Olvasom egy hirdetésben, hogy "gőztisztító x Ft". Ejnye mondom, hát 
mit
kell a gőzön tisztítani? Megnézve jobban a hirdetést az derül ki, 
hogy
a jelzett valami vélhetőleg gőzzel és nem gőzt tisztít.

Hááát... az ilyen összetett szavakban (ige, főnév, melléknév) az 
első 
tag (gőz, víz stb.)  nem mindíg az, AMIT (tárgy)tisztítunk, mosunk, 
színezünk stb.,  sokszor az, AMIVEL (eszköz) csinál, csinálunk valamit: 
gőzfűtés, gőzmosó (autoszervizekben), vagy vízöblítő, vízfestő, 
vízhűtő, vízmosás stb. stb.
 
LĂ©zo

Szerintem saját elégedetlenkedésedet mindjárt cáfolod is.
Ugyanis a folttisztító nem a foltot teszi tisztává.
 
Szerintem a nyelv sokkal pragmatikusabb, senki nem gondolja, hogy a piszkos
gőzből kellene tisztát csinálni, és ehhez külön berendezést gyártani. Ógy
látszik az idézett szabály (axióma?) kiegészítésre szorul.
 
lásd még vegytisztító és ha szánnék rá időt biztos lenne még
üdv m.istvan

> Ha nem vagy a megoldas resze, akkor a problema resze vagy.

A magyar nyelv egyik jellegzetessége a jelöletlen szókapcsolat. Formálisan 
nincs meghatározva, hogy az összekapcsolt szavak milyen viszonyban állnak 
egymással, azt a nyelvi formalizmuson kívüli, értelmi, történetileg kialakult 
tényezők határozzák meg.

Például: "hótorlasz" = hóból kialakult torlasz, viszont az "úttorlasz" 
nem 
útakból emelt torlasz, hanem olyan torlasz, amely az utat torlaszolja el. 
Sok 
évvel ezelőtt vita tárgya volt, hogy helyes-e a "munkavédelem" kifejezés, 
és 
nem a "munkásvédelem" kifejezést kellene-e használni, hiszen nem a munkát, 
hanem a munkást kell védeni. Akkor az Akadémia úgy foglalt állást, hogy 
a 
kifejezés (= a munkavállalók egészségének, testi épségének védő jogszabályok 
és 
intézkedések összessége) szűkebb, viszont éppenezért pontosabb, mint a 
"munkásvé
delem" (= a munkások jogainak, jó munkafeltételeinek és egészségének intézménye
s 
védelme). A jelöletlen szókapcsolat "logikai" elemzése a nyelvművelők gyakran 
elkövetett hibája. Mindnyájan tudjuk, hogy mi a "főpolgármester". De vajon 
az 
elemzés kiderítené-e, hogy a 
"polgárok mestereinek" feje, avagy a "főpolgárok mestere"? A "vízcsap" 
vajon 
a 
víznek a csapja, avagy vízből készült csap?

A jelöletlen szókapcsolat a nyelv ökonómiáját segítő eszköz, ezért nem 
szabad 
kifogásolni, ha esetleg nem mindig egyforma kapcsolatot fejez ki. 

Ferenc

>Olvasom egy hirdetésben, hogy "gőztisztító x Ft". Ejnye mondom, hát mit 
>kell a gőzön tisztítani? Megnézve jobban a hirdetést az derül ki, hogy 
>a jelzett valami vélhetőleg gőzzel és nem gőzt tisztít.

>Kérdés: helyes-e a gőztisztító elnevezés, vagy szerencsésebb lenne a
>gőzzeltisztító név? A valami+tisztító típusú összetett szavaink (a 
>Debreceni Theszaurusz szerint ilyenek pld. a padló-, víz-, cipő- és 
>folttisztító) mindíg olyan dologra utalnak, ami a valamit tisztítja.
>A gőztisztító nem illik ebbe bele.

> Kérdés: helyes-e a gőztisztító elnevezés, vagy szerencsésebb lenne a
> gőzzeltisztító név?

  Nem, nagyon szerencsétlen lenne.

> A valami+tisztító típusú összetett szavaink (a Debreceni Theszaurusz
> szerint ilyenek pld. a padló-, víz-, cipő- és folttisztító) mindíg
> olyan dologra utalnak, ami a valamit tisztítja. A gőztisztító nem
> illik ebbe bele.

  Ezek a szavak nem mindig (a mindig rövid i) olyan dologra utalnak, ami
a valamit tisztítja. Te magad találtál kivételt: a gőztisztítót.
  A gőzgép gőz_zel_ működik, a hajógép a hajó_ban,_ az erőgép viszont
erő_t_ fejt ki. Az írógép olyan gép, amivel írnak, az ivóvíz viszont
nem olyan víz, amivel isznak: őt isszák. A sétálóutcá_n_ sétálnak, de
a hajtókariká_val_ hajtanak. A kristálycukor kristályos állagú, a
porcukor por állagú, de a répacukor és a nádcukor nem répa vagy nád
állagú: abból vonták ki. A medvecukor viszont se nem medve állagú, se
nem vonták ki medvéből. A villanymozdonyt villany hajtja, a
gőzmozdonyt gőz hajtja, de a tolatómozdonyt nem tolató hajtja.
Tolatásra szolgál. A tolltartó_ban_ tartják a tollat, de a
távtartó_val_ tartják a távot. A sütőtök_öt_ sütik, a sütőpor_ral_
sütnek. A krumplileves krumpliból készül, de a feketeleves nem
feketéből készül. A kisváros kisméretű város, a kiskatona viszont
lehet kétméteres melák. És mint Timár György megállapította, a jérce
is baromfi, nem pedig baromlány.

  Egyszóval ez logikázás. Kiválasztottál egy szócsoportot, amik egyfajta
szabályszerűség szerint jönnek létre, és megpróbáltad levonni a
következtetést, hogy ami hasonlít rájuk, de nem ezzel a
szabályszerűséggel keletkezik, az hibás. A hiba ott van, hogy egy
szócsoport jellegzetességét megpróbáltad szabállyá előléptetni, pedig
nem szabály, csak jelenség. Ugyanezt tette Lomb Kató kicsi korában,
amikor rájött, hogy tud németül: ha a lámpa az Lampe és a tinta az
Tinte, akkor a hinta csak Hinte lehet.
  A nyelv logikus és szabályok szerint működik, de ahol nincs szabály,
ott hiába keresel szabályt. Hiába csinálsz olyan szabályt, hogy az
egyjegyű számok nevei egyszótagúak, hiszen egy, négy, öt, hat, hét,
nyolc, attól még a kettő, a három és a kilenc kétszótagú marad.

Láng Attila D., író, APL, FP VT, http://lattilad.org