lehettek kisebb kilengések. De a fő probléma,
ami engem jellemzett leginkább, hogy nem voltak konkrétan megfogalmazott
rövid és hosszú távú céljaim. Neked vannak egyes szám első személyben és
jelen időben megírt pozitív céljaid?

2. Tegyük logikussá kijelentéseinket
Ennél a pontnál sokszor hibáztam már. Ugyanis abból a helyzetből, hogy
nincsenek megfogalmazott céljaim, gyakran átcsúsztam abba az állapotba,
hogy rögtön meg akartam váltani a világot, és olyan grandiózus terveket
szövögettem, amelyek még abszolút nem voltak reálisak a számomra. Te
odafigyelsz a célkitűzésednél a fokozatosság elvére, azaz a kisebb célok
felől haladsz a nagyobbak irányába?

3. Fogalmazzunk pontosan
Sokszor megfigyeltem, hogy nem minden leírt célt tudok ugyanolyan
részletességgel elképzelni és leírni, mint egyeseket. Ilyenkor sokszor
elgondolkodtam, hogy az a cél, amit nem tudtam vagy akartam részleteiben
elképzelni, az valóban az én vágyaimat tükrözte? Te hogy állsz ezzel?

4. Szánjunk rá elég időt
A leírt céljaim legtöbbször csak kevés ideig motiváltak annyira, hogy
hosszabb ideig kitartsak a vizualizálásuk mellett. Ilyemkor elgondolkodtam,
hogy a kitartásra nem ösztökélő célok nem is a valós céljaim voltak vagy
egyszerűen csak lusta és kishitű voltam? Te már átgondoltad a sajátjaidat
ebből a szempontból?

5. Éljük át az érzést
Az átéléssel ugyanaz a problémám, mint a kitartással. Megfigyeltem, hogy
azok a célok, amelyeket részletesen el tudok képzelni, és kitartóan
vizualizálni, azokat tudom valóban átérezni. Elgondolkodtam már többször
azon; hogy azok a célok, amelyeket nem tudtam teljes lelkemből és szívemből
átérezni, azokat valóban meg akartam valósítani? Vagy lehet, hogy csak
nem hittem el, hogy képes vagyok elérni őket? Te mit gondolsz a
sajátjaidról?

6. Cselekedjünk fizikai síkon
Már tudom, hogy ez volt a leginkább gyenge pontom! A legrészletesebben
leírt, legjobban vágyott és legkitartóbban vizualizált céljaim is elakadtak
ennél a folyamatnál néhány alkalommal. Ennek számtalan fizikai oka vagy
akadálya lehetett: nem szakítottam rá elég időt, megkérdőjeleződött bennem
a megvalósíthatósága, kisebb akadályokba ütköztem a végrehajtása közben,
és ezért elkedvtelenedtem. A következő kérdéseken érdemes ilyenkor
elgondolkodni szerintem: Alapvetően velem van a gond vagy a céljaimmal?
A tudatalattimban rögzültek olyan önkorlátozó hiedelmek, amelyek
megakadályoznak az életcéljaim elérésében, vagy a céljaimon kell
változtatnom?

Mostanában leginkább ezekre a kérdésekre keresem a választ. De az első
lépés az lesz, hogy leülök egy nyugodt sarokba és összeírom azokat a
vágyaimat és céljaimat, amelyeket biztosan szeretnék elérni.
Javaslom a számodra is, hogy gondolkodj el a kérdéseken, és ha még
nincsenek leírt konkrét céljaid, akkor ne sokáig tétovázz, kezdj bele a
megfogalmazásukba.

"A képzelőerő minden kreativitás, az életünkben és személyiségünkben lezajló
változás kulcsa! Ha el tudjuk képzelni, meg is kaphatjuk, feltéve, hogy
logikus, amit kívánunk. Azok vagyunk, akiknek képzeljük magunkat!"
Marta Hiatt
>
2012.jun.30.-án lesz  a pozitív gondolkodók napja. Mái Attila lesz a
házigazda.
Keressetek rá az interneten!
István

Kedves Laci! igazad van. Mindenféle hülye gondolatok cikáznak a fejemben, 
aztán persze a vizsgára gondolok állandóan, de ez szerintem természetes, 
mármint hogy a vizsgára gondolok és nem a hülye gondolatok. A bizonygatás 
helyett én inkább úgy fogalmaznék, hogy próbálom magam a pozitív irányba 
terelni, de én is tudom legbelül, mélyen, hogy ez valójában nem megy. Igen, 
félek és nem tudom, hogy mire számítsak. :-((((((((((((((((((((((((((((((((( 
Üdv, Heni