No...pénteken kétszer is !!...először a röhögéstől, szegény
bárók, lordok, hercegek a templomban, kezükbe nyomtak
műsorfüzetet, azt kellett szorongatniuk két órán át, hogy
aztán belőle énekeljenek, ott szenvedtek olvasószemüvegben 
 - nekem is kell, s mivel szemüveges vagyok, ha az rajtam
van, hát ha felpillantok belőle, semmit nem látok... -
szegények, a többség természetesen idősebb volt már, még
a nagyi is aki a királyné sem uszta meg, a templomban nincs
pardon...ja, a papok beszéde az valami borzasztó volt, 
szerintem, nem igaz hogy ilyen szegény szókinccsel rendelkeznek...aztán 
ott 
fogadoztak az ifjupár hogy jóban,
rosszban, gazdagságban, s z e g é n y s é g-ben...hm...
így én is könnyen fogadkoznék:)
aztán a második halálom a vonulás a hintón...végig bőgtem
annyira de annyira lehetett érezni a szeretet energiáját,
amit áramoltatott a töbszázezer ember - s valószinü a tv-k
előtt is az a pár tucat - s ettől nagyon meghatódtak a
fiatalok, főleg mikor kiléptek az erkélyre s látták a véget
nem érő éljenzők hadát...Laci

Sziasztok!

Sajnos nem volt szerencsém és nem húztak ki a lottón. Így nincs más hátra, 
mint előre, muszáj lesz félmaratonokat futnom sürgősen, hogy kvalifikáljam 
magam. Illetve lehet még "jó ügyért" futni, az autizmus és a down érdekel, 
úgyhogy meglátjuk, hogy találok-e olyan szervezetet, akin keresztül megtehetem.

Mindenesetre köszönöm mindenkinek, aki gondolt rám.

New Yorkban az idő végre csodás!

EGYRE JOBBAN

Gina