> Egyébként akitől a tizenöt napos infó van, megnyugtatott,
> hogy nem fognak megenni, ha kések.

Ebben az esetben valóban nem fognak megenni, mégis, nem hátrány, ha a 
határidők tekintetében is valamiféle fegyelemhez szoktatjuk magunkat, a 
következő miatt:

A határidők között vannak, amelyek jogvesztő hatállyal bírnak. Ilyenek 
a 
jogorvoslati határidők, és a felhívásra tett nyilatkozattételi határidők. 
Ha 
kapsz például egy elmarasztaló határozatot (pl. közlekedési bírság), 15 
napod van, hogy megfellebbezd, azután már csak fizetésre van lehetőséged. 
Fizetési meghagyás esetén ugyanígy 15 napod van ellentmondásra. Ha ezt 
elmulasztod, jogerőssé válik az abban foglalt kötelezés, akkor is, ha abból 
semmi sem igaz. Vagy maradjunk az eredeti esetnél: Krisz valamilyen 
mulasztása miatt leinkasszálják a közös számlátokat. 8 munkanapod van, 
hogy 
igénypert indíts, azon túl már tűrni vagy köteles, hogy a számládat 
lenyúják. Vagy például: határozatot kapsz a földhivataltól, hogy a lakásod 
immáron X.Y. tulajdona, adásvétel jogcímén. 22 munkanapod van, hogy 
megfellebbezd a határozatot, mivel te a lakásodat nem adtad el senkinek, 
és 
a bejegyzés alapjául szolgáló okirat hamisítvány. Azon túl már csak 
nézhetsz, mint a vett malac.

Úgyhogy a határidőket komolyan kell venni - a jogvesztő hatályúakat 
mindenképpen, a többit pedig csakúgy, megszokásból.

gerbera

A Ptk. 8-9. §-ok szerint minden élve született ember jogképes: jogai és 
kötelezettségei lehetnek. A 22. § szerint "a jogképesség a halállal szűnik 
meg." Az öröklés egyfajta jogszerzés, amire halott ember nem képes. Mivel 
halott emberre nem hagyhatsz semmit, logikus, hogy akkor az ő örökösei 
sem 
örökölhetnek (tőled) semmit.
Aki ezt nem hiszi, annak a Ptk. 600. § a) pontja külön is kimondja, hogy 
"kiesik az öröklésből, aki az örökhagyó előtt meghal." És ezzel az ő 
örökösei is kiesnek.
Csak mellékesen: az 599. § (3) bekezdés szerint, "ha más örökös nincs, 
a 
hagyaték az államra száll."

gerbera