Üdv!
> 1. Antibiotikumok hatasmechanizmusa, illetve a rezisztencia.
>
> Halvany emlekeim szerint a penicillin blokkolja a bakteriumok valamelyik
> fontos kemiai folyamatat, de ennel tobbre nemlexem, csak foszlanyokra,
> de azok bizonytalanok.
Többféle mechanizmus létezik. A penicillin a baktérium sejfal anyagainak
a szintézisét gátolja. A meggyengített sejfalas bacik aztán saját
ozmotikus nyomásuk áldozatává válnak, "szétpukkadnak".
De vannak még fehérje szintézis gátló, és a sejtburok integritását
megbontó antibiotikumok is.
A rezisztencia általában azon alapul, hogy a mikroba beszerez valamilyen
enzimet, ami hatékonyan bontja az antibiotikumot. (Ezeket általában kis
gyürü alakú DNS-ek, ún. plazmidok "adásvétele" útján szerzik be.)
> 2. Virusellenes gyogyszerek.
>
> A virusokrol annyit tudtam mondani a gyerekeknek, hogy gyakorlatilag
> csak orokitoanyag (tervrajz) valamint egy olyan feherjeburok, amivel
> athatol a megtamadott sejt falan es arra kenyszeriti a befogado sejtet,
> hogy a virus sokszorositasaval kezdjen foglalkozni.
>
> A virusellenes szerekrol viszont semmit nem tudok, az a benyomasom, hogy
> ezek eleg szeles spektrumu szerek (aciklovir es tarsai), de nem tudom,
> mi az a kozos jellemzo a virusokban, ami univerzalisan tamadhato?
Szerintem nincs közös jellemzö, ahhoz a vírusok túl sokfélék.
Általánosságban, ha a vírus saját enzimeket, vagy azok kódját is cipeli
magával, van esélye, hogy lehet találni hozzá valamilyen gátlószert, ami
a gazdaszervezetet nem, vagy csak kicsit bántja:
Olyan biokémiai folyamatokra hatnak az antivirális szerek, amik a gazda
szervezetben nem léteznek, pl. az RNS->DNS átírás (reverz transzkripció)
gátlása retrovírusoknál (pl. HIV).
Influenza esetében van egy ionpumpa gátló szer ami gátolja a vírus és a
gazdasejt fúzió hatékonyságát, de ez nagyon sok influenza variánsnál már
nem müködik, vagy a neuraminidáz fehérje inhibítorai gátolják a frissen
képzödött vírusok leválását a sejtröl.
> 3. Ossejtek vs immunrendszer
>
> Az ossejtek ugye azok a sejtek, amelyek meg nincsenek differencialodva
> es alkalmasak lehetnek arra, hogy karosodott szovetekbe ultetve azok
> funkciojat javitsak. Vannak etikailag elfogadhato es megkerdojelezheto
> ossejtforrasok. Node: az immunrendszer mukodese (amirol szinten csak
> morzsakat tudok) erzesem szerint azt nem engedi meg, hogy mas emberbol
> (koldokzsinor- verbol vagy netan abortalt embriobol) szarmazo ossejteket
> hasznaljanak fel pl gyogyitasra. Jol gondolom...?
Jól. Söt lehet olyan példa is, hogy az átültetett sejtekböl keletkezö
immunsejtek fognak a legyengült immunrendszerü szervezetre támadni
(graft versus host betegség)
De mint minden szerv vagy szövet transzplantációnál, ennél is figyelembe
veszik a donor és a recipiens szövettípusát (Normális helyeken).
És nem mindenhez kell embrionális, sok célra fel lehet használni a
csontvelöböl mobilizált saját össejteket is.
(Valószínüsítem, hogy eljön majd az az idö is, hogy szinte bármilyen
sejt átalakítható lesz össejté)
Gogy
|
