Kedves Lista!
Fénycsövekkel, izzólámpákkal kapcsolatban... A Natursziget cikkében
felsoroltak szerintem nagy általánosságban megállják a helyüket. Bár azt
is gondolom, hogy a téma némi kiegészítésre ill. értelmezésre szorul(hat).
Kezdjük a legelején: valószínűleg megállja a helyét az a megállapítás,
hogy az EU nem energiatakarékossági, hanem politikai alapon szorítja ki
az izzólámpákat a piacról. Az izzólámpák alternatívájaként az EU a
kompaktfénycsöveket próbálja népszerűvé tenni (...átépítés nélkül,
izzólámpa helyett ez a kézenfekvő megoldás). Ha megnézzük az izzólámpák
és a kompaktfénycsövek teljes mérlegét -- felhasznált energia és
felhasznált- majd újrafelhasználandó anyagok az eszköz gyártásának
kezdetétől az életidején át a megsemmisítés / újrafelhasználás pontjáig
--, a helyzet nem annyira rózsás. A kompaktok előállításához
elektronika- ill. nehézfémek kellenek. Ha a gyártók egy kicsit rágyúrnak
arra, hogy az egyszeri felhasználó lehetőleg minél "gyakrabban"
kényszerüljön kompaktfénycsövet cserélni (...ilyet persze elképzelni sem
tudnék... |-))) ), az alacsonyabb fogyasztásból eredő előny szép lassan
elenyészhet az előállítás/megsemmisítés nagyobb járulékos "költségén".
A kompaktok fénye sokak szerint "halványabb", kellemetlenebb, mint az
izzólámpáké. Azt gondolom, hogy ennek valós, érvekkel indokolható és
védhető alapja van -- és most nem a fénycsövek esetében általánosan
említett fényhőmérsékleti problémára, "kékségre" gondolok, mert az nem
törvényszerű, létezik meleg fényű fénycső, ez tehát nem gond. Az
izzólámpák és a fénycsövek által kibocsátott fény (akármilyen izzó- és
fénycső viszonylatában) egy lényeges dologban különbözik: az izzólámpák
fényének spektruma (színképe) mindig "egyenletes", a fénycsőé pedig
mindig egyenetlen, csúcsokkal és beszakadásokkal teli. Ez az eszközök
működési elveinek közvetlen következménye. Azt elérni, hogy két
fényforrás szubjektíve ugyanazt a fényérzetet keltse, lehetséges, mivel
az ember szemének receptorai a színkép szélesebb tartományaira, nem
keskeny csúcsokra érzékenyek (azaz valamilyen színtartomány teljes
gerjesztése számít, ez lehet akár szélesebb tartományban alacsony
intenzitású, vagy keskeny tartományban magas intenzitású gerjesztés, a
fényérzet szempontjából ugyanaz). A gond akkor következik, amikor ennél
a fénynél mint megvilágításnál látni szeretnénk (= nem a fény
"fényérzete", hanem a fényforrás által megvilágított tárgyakról
visszaverődő fény számít). A tárgyak felületének visszaverődési
spektrumáról semmilyen előzetes információnk nincs. Ha valamilyen
felület fényvisszaverési spektruma szintén "vonalas" (csúcsokkal és
beszakadásokkal teli), akkor az a helyzet állhat elő, hogy mi
megvilágítottuk egy "vonalas" fényű fényforrással, amelynek
intenzitás-csúcsai pl. nem esnek egybe a tárgy visszaverődési
spektrumának csúcsaival -- a tárgyról nem fog visszaverődni semmi;
magyarul, látszólag nagy fényerő mellett, a normál fénynél piros
tárgyunkat most sötétnek v. feketének látjuk. Természetesen ez egy
sarkított, elméleti kísérlet, hiszen a fénycsövünk fénye nem tökéletesen
"vonalas", és általában a tárgyaink fényvisszaverési tulajdonságai sem
tökéletesen "vonalasak", de a példa jól szemlélteti, hogy a nem
egyenletes megvilágítási spektrumnak a gyakorlatban a tárgyakról
visszavert fény intenzitásának csökkenése, illetve színtorzulás lehet --
és lesz -- a következménye. Azaz a tárgyakat a fénycső fényénél -- noha
a fény esetleg "szép", "intenzív" "fehér"-- az indokoltnál sötétebbnek,
és esetleg torz színűnek láthatjuk. Ez a fénycsövek kapcsán említett
"sötét, halvány" színérzet magyarázata.
