Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 3269
Copyright (C) HIX
2006-08-14
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 re:szinek es hangok (mind)  33 sor     (cikkei)
2 Re: *** HIX TUDOMANY *** #3267 (mind)  59 sor     (cikkei)

+ - re:szinek es hangok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok! starters_uh.tratseerf érdekes írásához szólnék hozzá.

>Az infrahangokat pedig hallás nélkül is lehet érzékelni:
>a szervezeted egyes részei (pl. véráramlás) ilyeneket keltenek,
>ill. rezonálnak rá, ezért veszélyesek. Félelemérzettől kezdve, azon
>keresztül, hogy kiesik a beled, gyomrod - addig, hogy szétzilálódik
>a keringésed: bármi lehet.
Az infrahangot az ember nem hallja. Kizárólag más módon lehet
érzékelni, pl. az erős infrahang fájdalmat okoz, és te is írtál egyéb
egészségkárosító hatásokat.
>Valószínűleg ezért is nem érzékeli a fül ezeket: a szervezet saját
>hangjaitól nem lehetne jól hallani a külső infrahangokat.
A fül érzékeli az infrahangot, de nem hallási érzetként, hanem
fájdalomként. A külső infrahangot ugyanazért nem halljuk, amiért
a belsőt sem.

>Hogy van-e a képességnek más elonye is, azt nem tudom, de
> felvetodik, hogy vajon vannak-e "va'jtszemu" emberek is?  Egyáltalán
> vizsgálják-e valahol, hogy egyesek látnak-e olyan színeket, melyeket
> az átlagember nem? Egyáltalán hogy derülne ki, ha valaki mondjuk
>Igen, van ilyen.
Biztos hallottatok már róla, hogy színek valójában nincsenek. Egyes
élőlények agya adott hullámhosszú fényhez adott színérzetet rendel.
Ez az érzet azonban egyénenként más-más. Ezért nem is célszerű
átlagos színlátásról beszélni. Adott hullámhossz-tartományon
belül a legtöbb ember érzékel; megtanulta mindenki, hogy a kb.
580 nm hullámhosszú fény sárga színt jelenti, és mindenki azt
mondja a naposcsibére, hogy sárga. De hogy ez kiben milyen érzetet
okoz... Egyébiránt a látható fény színspektrumában látható színeken
felül aligha hiszem, hogy bárki látna egyéb színt.


Üdvözlettel: Hegyi Zoltán
+ - Re: *** HIX TUDOMANY *** #3267 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Thus spake HIX TUDOMANY >:

Janos:

>> Ugyanezeket a kerdeseket felteheted
>> pl a Compton jelensegre is, vagy egy sima utkozesre,
> Egyelore nem teszem fel, mert a legegyszerubbet szeretnem megerteni.
> Es ugy velem, ertem, es jol ertem.

A legegyszerubb eset, amikor a ket problema, az annihilacio, illetve a
fenysebessegu objektum gravitacios tere elvalaszthato egymastol, es kulon-
kulon vizsgalhato. A vakuumbeli annihilacio pont a legbonyolultabb
problema, mert ott egyszerre tortenik minden. A megertesehez eloszor az
egyszerubb eseteket kell vizsgalni, meg kell nezni, hogy mi tortenik az
annihilacio soran, majd meg kell vizsgalni kulon, hogy van-e a fotonnak
gravitacioja, es hogy nez ki egy fenysebesseggel szaguldo objektum
gravitacios tere. En ezt probalom tenni.

> A foton nem lokalizalhato, nem mondhato meg, hogy hol van. Persze, hordoz
> energiat, tomeget, impulzust, de olyan ertelemben gravitaciot tulajdonitani
> neki, mint egy nyugalmi tomegnek, szerintem tovabbra is ertelmetlen.

Ez egy sajnalatos tevedes, a fotonnak van gravitacioja, pont ugyanolyan
mertekben gorbiti a teret, mint a tomeg. Ez teny, nincs ertelme vitatni.
Meg sajnalatosabb, hogy ha mar vitazol, nem vetted a faradsagot, hogy
raklikkelj az URL-re amit nehany levellel ezelott megirtam, vagy beird a
foton es gravitacio kulcsszavakat a gugliba.

> Annihilacio elott tehat van szep gombszimmetrikus gravitacios ter, utana 1
> masodperc mulva a 300000km-es gombon kivul nincs valtozas, belul meg...

Mi van belul? En nem tudom.
Es miert lesz valtozas? Azert, mert a foton sebessege vakuumban megegyezik
a gravitacio sebessegevel (c), vagy azert, mert a fotonnak nincs
gravitacioja? (Az elsot mag tudjuk vizsgalni anyagban illetve eros
gravitacios terben, a masodik alapbol hibas feltetelezes)
Tovabba miert beszelunk gombrol, mi okozna gombszimmetriat, amikor sem az
annihilacio elott, sem utana nem gombszimmetrikus a rendszer?
Gondolj bele, elrepul 2-3 kulonbozo energiaju foton, kulonbozo iranyokba,
hol van itt szimmetria? Nyilvanvalo, hogy a foton palyajahoz kozel
teljesen mas gravitacioval fogsz talalkozni, mint mas iranyokban.

>> -Az energia es a tomeg ekvivalens, ugyanarrol van szo. Mindkettore hat a
>> gravitacio, es sajat gravitacios teruk is van. A fotonnak is.
> Hogyne. Csakhogy a foton a 300000km-es gombben mindenutt van es seholse.

Na ezt most nem ertem. Mi az hogy mindenhol ott van?
2, vagy ritkabban 3 foton keletkezik, melyek hatarozott iranyokban
hagyjak el az annihilacio szinhelyet.

> Ha most ott van a ket foton, amik vonzzak egymast, akkor ez a vonzas miben
> nyilvanul meg? Kicsit lassabban mennenek szet, mintha csak egy foton indult
> volna? Ha meg a vonzas semmiben sem nyilvanul meg, akkor nincs is vonzas.

Gravitacios voroseltolodasban nyilvanul meg.

--
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Volcano - Mentor Graphics - MES
"Mindig jo, ha bajba jutsz, hogy ha orditsz s korbefutsz!"

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS