1. |
re: implikacio (mind) |
39 sor |
(cikkei) |
2. |
re: Teljesitmenyado (mind) |
31 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: implikacio (mind) |
33 sor |
(cikkei) |
|
+ - | re: implikacio (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Helga,
>
> Egy matematikus az A hipotezist probalja bizonyitani. A
> kovetkezokeppen
> okoskodik:
>
> Ha A implikalja B-t es B kicsit valoszinu, de bebizonyitom, hogy megis
igaz,
> akkor A kicsit valoszinu.
> Ha C implikalja A-t es bebizonyitom, hogy C hamis, akkor A sem igaz.
>
> Helyesek e a matematikus allitasai es miert? (statisztikai modus
> tollens, modus tollens, ponens es tarsai)
>
Ezek így ebben a formában semmiképp se ...
Pl. ha esik a hó, akkor tél van. Most tél van. Biztos esik a hó?
Nem.
A másik kérdésre:
Ha most nem esik a hó, akkor nincs is tél?
Szintén nem igaz.
Először is a modus ponens: Ha A implikálja B-t és A igaz, akkor B is igaz.
Ha azt mondanánk, hogy A kicsit valószínű, de belátjuk, hogy igaz, akkor
attól kezdve már nem kicsit valószínű, hanem nagyon :), és ekkor B is
biztosan igaz.
Ha csak azt tudjuk, hogy A mondjuk p valószínűséggel igaz, akkor
mondhatjuk-e, hogy B is p valószínűséggel igaz? Ennek eldöntéséhez viszont
pontosabban kellene definiálni a kérdést. Elég komoly problémának tűnik (én
nem vagyok annyira szakértő ebben a témában):
http://hix.hu/nhfrw-hix.hu
(Aki szeretné, el tudom küldeni a cikket.)
Gyula
|
+ - | re: Teljesitmenyado (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Attila,
> ezáltal megszűnt az esélyegyenlőségre
> való kormányzati törekvés.
Ez a kormány mindenre törekszik, csak egyenlőségre nem, és főleg nem az
esélyek frontján. Mellesleg: ez egyetlen kormány célja sem volt, és soha nem
is lesz. Viszont jól mutat a közvélemény szeme előtt lobogtatott szándékok
listáján, és ha nem jön össze (miért is jönne?), akkor lehet az ellenségre
mutogatni - ilyen már volt korábban is, és lesz is mindig.
Ilyen a politika.
Ami pedig minket illet: A közigazgatási eljárás egyik fontos alapelve a
kérelemhez kötöttség elve. Ha egy jogszabály pozitívan diszkriminál valakit,
fontos, hogy a kedvezmény ne csak úgy járjon, hanem külön kérni kell - akkor
viszont tényleg jár. Éppen az sértené súlyosan az esélyegyenlőség elvét, ha
ez nem így volna.
Csak egy saját példa, nem a közigazgatásból: A cégnél egyedül nekem van
iskolás korú gyermekem. Szeptember táján mindig megkaptam a beiskolázási
támogatást, de tavaly valahogy elmaradt. Finoman érdeklődtem a főnöknél,
hogy talán megszűnt ez a támogatási forma? Mire a főnök: "Ja, hát
elfelejtettük? Rögtön utánajárok". És egy hét múlva kézhez kaptam a
jegyeket, a létező maximumot, és mint mindig, az óvodás gyermekem után is,
mert "hát sosem lehet tudni, hátha mégis iskolába megy". A kollégáim soha
nem irigyelték tőlem ezt, de ha teszemazt a karácsony előtti céges dáridón
félrészegen előadom, hogy nem kaptam beiskolázási támogatást, valószínűleg
röhögve mondták volna, hogy "vazz, hát miért nem szóltál?".
Na, hát körülbelül így működik a közigazgatás is.
Üdv: gerbera
|
+ - | Re: implikacio (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Helga!
Az implikáció igazságtáblája (ld. bármely bevezető logikakönyv,
Világháló: Wikipédia stb.):
A B A implikálja B-t
0 0 1
0 1 1
1 0 0
1 1 1
Nézzük ez első állítást:
1. Ha A implikalja B-t es B kicsit valoszinu, de bebizonyitom, hogy megis
igaz, akkor A kicsit valoszinu.
Nos, az első feltétel (A implikalja B-t) az első, a második és a negyedik
sor szerint lehet igaz.
A második (B igaz (részletesebben: B kicsit valoszinu, de bebizonyitom, hogy
megis igaz)) a második és a negyedik szerint.
Azaz A (a második és a negyedik sor alapján) akármilyen lehet, azaz az első
állításból nem következethetünk A semmilyen tulajdonságára.
Azaz az első állítás nem helyes. Nézzük a másodikat:
2. Ha C implikalja A-t es bebizonyitom, hogy C hamis, akkor A sem igaz.
Itt az első feltétel az, hogy ,,C implikalja A-t". (Itt C megfelel A-nak az
igazságtáblában, A pedig B-nek.) Ennek az első, a második és a negyedik sor
felel meg.
A második feltétel, hogy ,,C hamis". Ennek az első és a második sor felel
meg. Az első és a második sor alapján az A változó (ami a táblában tkp. B)
vagy hamis (első sor) vagy igaz (második sor), azaz akármilyen lehet, nem
nyilatkozhatunk róla.
Azaz a második állítás sem helyes.
(Remélem, ez nem valamilyen iskolai házi feladat, hisz akkor nem lenne
illendő mással megoldatni.)
Üdvözlettel Gaál Tamás (F)
|
|