A fenti problémára a fénycső esetében nincs elvi megoldás, a
gyakorlatban a cső fényporrétegének hangolásával próbálják a spektrumot
kevésbé csúcsossá tenni. Bár ez sem egyértelmű, mivel a hatékonyság
növelése érdekében a fénycsövek fényét úgy is próbálják hangolni, hogy
a
spektrum a szem érzékenységének csúcsai közelében legyen intenzív,
máshol pedig gyenge -- mert az ilyen fényt azonos energiabefektetés
mellett fényesebbnek fogjuk látni. Azaz nem várható, hogy a jövőben az
izzólámpáéhoz hasonló, majdnek tökéletesen egyenletes spektrumú
fénycsöveket lehet majd venni a boltban.
Fénycső villogása -- ez a probléma kizárólag a klasszikus, nem kompakt,
nem elektronikus előtétű fénycsövekkel kapcsolatban létezik. A kompaktok
szintén villognak, de a másodpercenként 30-40e+ felvillanást a szem nem
képes érzékelni. Azaz normál fénycsöveknél igen, kompaktoknál (és egyéb,
elektronikus előtétű fénycsöveknél) nem látom túl nagy problémának.
Fénycső által keltett elektroszmog -- ez is elvi probléma, minden
fénycső sugároz a működési frekvenciáján. Az újabb, elektronikus előtétű
fénycsövek (beleértve a kompaktokat) kis, néhányszor tíz kHz-es
frekvenciájú kapcsolóüzemű tápegységet tartalmaznak, az elektromágneses
zavarásra vonatkozó szabályok betartásának jellemzően nem túl erős
képviseletével. Ez a probléma tehát létezik. A kérdés ebben az esetben
az így gerjesztett, a régi fénycsövekéhez képest jellemzően több
nagyságrenddel durvább elektroszmog valós, élettani hatása. Erre nem
tudok válaszolni.
Van még egy alternatíva: LED-lámpák. Személy szerint nem látok túl nagy
reményt ebben a technológiában. A LED spektruma, működési elvéből
fakadóan, nagyon vonalas; csak néhány, szűk tartományban sugároz (a
régebben ismert piros, zöld, sárga, majd kék LED-ek jellemző fénye ennek
a törvénynek puszta megjelenése, a szín ui. a gerjesztett félvezető
anyagjellemzője. Más szavakkal: nem lehet tetszőleges színű, pláne
minden tartományban egyenletes spektrumú LED-et építeni). A fehér "LED"
valamilyen alap (jellemzően kék színű) LED és valamilyen fényporréteg
kombinációja (a kék LED fénye a fényporréteget gerjeszti, amely a
gerjesztést valamilyen más tartományban sugározza vissza -- így ketten
együtt valamilyen fehér-szerű fényt eredményezve). A fehér LED fénye nem
véletlenül olyan kellemetlen, mint amilyen -- ez annak köszönhető, hogy
a fénye vonalas, sok benne a kék, és a fényporrétegek relatíve
alkalmatlan volta miatt vörösben egyelőre alig van kibocsátása.
Részemről azokon a helyeken, amelyek nem kritikusak, kompaktfénycsöveket
használok. Amelyek kritikusak, ott már most, ill. ahogy kopnak ki az
izzók, idővel halogénizzókra fogok átállni -- ezek szintén
beszerezhetőek, a fényük izzólámpa-stílusú, azoknál fehérebb, ill. a
hatásfokuk azokénál kicsivel jobb. ...Bár halogénből a
törpefeszültségűek az igazán jók; ezeknek leghosszabb az élettartama és
legfehérebb a fénye. Ha arra kerül a sor, megfontolom, hogy ilyeneket
keresek- és építek be a szokásos izzólámpás világítási rendszer helyett.
Üdv!,
Levente
|
