> A borz szó amúgy török eredetű, abból a korból, amikor még nem
> haragudtunk a törökökre (azaz a Káma folyó környékének idejéből).

  Tudtommal most se haragszunk a törökökre. Egyébként nem szabad
összekeverni a Törökország hivatalos nyelvét (türkçe) beszélő népet,
akiket a nyelvészek éppen ezért oszmán-törököknek hívnak, az egész
törökséggel, akik egész Közép-Ázsiában és Északkelet-Szibériában
megtalálhatók, és legalább harmincöt nyelven beszélnek (kazahok,
kirgizek, üzbégek, azerbajdzsánok stb.). Az oszmán-török csak egy ezek
közül.
  A borz állatnévnek a borzad, borzol, borzas stb. szócsaládhoz
tartozását a TESZ nem lehetetlennek, de kevésbé valószínűnek tartja.
Az állatnevet feltehetően sz-szel a végén vettük át, bár már a
törökben is átváltozhatott z-vé, de valószínűbb, hogy ez a magyarban
történt.
  Az igecsalád hangfestő eredetű, mély hangrendű változata a berzenkedik
stb. családjának. A borzas és a borzol még őrzi az eredeti
jelentéstartalmat: „haj égnek mered”, a borzong stb. a „haja a
rémülettől égnek mered” jelentésből a „megrémül, iszonyodik”
jelentésbe ment át. A borzalom kései alakulat, 1814-ből van először
adatolva, ez már csak elvont értelmet mutat.

Láng Attila D., író, Láng Krisztina †, http://lattilad.org