- Az esküvő előtt azt mondtad, hogy én vagyok 
  az istennőd - mondja a feleség a férjének
- Úgy is volt, de azóta ateista lettem.


Férfi a boszorkánynál:
- Segítsen rajtam! 40 évvel ezelott valaki 
  átkot mondott rám, azóta teljes szenvedés az életem!
A boszorkány:
- Ahhoz, hogy ezt el tudjam távolítani, 
  tudnom kell azt, hogy mi volt az 
  eredeti átok szövege. Vissza tud rá emlékezni?
- Persze, még most is magam előtt van: 
  "Ezennel házastársakká nyilvánítalak benneteket!"

Egy pár 18 as vicc

A vidéki református paphoz beállít a legátus diák, és éjszakai szállást 
kér.
- Szívesen adok - mondja a pap -, de mivel csak két szobám van, és az 
egyikben én alszom a
feleségemmel, mondd hol akarsz aludni: a gyerekszobában, vagy kint a 
tornácon?
- A gyerekszobában? Akkor már inkább a tornácon alszom.
Ebben maradnak. Másnap reggel, amikor felébred a diák és az udvaron a 
kúthoz megy mosakodni,
egy gyönyörű fiatal lány lát ott.
- Kicsoda maga? - kérdezi.
- Én a pap gyermeke vagyok. És maga kicsoda?
- Én egy nagy marha vagyok.

A falusi legény elmegy gyónni:
- Tisztelendő atya, találkoztam egy gyönyörű lánnyal... Együtt aludtunk 
egy kis házban.
- Fiam, ebben nincs semmi bűn.
- Mellette feküdtem tisztelendő úr, de esküszöm, hogy hozzá se nyúltam...
- Ez valóban nem bűn, gyermekem, feloldozlak, de penitenciaként meg kell 
innod egy vödör vizet.
- Vödör vizet? Miért?
- Mert minden marha vödörből iszik.

Egy dunántúli falunak meghalt a plébánosa. Új pap jött a helyébe, 
mégpedig egy szent életű férfiú. Mikor hívei felől érdeklődött, 
szavahihető emberektől megtudta, hogy az egyik gazda fiatal felesége 
módfelett erkölcstelen életet él, holott a megboldogult plébános 
gyakorta megintette. Fölháborodásában elhatározta, hogy az asszonyt 
nyilvánosan megbélyegzi. Mivel első prédikációját Mária Magdolna napján 
tartotta, erre kedvező alkalom kínálkozott. Elmondta hát, minő 
förtelmekben múlatta napjait Mária Magdolna, s milyen példásan megtért 
azután. De ennyivel nem elégedett meg, hanem az asszonyokról kezdett 
beszélni:
- Sokan vannak tiközöttetek, szerelmetes hallgatóim, kik nem isteni 
félelemből, hanem időtöltésből jönnek a templomba. És nem tudom, akad-e 
bár csak egyetlenegy az én fehérszemély hallgatóim között, ki Mária 
Magdolnához hasonlatosan igaz penitenciát tartana, vagy csak a legkisebb 
megbánását mutatná vétkeinek. Nem mindegyikőtökre értem én ezt, hanem 
kiváltképpen egyre, ki jelen van e gyülekezetben, holott nem méltó arra, 
hogy tisztességes asszonyok között mutatkozzék.
Esztendők óta ocsmányságokban hentereg, s turkál bennük, akárcsak a 
disznó a sárban. S nemhogy javulni iparkodna, hanem undokságait újabb 
undokságokkal tetézi napról napra. Mivel pedig tulajdon vétkei 
szégyenkezést nem fakasztanak lelkében, magam borítom orcáját a szégyen 
pírjába. A szentírás azt mondja, hogy ha felebarátod vétkezik, intsd meg 
őt egyszer, intsd meg őt még egyszer, de ha intésednek foganatja nem 
lett, harmadjára mutasd meg őt a gyülekezetnek. Ez a bűnös 
aszszonyállat, kiről beszélek, számos intéseknek utána is kitartott az 
ő 
becstelenségében, ezért kötelességem, hogy megszégyenítsem mindannyiótok 
előtt. Ez az asszonyi állat pedig nem más... mint az, kire e szent 
könyvet vetem.-- Azzal a pap fölemelte a Bibliát, hogy a szándékát 
valóra váltsa. Meg is cselekedte volna minden bizonnyal, csak hát alig 
mondta ki, amit mondott, asszonyt egyet sem látott a templomban. Mert 
ahányan voltak, nagy fürgén mind a pad alá bújtak, hogy fejen ne találja 
őket a Biblia.