Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 330
Copyright (C) HIX
2003-01-19
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 erdekesseg: Simba es tea (mind)  13 sor     (cikkei)
2 Re: kc (mind)  9 sor     (cikkei)
3 Re: kc (mind)  18 sor     (cikkei)
4 Re: kc (mind)  58 sor     (cikkei)
5 Re: Nem volt erkezesem (mind)  33 sor     (cikkei)
6 Re: cipelle (mind)  15 sor     (cikkei)
7 Hawaii (mind)  21 sor     (cikkei)
8 Re: *** HIX NYELV *** #323 (mind)  144 sor     (cikkei)
9 Macedonia (mind)  23 sor     (cikkei)
10 Prostitucio makedoniaban (mind)  31 sor     (cikkei)

+ - erdekesseg: Simba es tea (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tudjatok, honnan jott a Simba nev az ismert oroszlanos rajzfilmhez? Ma
megtalaltam (nem ezt kerestem; amit kerestem, azt persze nem talaltam):

http://www.compulink.co.uk/~safari/kenya.htm
Useful Phrases in Swahili: Lion......Simba

Ami meg kulon erdekesseg, hogy a tea nekik is "chai", mint oroszul, pedig
nem hiszem, hogy sok orosz jart volna regebben arrafele. Kivancsi lennek,
hogy a nagy tradicionalis teazo nyelvekben (kinai, arab) szinten
"tea"-hangzasu vagy "csaj"-hangzasu a nev. Vagy valami egesz mas...

Udv,
Jozsi.
+ - Re: kc (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Meg az osszes tobbi europai nyelvben is. Van olyan
> orszag EU-ban amelyik Ciprus-t pl. K-val ejti? Ketlem.

Pedig van. Igaz, Norvegia nem EU-orszag, de europai.
Ciprus-t Kypros-nak irjak es Ku:prosz-nak ejtik, noha
a c-betut a norvegban kiejtik, pl.a vicc szoban 
(vits-nek irjak es vicc-nek ejtik). Persze, ez nem mervado.

Udvozlettel, Gabor
+ - Re: kc (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

awender írta:

>>nekünk csak a "c"-hez lehet. Magyarországon az ókori görög szavak a 
>>latin nyelven keresztül terjedtek el, így a görög "k" helyén a régi 
>>műveltségszavakban magas magánhangzók előtt "c"-t találunk, nem csak 
>
>Meg az osszes tobbi europai nyelvben is. Van olyan orszag EU-ban amelyik
>Ciprus-t pl. K-val ejti? Ketlem.

Ne kételd, mert van. Természetesen görögül (EU-ország!) Küprosz, dánul
Kypern (ejtsd: küpern), norvégul Kypros (ejtsd: küprosz). Hirtelenjében még
egy példa jut eszembe, ahol a legtöbb európai nyelvvel szemben a dán/norvég
őrzi a görög "k"-t: "cinikus" ezeken a nyelveken "kynisk" (ejtsd: küniszk).
Más esetekben viszont valóban a latin közvetítést észleljük ezekben a
nyelvekben is. Pl. ciszta dánul "cyste" (ejtsd: szüszte), ill. ciklus dánul
"cyklus" (ejtsd: szüklusz).

Gyuri
+ - Re: kc (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves awender!

hix.nyelv #329, >:

> Meg az osszes tobbi europai nyelvben is. Van olyan orszag EU-ban amelyik
> Ciprus-t pl. K-val ejti? Ketlem.

Van olyan ország az EU-ban, amely "k"-val ejti Ciprust, és ez éppen az, 
amelyik Macekónia esetén is "k"-zik, vi. Görögország. De maguk a görög 
ciprusiak is ugyanígy használják: "Küprosz" írva, [kiprosz] ejtve. Nem EU-
tag, de a török ciprusiak révén a kérdésben érdekelt Törökország: ott a 
"Kibris" (pont nélküli "i"-kkel) alak használt. Az őshonosok tehát itt is "k"-
t használnak "c" helyett.

