Sziasztok!


Soniba, irod:

: Ebben azt látom, hogy a 10/11 Hz = 0,909 és a 1000/1001 Hz = 0,999,
: ami nem egyenlö. Én ugy tudom, hogy a Rendörségi radar az f' =
: (2v/c)*f képlet szerint müködik és akkor a 36 km/h, 1610 Hz eltérést
: jelent. Nincs igazam?

Ezen Doppler-keplet akkor igaz, ha van kozeg, amihez viszonyitva a hullam halad (pl. hanghullam eseteben, itt ugye me'g kulonbozo kepletek vannak arra, ha a radar all, illetve ha a radar mozog). Mivel az eter nem letezik, ezert az f'=f*negyzetgyok((c+v)/(c-v)) kepletet kell hasznalni.
Itt nincsen kulonbseg az allo es a mozgo hullamforras kozott, v a relativ sebessegkulonbseg.

: A rendörségi radarok ugy vannak
: szerkesztve, hogy 19 fokos szögben kell ráirányítani az autóra a
: készüléket?

Pontosabban: a nemetek altal hasznalt rendorsegi radaroknal a meres akkor hiteles, ha 19 fokos szogben talalod el a kocsit. Miutan a kocsi az uton halad, a rendor meg az ut mellett all, ezert pont szembol nem lehet "leradarozni" az autosokat. A radar ertelemszeruen a radarnyalab iranyaba eso sebessegkomponenst meri csak, ezert a valos sebesseg megallapitasahoz egy kis trigonometria kell, tehat a rairanyitasi szoget definialni kell.
Kiserletek szerint savvaltaskor +-1km/h elterest mutat a radar, mert ilyenkor ugye nem 19 fokos a szog (kisebb sebesseget mutat, ha a radartol tavolodunk). Az ebbol es egyeb meresi hibakbol eredo problemak elkerulese vegett a nemetek 100km/h alatt 3km/h "bonuszt" jovairnak a delikvens szamara, 100km/h folott 4km/h-t. Lezeres meresnel 100km/h alatt 1km/h-t nyersz, afolott 1%-ot 1km/h-ra kerekitve.


Udv,
marky

>: azon részét, amelyik éppen mozog. Azaz dinamikusan más és más
>: készülékek vegyék át a tornyok szerepét.
>
>Ezen megoldas igenyel egy haromdimenzios gyorsulas/giroszenzort,
Nem egészen. Csak a teljesen nyugalom és a mozgás között kell
tudnia dönteni, ennél pontosabb nem kell. És hibázhat is: ha
nyugszik és mégis mozgónak érzi mert meglökték, na bumm.

> ha toronyt jatszik, nagyon hamar le fog merulni az aksija,
Igen, ezeket már beszéltük, valóban, de az akksi, a számítási kapacitás stb.
nem elvi akadályok, csak ido kérdése mikor nem lesznek gyakorlati akadályok sem.

>plusz analog elektronikat) minden telefonba be kell epiteni, ami a 
>keszulekek aran nagyot dobna.
Ilyen nagy tételben ez is lehet olcsó mint bármi más elnika.

>kommunikacio kozben is kell idonkent vakkantani, hogy tenyleg
>ott van-e meg a telefon, ahol gondoljuk.
Igen.

> Lehet, hogy energetikailag jobban jossz ki, ha nem pont-pont 
> kommunikaciot folytatsz, hanem mondjuk 45 fokos kupszogben sugarzol.
Igen, lehet.
Tudom, hogy ez még cak álom, de most azt nézem, hogy kizárja el valami
elméletben, hogy teljesen adhoc hálót csináljunk. Pl. hogy nincs elég jó
routing algoritmus mert exponenciálisan none a sávigény, enerigaigény stb,
vagy pl. túl nagy késleltetés. Szerintem lehet elég jó routing, pláne ha
van benne mozgásérzékelo. A késleltetés kínosabb, de nem elméleti limit.

Ezt a témát már felvetettem korábban, le is szavaztatok, de nem gyoztetek meg. :))

Már egy olyan változatnak is örülnék, ahol a készülék egy része asztali,
nem hordozható, de bárhova költöztetheto és ott bekapcsolás után 1 percen
belül muködik. Az "IP" címe a fizikai földfelszíni koordinátái lennének,
ergo routolás egyszeru. Ezek egyben alkothatnák mozgó telefonok háttérhálóját
is, ott persze már kell paging, handover stb.

Mindezt cserébe azért, hogy bármelyikrol bármelyikre ingyenes és nincs is
szolgáltató. Sot, elobb emailezére szánt formában is meg lehetne csinálni.
Email bárhonnan bárhova ad-hoc. Csak az email így is szinte ingyenes...

Sot, ha egyszer a neten ingyen lehet telefonálni és minden net végpontot 
ingyen el lehet érni pl DECT telefonon, beszédre, a kettot kombinálva 
lehetne ingyenes VoIP telefonhálózatot kínálni - biztonságosan.
A bolti DECT készülékek bázisállomását kellene egy spéci hardverrel 
illeszteni a nethez, és mivel a telefonnak szánt bázisállomásokon csak 
emberi hang mehet a DECTes interfészen, vírusok kizárva.

a BenceMiki