Sziasztok!

Sonibá írta:
> ... ha egy szélcsatornában a levegö sebessége 10 km/h,
> és különbözö tárgyakat helyezünk a levegö utjába,
> akkor a levegö iránya lokálisan megváltozik, vagy éppen
> örvénylik. Egy repölogép szárny profiján a sebesség nagyobb
> a felsö részen, mint azt alsón.
> A kérdés az lenne: lehetséges-e az, hogy lokálisan a levegö
> sebessége nagyobb legyen mint 10 km/h.? Ha igen, mitöl
> kapja a többlet energiát?

Magában a szélcsatornában azért haladhat eleve az adott
sebességgel a levegő, mert a két vége közt nyomáskülönbséget
hozunk létre, mondjuk ventilátorral.
Ha a ventilátort nem bántjuk, és tárgyakat teszünk a levegő
útjába, azzal megnöveljük a szélcsatorna ellenállását.
Ha a nyomáskülönbség változatlan, akkor kisebb tömegáram
fog kialakulni. A csatornának azon a részén, ahol nincsenek
akadályok, csökken a sebesség, ahol vannak, ott a kisebb
keresztmetszet miatt nagyobb sebesség alakul ki, akár a
korábbi 10 km/h-nál is. Tehát a többlet energia a más részeken
kisebb energia felhasználásból származik.

Üdvözlettel:
Baumann József

A "normalis" LCD kijelzon (zsebszamologep, kvarcora) vilagos
alapon sotet szamjegyeket (ill. szimbolumokat) latunk.
Mostanaban viszont lattam olyan kijelzoket is, ahol sotet
alapon vilagos szamjegyek voltak lathatok.

Tudja valaki, hogy hogyan mukodnek ezek a kijelzok?

(A neten sajnos nem talaltam ra valaszt. A normalis LCD
mukodese tiszta, de nem latom, hogy milyen trukkel lehetne a
vilagos-sotet teruleteket felcserelni. Talaltam meg egy
szabadalmi hivatkozast, miszerint az inaktiv reszeket a
kijelzon feketere lehet festeni, a szegmenseket meg gondolom
lehet inverz modon vezerelni. Ilyen egyszeru lenne?)

Lemondta, de még nem kötött újat? Világbajnok árainkkal kössön OLCSÓBB 
KÖTELEZŐT!

Szia Marky!

Az a bajom, hogy folyton olyan rendszereket álmodom meg, amik
"nincsenek túlbonyolítva" karbantartással, jogi és üzleti háttérrel,
reklámmal és ef. vitákkal, hanem csak egyszerűen léteznek
és a fentiek miatt szinte ingyen lehet használni.

Mintha a nagy mobil rendszerek karbantartást igénylő windózos
számítógépek lennének, és én helyettük szeretnék valamilyen
beágyazott megoldást, amit nem kell karbantartani, csak működik.
Mint egy hordozható mp3 lejátszó. Nemtom, érteni a hasonlatot?

Már kitárgyaltuk itt, hogy a teljesen ad-hoc telefonkészülékekből
álló hálózat azért nem igazán működőképes, mert sok a késleltetés,
sok a fogyasztás, és sok sávot fogyaszt a paging, vagy pedig
az útirány táblák karbantartása.
Erre volt még javaslatom, hogy használjuk ki az a tényt, hogy
a mobilok nagy része teljesen statikus módon egy asztalon hever.
Azaz az "éppen statikus" topológiájú hálózat szolgálja ki a hálózat
azon részét, amelyik éppen mozog. Azaz dinamikusan más és más
készülékek vegyék át a tornyok szerepét.
De még ennél a megoldásnál is a magas tornyok hiányából adódó
nagyon kis ugrások miatt még mindig baj a késleltetés (bár ezen
elvileg sztem még lehetne segíteni.) A másik bibi a sávkihasználás:
na, hát ezt próbáltam volna megoldani azzal, hogy nem tudnának-e
a mobilok egymás közt kvázi lézer-szerű módon kommunkálni,
csak éppen nem fénnyel, hanem THz-es tartományban. Mert akkor
1) kevésbé zavarnák egymást,
2) azonos kimenő teljesítménnyel talán nagyobb távot is át lehetne
hidalni közvetlenül, tehát kevesebb ugrásra lenne szükség,
3) és mellesleg a THz magassága bőven kielégít minden sávigényt.

Tudom, hogy az is szóródik, reflektálódik, tehát nem olyan mint
az infralézeres kommunikáció vákuumban. De azért csak van valami
előnye is, amit ki lehetne használni.
Nemtudom, hogy egy-két házfal mennyire akadályozná a "rálátást".

>ha nem izotrop az antennad, akkor egyszer korbe kell forgatnod,
>hogy megtudd, hogy honnan jon a jel.
Ez így van. Persze lehet elektronikusan is forgatni. Vagy éppen
a sok antenna vett jeléből már csak számítási kapacitás dolga
minden irányba egyszerre nézni, és tudni melyiken mekkor a jelzajv.

> fazis-hokuszpokuszhoz egy rakas antenna kell, nem eleg egy,
Persze, én is így gondoltam.

>Viszont minel kisebb a kupszog, annal problemasabb a mozgo ado.
Ez így van...

>honnan tudja az egyik kezi keszulek, hogy merre van a masik, hogy
>arrafele kell adnia, ha eppen sugarozni kezdene?
>Raadasul a tobbutas terjedes, Rayleigh-fading stb. kegyetlenul bezavar.
Teljesen jogos, én is csak hangosan morfondírozok...
Tegyük fel, hogy A adó adott irányban keskeny nyalábban sugároz..
Máshol a B vevő kiválasztja a legjobb irányt, és abban az irányban válaszol.
De én sem gondolom, hogy ez garantálja a valóban legjobb irányt.

Lehet amolyan lekérdezéses módszerrel is megállapítani:
az adó oldal adáscsomag elején minden irányba vakkant valamit,
mindegyik irányba mást, és a vevő visszajelez, hogy melyik
vakkantást vette a legerősebben. És már mehet is az adatcsomag.

Szerinted?

a BenceMiki