{Nem értem, miért kerül elő az EU. De ha már előkerült, a kérdés úgy is 
feltehető lenne, melyik az az ország az EU-ban, amely "k"-val ejti 
Macedóniát.}

És a "k ~ c" váltakozás európai határa is a latin-görög kulturális vonal 
mellett van, kb. ott ahol a macedón esetben. "K"-znak: a bulgárok, a 
macedónok, a szerbek ("Kipar"), az oroszok ("Kipr"), de "c"-znek a románok 
("Cipru"). Két eltérés van a macedón-makedón izoglosszától: "c"-znek a latin 
orientációjú délszlávok (pl. horvát "Cipar"), de nagyrészt "k"-znak a csehek 
("Kypr", azonban ismerik a "Cypr" formát is).


> Mindenesetre szamomra teljesen mindegy hogy az Akademian hogyan
> dontottek a nyelvrol amennyiben a nyelvhasznalatommal ellentetes -
> hiszen a multban is voltak eroszakolt megoldasok, melyek kihaltak -
> errol tuti te is tudsz. 

Ez nálad érzelmi kérdés? Mert nálam nem: lehet, hogy kihal, lehet, hogy nem; 
jelenleg az általam elmondottak a mérvadóak a hivatalos és tudományos 
nyelvhasználatra. Én pl. nem televízióban és újságban szoktam leginkább a 
"ma*edón" névvel találkozni, hanem szlavisztikai munkákban: ott kizárólagos a 
"c"-s használat a szláv etnikum megjelölésére.

Ezzel együtt talán elkerülte a figyelmedet a beírásaim közül két mozzanat. 

Az első, 325-ösbeli hozzászólásomat így kezdtem: "Köznapi beszédben szerintem 
mindegy". Nemigen értem, hogy ezek után mivel érdemeltem ki a támadó 
hangnemet: tőlem használhatod "k"-val, én Baksa Zsolt alábbi kérdésére 
válaszoltam: "A targybeli orszag nevet hogyan kell _helyesen_ mondani" {a 
kiemelés tőlem}.

A másik pedig az, hogy írtam: a "k"-s forma új alak. Nem 'döntött' tehát az 
'Akadémia' a "c" mellett a "k" ellenében, hanem már régtől fogva a "c"-s alak 
használt. 'Dönteni' csak az ellenkezőjéről tudna, mint amit feltételeztél: a 
"k"-s formát vezettethetné be a "c"-s rovására. Arról azonban nem vagyok 
meggyőződve, hogy a "k"-s változat ehhez elég elterjedt-e. 

Ha már a zsurnalista nyelvhasználatot hoztad az elején, megnéztem a Magyar 
Rádió keresőjét <http://www.radio.hu>;: 36:0 a "macedón" alak javára. Az MTI 
2001-2002-es anyagaiban <http://hirek.mti.hu/search.asp>; 18 "macedónra" esik 
0 "makedón". A Google-on keresve a találatok száma: "macedón+jugoszláv": 
1780, "makedón+jugoszláv": 57, ill. "macedón+albán": 1080, "makedón+albán": 
64. {A második kulcsszó az ókori népre való hivatkozásokat szűri ki.} Ezek az 
adatok nem igazolják a te tapasztalatodat.
+ - Re: Nem volt erkezesem (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves István!

hix.nyelv #329, Torma István >:

> *nem volt érkezésem*  miből ered ez a kifejezés, mi benne a logika 

A kifejezés teljes alakja: "nem volt rá érkezésem". Ezzel, és a te általad is 
jelzett "nem érek rá" fordítással, azt hiszem, az eredet és a logika világos.

A "megérkezik" ige az "ér (valahova)" ige származéka, ugyanígy a "ráér" 
igének volt egy "*ráérkezik" változata. Így az "érkezés" főnév egyként jelöli 
bizonyos nyelvjárásokban a 'megérkezés'-t, ill. a '*ráérkezés'-t, azaz a 
'ráérés, ráérő idő'-t.

Az "ér" ige egyébként igen széles jelentéskörű, az Etymologisches Wörterbuch 
des Ungarischen szerint történetileg az alábbi jelentései igazolhatók: 
'hozzáér, eltalál', 'megérkezik', 'megér, elél egy bizonyos időpontig', 'elér 
vmeddig, vhova', 'utolér, elcsíp (pl. járművet)', 'véletlenül tesz', 'tenni 
tud' (ez utóbbi az alapja a "ráér" igének). Valamint utal az alábbi 
származékaira: "érdekel", "érdes", "érez", "érint", "ért"; sőt "ér" 'vmilyen 
értéke, ára van; megelékszik, beéri vmivel' és "érik" 'érett lesz' ige.


> - Pesten bögöly - Alsószuhán dandár,

Másutt "pőcsik", "bagócs". A "dandár"-t köszönöm, még nem hallottam. 
Utánanézve, már az 1873-as értelmező szótáramban megvan mint az álattan 
számára akkor átvett tájszó: 'nagyobb fajú darázs' jelentésben. Szerintem 
hangutánzó lehet, vö. "dongó".

A "szakadék" szó a darázsderék -- vi. a potroh 1. és 2. szelvénye közti 
befűződés -- nevéből válhatott a vékony derekú darazsak nyelvjárási 
megjelölésévé: itt valóban olyan az állat, mintha elszakadt volna.
+ - Re: cipelle (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

hix.nyelv #329, Láng Attila D.:

> A cipelle magyarul is megvan cipellő alakban, nem tudom, melyik nyelv
> melyikből vette át. 

Úgy sejtem, hogy a magyarból kerülhetett a horvátba. Ezt azért gondolom, mert 
a XVII. sz. közepéig "cipellős" volt a formája (ez főnév volt, nem "-s" 
képzős melléknév!). Egyébként a "cipő" is ebből a szóból való természetes 
úton keletkezett elvonás. A "cipellős" eredete a középkori latin "zipellus" 
'egy lábbelifajta' szó, melyet az északolasz "zoppel" 'fapapucs' szóból 
eredeztetnek. Ez utóbbi miatt nem kizárt, hogy a horvát alak a magyartól 
függetlenül fejlődött ki a latin, ill. olasz alapból. A horvát -> magyar 
irány azonban elvethető az eredetileg "s" végű magyar forma miatt.
+ - Hawaii (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> > Mi az eredeti bennszulott nyelv neve a Hawaii szigeteken?
>   Szimplán hawai'i. A w ejtése v, a ' torokzárat jelent. Hosszabb
nevei
> az Ethnologue alapján 'olelo hawai'i, 'olelo hawai'i makuahine. Több
> nyelvet a szigetcsoportra nem listáz a kiadvány, csak a hawai'i
> pidgint és a hawai'i pidgin jelnyelvet.

Sziasztok!

Csak erdekessegkeppen: errol jutott eszembe, hogy -bar
mar 6  es fel eve is megvan, hogy arrafele jartunk naszuton -,
egy halfaj nevet megjegyeztuk, es azota is mondogatjuk
hawaiiul (?)

humuhumunukunukuapuaa

Nekunk nagyon tetszett... ;-)))))

Udv,

AGi
+ - Re: *** HIX NYELV *** #323 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Albin!

> tartalmas cim.. ;)
Latnad a mostanit! :)))

> Nem tudom, milyen folyamatra gondolsz.
Gazdasagi es ebbol adodoan kulturalis folyamatokra.

> Ismereteim szerint az angol nyelv az egyszerusege miatt lett
> "vilagnyelv", azaz jo "muszaki" nyelv, jo "leiro" nyelv, es
> az aszperanto ellenere lett "kozos nyelv".

Nem neveznem az angolt kimondottan jo muszaki nyelvek. Ha megfigyeled, a
nemetet az angol-nemet egyeb teruleten uralkodo atlagviszonyaihoz kepest
muszaki teruleten igencsak kiugroan hasznaljak. Elsosorban a gepeszetben es
az epiteszetben elterjedt, csaknem "szabvanynyelv". Jo leiro nyelv az angol,
mert hatalmas morfemamennyisege van olyan komplexebb fogalmakra, melyekre
mar a nemet csak szoosszeteteleket tud kifejezni. Rengeteg aprosagnak kulon
tomorfemikus neve van angolul. Azota sem tudom toredekuket sem megismerni.
;) Az eszperantoval tobb baj volt. Szerintem az alabbiak a fo gondok:
1. hogy nincs mogotte kultura,
2. hogy sehol nem beszelik termeszetes nyelvkent -> nehezen terjed.

> Azonban egyre inkabb kiderul, hogy irodalmi nyelvnek nem
> alkalmas a pl. rendkivul eltero nyelvtani szabalyai miatt sem.

Szerintem alkalmas irodalmi nyelvnek, megpedig a morfologia es a szintaktika
miatt. Mindket teren valoban bonyolult, de irodalmi nyelvnek maradektalanul
megfelel. Ez nem mond ellent annak, amire - szerintem - gondoltal, csak ugy
erzem, hogy nem hangsulyoztad azt, hogy vilagirodalmi szempontbol kell
ugyanezt vizsgalnunk. Az angol ugyanis bovelkedik olyan igemodokban es
idokben, idiomakban, szintagmakban, amelyekkel gyonyoruen es pontosan
kifejezhetjuk magunkat, ugyanakkor egyszeru, az angolt kozepszinten beszelo
szamara erthetetlen. Szerintem eleg lenne, hogy valaki elkezdjen angolul ugy
irni (nem anyanyelvikent), hogy nem veti be a teljes angol nyelvi
eszkoztarat, hanem mertektarto nyelvtant alkalmaz a mondatok alkotasakor. Az
angolban nagyon konnyu a mertektartast megvalositani. Sokkal konnyebb mint a
magyarban. Mar tortent is ilyen kiserlet az Oxford University Press altal
kiadott Bookworms nevu tomegcikk konyvsorozat kereteben, amellyel rendkivul
gagyi (tulzasba vitt egyszeruseggel fogalmazott), parezer szavas szokinccsel
is lazan megertheto formaba fogalmaztak at nagyobb regenyeket. Tehat csakis
az egyszerubb angol irasmuveszettel lehet az angolt vilagirodami nyelvkent
terjeszteni. Felsofoku nyelvvizsgam van angolbol, es szivesen olvasok
eredetiben ezt-azt, de gyakran beletorik a bicskam egy-egy kifejezesbe,
mondatba. A komoly bolcseszes 5 eves kepzesben reszt vett angolosok sem
ulhetnek a baberjaikon pl. egy igazi Jack London mu eseten, ami azert
Magyarorszagon talan a legmagasabb szintu angol nyelvi kepzes. Az angol
tehat idomainak es szintaktikainak koszonhetoen magasabb szinten kezd egyre
bonyolultabba kibontakozni.

> Kulpolitikusok meseltek, hogy eu orszagaiban elfogadott nezet,
> hogy angolul tudni kell, hogy megertsek egymast, nemetul tudni
> kell a kozos gyokerek valamint a tarsalgas szuksegessege miatt,
> franciaul tudni kell, hogy lassak, hogy kulturemberrel van
> dolguk.

1. Eleg nagy marhasag mindenkinek csak azert megtanulni egy nyelvet, mert
azalapjan dontik el, kulturember vagy-e, vagy sem.
2. Eleg nagy marhasag mindenkinek csak azert megtanulni egy nyelvet, mert a
kozos gyokereket jelkepezi. Mar csak azert is, mert messze mas mar a nemet,
mint a gyokerek idejen. Raadasul a kozos gyokerek valamikor a frank, got,
normann, viking, szasz idokben alakultak ki az 5-9. szazadban. 843-ban
Verdunnel kotottek egy szerzodest, ami maig kihat Europara. A nemet
tortenelem is ott kezdodik. A Frank Birodalomban!

> Van, ami meggyokeresedik, es szerencsere sokkal
> tobb van, ami nem - ez utobbiak inkabb divatnak foghatoak fel
> bizonyos reteg hasznalta, majd "kinotte".

Te szerencsenek nevezed a nepek kommunikacios, es ezaltal kulturalis
izolalodasat? En teljes mertekben nem. Megmondom oszinten, en is jobban
orulnek, ha valami a divatnal logikusabb elv diktalna egy-egy jovevenyszo
nyelvbe integralasat. De tolem bekerulhet a nyelvbe barmi, ha annak az
eredeti jelenteset megtartjuk es kovetkezetesen hasznajuk.

Itt van a "feeling" szo (amit a legjobban utalok), gyakran hasznaljak
mostanaban szavak helyettesitesere. Azert jobb mint az ize, mert ez legalabb
valamit jelent. ;))) Ha szojatekkal elhetek, akkor a "feeling" nagyon
sokszor filling (kitoltes). A divat gyakran gyokeresedik meg, nem kell hozza
olyan sok! Ha ismered a kviz (quiz) szo etimologiajat (bar sokak szerint
csak pletyka), akkor hamar rajossz, milyen konnyu egy szonak elterjedni.
Valoban eleg gerinctelen dolog a divat, mert tkp. majmolasra kesztet, es
elnyomja az emberek valodi egyeniseget, amit inkabb vilagra kellene segiteni
es nem elnyomni. De ne uniformizaljuk mar a nyelvvel az emberek
gondolkodasmodjat is! Ha pedig divatbol is gyokeresedik meg egy szo, le kell
nyelni, mert valtoztatni nem tudunk rajta. Inkabb orulni kell neki, hogy
ennyivel is kozelebb kerulunk mas nepekhez.

> Ha mar itt tartunk, erdekelne a nyelvujitas, mennyiben igaz az az
> allitas, hogy bizonyos jelentestartalmakat eltuntetett, es sok
> kifejezest, szabalyt meghamisitott?

Hogy lehet szabalyt hamisitani? A magyar nyelvben eleg sok esetben nehezkes
dolog szabalyrol beszelni. Peldaul tohangvaltas toldalekolaskor. Pelda:
ho', havat, "havak"; jo', javat, javak; lo', lovat, lovak; to', tavat,
tavak; DE: so', so't, so'k; MERT: "so', savat, savak" kellene, hogy legyen a
ragozas az eddigiek alapjan. Ez utobbi sor mar mast jelent. Arra gondolok,
hogy a SAV szavunk a SO' szo eredeti, rendhagyo ragozasabol fejtodott
vissza, mivel a SAVnak es a SOnak eleg kozeli a viszonya egymashoz. A so
"kemikusan" fogalmazva, savmaradekion femekkel alkotott vegyulete. Peldaul a
HCl (sosav) savmaradekionja a Cl- ion, ami Na-val reagalva NaCl-t azaz,
konyhasot ad!

Masreszt eredemes megfigyelni, hogy a ho-havat, lo-lovat es nem lo-lavat. Ez
hulyen hangzik, pedig ha a semat ra kellene huznunk, pont ez jonne ki. Furak
ezek a szabalyok. A nyelvunk nagy resze megszokasokon alapszik. Epp ezert
utalom azt a mondast, hogy "kivetel erositi a szabalyt". A magyar nyelvet
epp ezert tanuljak meg nehezen. De sokat nehezit a fonevi igeneves
szerkezetek ragozasa es massalhangzokieses torvenye is.

> A kovetkezo kerdesem pedig az, hogy az irott nyelvben mennyire es
> miben talalhato meg a beszelt nyelv szellemisegenek logikaja?

A mai beszelt nyelv "szellemisegerol" szerintem folosleges filozofalnunk.
Mar csak azert is, mert a nyelv ma mar hatterideologiatol mentesen alakul.
Ugy ertem, hogy nincs mogotte eszmerendszer, ami miatt ugy kellene beszelni,
ahogy. Ez a hivatalos ("irott") nyelvet ugyis mindig jobban erinti, mint a
valos, beszelt nyelvet. Logikarol itt nem beszelnek. Legfeljebb termeszetes,
mindenki szamara magatol ertetodo logikarol, ami mindig kevesbe ervenyesul a
nyelvben mint a megszokas.

Itt van peldaul a TAJ szam. Ha kibontod a mozaikszot, azt kapod, hogy
tarsadalmi azonosito jel szam. Ez eleg hulyen hangzik. Tehat vagy azt
mondod, hogy TA szam, vagy TAJ, vagy TA jel, de ez igy olyan, mint bacon
szalonna, ami leforditva szalonna-szalonna (ketszer!). Ilyen logikatlansagok
a megszokasok miatt rogzulnek a nyelvbe. Vagy mast is mondhatok. Peldaul a
fizika kikeri maganak, hogy 1 kg sulyu kenyeret veszek a boltban. Esetleg 1
kg tomegu kenyeret. Ez is logikusabb lenne, mint a "suly", de sajnos
megszoktuk. En mar raszoktattam magam a tomeg kifejezesre,de sajnos sokszor
furcsan neznek ram! :-)

Van, ami viszont logikusabb. En nagyon ritkan chatelek, akkor se
joszantambol. En az eloszot kedvelem jobban, valoszinuleg azert, mert az
egyeniseget jobban visszaadja. Amikor egyszer egy chatrooomban jartam (a
csevegoszoba eleg hulyen hangzik), eszrevettem, hogy nagyon sokan nem
hasznalnak "ly" betut, csupan "j"-t. Mivel ennek a hangalakja a sokszaz ev
alatt egybefonodott, ugy erzem, jo, hogy ezt megleptek. Egyszerubb lenne
ezaltal a nyelv. Micsoda marhasag, hogy ugyanazon hangot ketfelekeppen
jeloljuk a "hagyomany elve" 4. helyesirasi alapelv szerinti. Semmi hasznos
nincs benne, de legalabb meg lehet rajta buktatni par diakot, tollbamondasok
alkalmaval...

Uveges Mark Peter
, 
+ - Macedonia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szia Zsolt!

> Nagyon egyszeru kerdesem van !
> A targybeli orszag nevet hogyan kell helyesen mondani ? Macedonia vagy
> Makedonia ?
> Es a nepet macedonoknak vagy makedonoknak nevezzuk ?
> Felreertesek elkerulese vegett nem az irott format kerdezem, hanem a
helyes
> kiejtest !
> Az eddig altalam megkerdezettek kozott nem volt egy biztos valaszado sem

Egesz addig makedonokrol es Makedoniarol beszelunk, amig a hellenizalt K-i
vilagot Roma meg nem hoditotta. A szeleukidak, antigonidak es a ptolemaidak
hatalmat megdontottek. Egyiptom peldaul egy darabig laza fuggesben maradt
(Cleopatra sztori), de Hellaszt es a Balkant bekebeleztek Daciaig bezarolag,
igy Makedonia orszagabol Macedonia provincia lett. Azota Macedoniarol
beszelunk, megpedig azert, mert a latinban ha a "c"-t "e" koveti, akkor
"c"-nek es nem "k"-nak ejtjuk. A kiejtes alakulasanak ezen okat csak
valoszinusitem, a kiejtesvaltozas tenye azonban bizonyosan ennek hatasara
ment vegbe.

Uveges Mark Peter
, 
+ - Prostitucio makedoniaban (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello!

awender:
>Gondoltam megkerdezem makedon baratomtol, hogy szerinte hogyan kellene
>ejteni az orszaguk nevet. O javasolta hogy k-val ejtsuk, mivel o is k-val
>ejti.

Gondoltam megkerdeztem egy canadai baratomtol, hogy szerinte hogyan kellene
leirni az orszaguk nevet. O azt javasolta hogy "c"-vel irjuk, mivel o is
"c"-vel irja. Azota bedobtam a Magyar helyesiras szabalyait a kazanba, es
most fustol a kemenyen.

En hive vagyok annak, hogy ne csinaljunk Jules Verne-bol Verne Gyulat, Marx
Karolyt Karl Marxbol, May Karolyt Karl Maybol, meg Kapuk Vilit Bill
Gatesbol. Ha mar van neki egy tulajdonneve, akkor miert nem azt hasznaljuk.
Megsertodunk, ha azt mondjak az angolok, hogy Budapeszt (utalom is), vagy ha
angol nyelvvizsgan Mark Peter Uveges neven kell bemutatkoznom. Engem NEM UGY
HIVNAK!

Toleransnak kene lenni egymas tulajdonneveivel szemben. Becset csinaltunk
Wienbol, ugyanigy az olasz Cinquechiese-nek hivja Pecset. Asszem a nemetben
is Funfkirche, a nemet Erdelyt Siebenburgernek hivja. Erdekes, hogy amikor a
magyar nyelvvizsgazni megy angolbol, kioktatja, hogy Erdely az Transylvania,
de az angol Erdelyt, Erdelynek hivja (ha fapados kiejtessel is). Ugyhogy aki
Transylvaniaba akar menni, az valoszinuleg nem angol! :)))

A meglevo szabvanyokat probaljuk meg tiszteletben tartani. Keves olyan
magyar szo van, amit "c"-vel irsz, de "k"-val ejted.

Uveges Mark Peter
, 

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS