Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1998
Copyright (C) HIX
2002-11-06
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 antenna es hosugarzas - megvan a hiba (mind)  61 sor     (cikkei)
2 Re: ateizmus (mind)  28 sor     (cikkei)
3 Statisztika. (mind)  104 sor     (cikkei)
4 Csodalkozas. (mind)  90 sor     (cikkei)
5 Re: valszam (mind)  74 sor     (cikkei)
6 re: lotto (mind)  12 sor     (cikkei)
7 RE: valszam/lotto (mind)  16 sor     (cikkei)
8 kutatas a halalhoz kozel (mind)  5 sor     (cikkei)
9 Re: Lotto (mind)  7 sor     (cikkei)
10 Re/2: lotto (mind)  19 sor     (cikkei)

+ - antenna es hosugarzas - megvan a hiba (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Marcus, koszonom szepen a valaszodat, de csodalkozom.
Ugy latom tul gyorsan olvastad es felreertetted a kerdest,
de ennek ellenere me'gis sikerult ramutatnod a hibara.
Csak igy ugye nem tudsz rola :-))

Minden feltetelezett "alkatresz" idealisan fenyes!!!

En irtam:
>: Az en tul elenk fantaziammal egy olyan szerkezetet,
>: ami az ot korulvevo hosugarzasbol elnyeli egy
>: keskeny sav energiajat, de nem adja le sehova, azaz melegszik.
>: Hol a hiba?  Biztos van, eddig "sajnos" mindig megtalalta'tok :-)))

>Adva van egy idealis antenna es egy terheles, aminek az impedanciaja az
>antenna impedanciajanak a konjugalt komlexe ("teljesitmenyillesztes"). Az
>antenna folvesz a terbol P teljesitmenyt.
Eddig tokeletesen egyetertunk.

> Az antenna es a terheles teljesitmenyillesztett,
> vagyis a terhelesre ebbol P/2 jut.
> Az antennaban "megmarad" P/2 teljesitmeny,
> amit az antenna azonnal kisugaroz.

Megmarad? Ez mar nem egyertelmu.
Radioantennak funkcioja a hullamimpedancia-illesztes!
Az ado vegfokot a terhez majd a teret a terheleshez (=vevo bemenethez).
Nem?
Szerintem az idealis antennak nem melegszenek, mert egyfajta trafo'k.
(Lehet, hogy nagyot e'gek a lista elott, mint villanykaros,
de szerintem igy van.)


>a terhelesen keletkezik termikus zaj, aminek a fele a terhelest melegiti,
>a masik felet pedig az antenna kisugarozza.
Ha valahol, akkor itt lehet a kutya elasva:
a terheles termikus zajaval nem szamoltam.
A terheles zaja meghajtja az antennat, mint adoantennat.  :-(((


>Te most arra gondolsz,
>hogy a terheles felmelegedesekor (ho)sugarzas keletkezik, [...] ?
Eppen itt volt az ellentmondas eddig: _minden_idealisan_fenyes_,
nem keletkezhet hosugazas. Nem is keletkezik.
Tobbit lasd 5 centivel feljebb.


>> Kiszamolna valaki mas is, hogy 300K-en 10 GHz magassagaban
>> mekkora a teljesitmenye egy 10 MHz szeles savnak? (/ m2)  Koszi.
>A termikus zaj kb. 80 terahertzig feher zaj, tehat az abszolut
>frekvencia nem lenyeg, hanem csak a savszelesseg.
Annal jobb.

>(a per negyzetmetert megint nem ertem, az antenna termikus zaja nem fugg
>az antenna meretetol, csak az impedanciajatol ill. a homerseklettol)
Mivel a hotan 2. fotetelet feszegetem (hiaba), azt hittem egyertelmu,
hogy nem a vevoantenna homerseklerol es feluleterol beszelek,
hanem a sugarzast kibocsajto feketetesterol. Elnezest kerek.

Megegyszer koszonom szepen a valaszt, Marcus.

BM
+ - Re: ateizmus (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Erdekes vita folyik az antropia urugyen ezen a forumon.
>Lenne egy kerdesem: Mi a bizonyiteka annak, hogy NEM 
>teremtett vilagban elunk?
Ez a kerdes akkorjol definialt, ha a "teremtett vilagbanelunk" egy jol definial
t eset, azaz tudhatjuk az empirikus kovetkezmenyeit. Ha tudjuk, akkor felmerulh
et, hogy van-e neki cafolata.
Egyenlore a "teremtett vilag" elkepzeles nem egy jol megfogalmazott elmelet, te
hat ezert termeszetesen nem is varhatjuk a cafolatat. Nem tudomanyos elmelet,  
csupan egy homalyos elkepezeles.
Harom szakasza van egy tudomanyos elmeletalkotasnak:
1) Vannak a homalyos elkepzelesek, amik meg nem eleg jol megfogalmazottak ahhoz
, hogy elmeletnek hivjuk. Mivel homalyosak, ezert nincs egyertelmu kovetkezmeny
uk, nincs tartalmuk, nincs prediktiv es magyarazoerejuk.
2) Vannak a jolmegfogalmazot elmeletek, amiknek vannak kovetkezmenyeik. De lehe
tseges, hogy egy elmeletnek nincs empirikus kovetkezmenye. Ha ez szandekos, mer
t absztrakt elmelet, akkor az egy matematikai elmelet, ez esetben vagy tautolog
ia, es akkor jo valamire, vagy nem tautologia, akkor nem jos emmire.
Ha nem szandekos, akkor az egy metafizikai elmelet, ami nem jo semmire, mert ne
m matematikai osszefuggesnek szantak, de a vilagrol nem ir le semmit.
3) Vannak azok az elmeletek, amelyeknek van empirikus tartalmuk, ezek leirnak v
alamit a vilagrol,magyaraznak es josolnak valamit. Ezek eseteben beszelhetunk c
supan arrol, hogy mi igazolja vagy mi cafolja oket. Eszerint pedig vannak igazo
lt elmeletek,e s vannak cafolt elmeletek. Az igazoltakkozul van egy,amelyiket l
egjobbnak tartunk, ez az aktualis igaznak tartott elmelet. 
Ez a tudomany.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)
+ - Statisztika. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary] irta:

>Namost nezzunk egy olyan B peldat, hogy nekem otosom van a lotton.
>...Tehat csodalkozasra van okom. Tehat azt gyanitom, hogy csaltak.
>Mivel B=(S)=>csaltak=abszrudum, ezert S nem helyes

Emlekeztetlek, hogy onnan indult ez a threed, hogy ha a bergengoc
lottoban evmilliardokon at azonos szamokat huznak, akkor en inkabb
csalasra gyanakszom.

Rengeteg huzasrol volt szo. Es a huzasoknak [ha fuggetlenek] 
kovetniuk kell bizonyos statisztikat. Ha nem kovetik, ha nagyon nem
kovetik, akkor jogos a gyanu az eletben is. Konnyen kiszamithato
pl, hogy a lottoeredmenyekben milyen gyakorisaggal _kell_ 
eloforduljon egy huzason belul ket egymast koveto szam. Vagy harom.
Vagy ket kihuzott szam kozott egy nem kihuzott, stb. Ha ezek a 
varhatonal szignifikansan surubben vagy ritkabban fordulnak elo, 
akkor a gyanu megalapozott.

Egyebkent kornyezetemben rengetegen gyanakodnak a magyar lottora.
Foleg amiota computerben van huzas elott az osszes fogadas.
Gyanakodnak, hogy bundazzak a huzogepet, olyan szamotosok kihuzasa
erdekeben, amivel nem lesz ottalalatos a heten. Igy hergelik fel a
jatekkedvet, ami az allamnak is es a Szerencsejatek RT-nek is 
extra jovedelmet okoz. Ketszer annyit koltenek a nepek lottora
amikor extra magas a nyeremeny. Az mar csak hab a tortan, hogy 
a nyertesek adatait [erthetoen] maximalisan titkoljak. Talan a
milliardos nyeremenyeket valami sogorkoma, politikai/gazdasagi
haver viszi el - mondjak.

Ezert el is kellene [ha masert nem akkor megnyugtatasert] vegezni
ezeket a vizsgalatokat. Minden hetre ismert a megjatszott jatekok 
szama es az, hogy hany otos, negyes, talalat volt. Kiszamithato,
hogy 44M helyett konkretan hany jatekszelvenyre esett egy ot ill. 
negytalalatos szelveny. Es a minta szamossagabol az is, hogy 
mekkora valoszinusege van annak, hogy ezek a huzasok tenyleg 
veletlenek.

Nem paranoia a gyanakvas. Par eve derult ki, hogy evtizedig
manipulaltak az olasz lottot. Es szinten par eve megzsaroltak
a magyar Szerencsejatek RT vezeret, hogy csaljanak kozos zsebre.
Mar meg is volt a csalasra alkalmas sorsologep.

Ket azonos huzassal lehet buveszkedni, harommal mar kevesbe,
ezerrel meg egyaltalan nem.

Asszem Renyi Alfred szorakozasa volt, hogy kiment a terembol, es 
megkerte a hallgatokat, hogy irjanak fel a tablara hosszabb 
veletlenszeru szamjegysorozatokat. Vagy "erzesbol", vagy a 
veletlenszam tablazatot hasznalva. Es szinte mindig blikkre 
megmondta, hogy melyik a valodi veletlensorozat, es melyikat irtak
fel "erzesbol". Mert aki "erzesbol" irt, az a varhatonal ritkabban
mert egymast koveto ket-harom azonos jegyet beilleszteni a 
sorozatba. Decimalis jegyeknel atlag minden tizediknel egyezik meg
ket egymast koveto elem. Egy otven karakteres sorozatban atlag ot
paros ismetlodes varhato, ha nincs ismetlodes, vagy csak egy van, 
az mar nagyon "gyanus", hogy nem igazi veletlewn sorozat.

Punkt ugyanez a helyzet a lottozasnal. Atlag minden 44M
huzasra esik egy kettos ismetlodes. Ha az ismetlodes ennel 
szignifikansan gyakoribb, akkor van ok a gyanakvasra a'la Renyi.

>kerdeznem a csodalkozaspartiakat, hogy ha egy lottohuzas es a ra 
>kovetkezo 8243. huzas eredmenye megegyezik, akkor is 
>csodalkoznanak-e, es ugyanannyi ok-e a csodalkozasra? eddigi 
>erveitek szerint ugyanannyira ok.

Ne ragadj le a kombinatorikai valoszinusegeknel. A fentiek [Renyi]
szerint az ismetlodesek varhato gyakorisagtol valo nagymerteku 
elterese matematikai alapon okot adnak a gyanakvasra.

>Azt se felejtsuk el, hogy az antropikus ervben az n. huzas utan 
>allunk, es ez ha lehet, alegtavolabb van a ti nezopontotoktol, 

Nem. Utana vagyunk. Adva van egy _nagy_rakas_ teny, szam, 
valoszinutlenseg megtortente. Ha ez nagy szignifikanciaval elter 
a varhato eloszlastol, ha kivetel nelkul minden "huzasnal" kihuztak
az elethez nelkulozhetetlen lottootosoket -es teny, hogy kihuztak-
akkor ez alapos ok a csodalkozasra imho. _Valoszinusiti_ hogy bunda
van a dologban. Lehet, hogy nincs, csak az nagyon valoszinutlen.

>ugy latom,e rvelesek helyett meseirassal foglalkozol. egyre 
>kulonosebb, szep, hipnotikus meset talalsz ki, gondolvan a 
>stilus helyettesitheti az erveket. de hat ezek olyan gyenge 
>logikaju peldak, hogy csak na.

Hiaba! Szeretem a meseket. [Mint mar kiderult.]
De sajnalom, hogy a mesekben nem talaltad meg a kemeny erveket.
Mert az volt a lenyeg, hogy egy elegendoen nagy adatsorozatrol 
utolag priman eldontheto hogy veletlenek eredmenyeztek az elemeit
vagy sem. Akar szamsorozat, akar lottostatisztika, akar szoveg.
[Akar vilagegyetem.]

Nezd, Te hozhatsz erveket a valszamnak csak egyik felet hasznalva 
allandoan. Levezetheted, hogy mivel az egymast koveto szamok 
egymastol fuggetlenek, ezert semmilyen "kovetkezo szamon" nincs
okunk csodalkozni, esetleg azt, hogy mindegyiken csodalkoznunk 
kellene, de ettol meg, ha mondjuk egy tizezer elemu decimalis 
sorozatban nincsen ezer [+-5%] duplazodas, akkor az valszeg nem
veletlen sorozat. Lehet, hogy tortenetesen az, de ezer ilyen 
sorozatbol 995 esetben nem tevedunk, ha "gyanakszunk". Es ez 
eleg ok a gyanakvasra.

Udv, Peter.
+ - Csodalkozas. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary] irta:

>>Nem csodalkozunk, ha valaki ot talalatot er el. Mert
>>nem is kicsi a valoszinusege, ket harom havonta be
>>szokott ez az esemeny  kovetkezni Magyarorszagon.
>en meg azonnem csodalkozom, ha a masodik szam ugyanaz, mint az 
>elso. elvegre valaminek kell lennie a masodik szamnak is, es 
>ugyanannyi az eseje, hogy pont annyi legyen, mint az elso, 
>mint hogy az elso pont annyi, amennyi.

Sot eros igazolas is van a szkepticizmusodra. Az hogy be 
szokott ket-harom havonta kovetkezni, hogy egymas utan azonos a 
lottoeredmeny. :-) 

>>Ha olyan korulmenyeket teremtunk,  vagy vizsgalunk, amelyek
>>soran nagyon sok egyenlo mertekben irto veletlen esemeny 
>>kozul egynek biztosan be kell kovetkeznie, akkor  megertem
>>hogy nem csodalkozol az egyik kis valoszinusegu esemeny  
>>bekovetkezten, hiszen a korulmenyek miatt az azonosan kis
>>valoszinusegu esemenyek egyikenek be _kellett_ kovetkeznie.
>Na, akkor nezzuik ezt VEvel. 

Stop! Itt nem kell _biztosan_ bekovetkeznie semminek!
Meg a vilagegyetem letrejottenek sem. 
A lotto az mas. Azt mi huzzuk.
De nem muszaj, hogy letezzenek azok a parameterek, allandok
sem amelyeknek egy szuk erteke szukseges az elethez.

>Tegyuk fel, hogy a VE letrejott, es van ot parametere, 
>valamennyinek kell lennie ennek a parameternek. Sok kis 
>valoszinusegu esemeny kozul egy. Valamilyen erteknek kell 
>lennie. 

Nem kell maga a parameternek sem, sot nem kell allandonak
sem lennie.

>Namost utolag te konstatalod, hogy pont neked valok
>ezek a parameterek, pont otosod van a lotton. Es ebbol akkor
>nem gyanakodhatsz csalasra.

Meg akkor is gyanakodhatnek. Szakacs Tamas mar ma utalt ra,
hogy milyen eroteljesen alkudtad le a a valoszinutlensegeket
az ellenpeldaidban. Irtam, hogy magam sem fogadtam el korabban
sokaig a kovetkeztetest. Meg kell ismerni az antropikus 
valoszinusegek eszmeletlen kis merteket, es azutan lehet
elgondolkodni hogy van-e ok a csodalkozasra. Tegnapi peldam [meg 
nem jelent meg] a tiz lottogeppel kicsit jobban kozeliti a
valosagot.
Kozeliti, mert az antropikus valoszinusegek meg annal is
sok-sok nagysagrenddel kisebbek. Es ott is egy huzas volt.


>>Viszont egeszen mas eset, ha a korulmenyek miatt nem
>>szuksegszeruen bekovetkezo esemenyt vizsgalunk. Mint
>>peldaul a harom egymast koveto heten azonos lottoeredmenyt.
>A korulmenyek miatt a harom heten kell, hogy legyen harom 
>eredmeny. Ugyanugy nem szuksegszeru, hogy ez pont az legyen, 
>ami, mint hogy ismetlodo legyen. A szuksegszeru itt az, hogy
>valami legyen, es ebben ugyanugy nem biztos, hogy ismetlodo 
>lesz, mint ahogy nem biztos, hogy az lesz, ami eppen 
>bekovetkezik. Ugyanuyg egy a szuksegszeru egyenlo lehetosegek kozul.

Szepen atcsoportositottad itt a dolgokat. Nem jelent meg meg

> Felado : Kiss Laszlo irta:

>Mi a bizonyiteka annak, hogy NEM teremtett vilagban elunk?

Ez egy nagyon fontos kerdes. 
Mert az antropia felvetes _nem_ arrol szol, hogy egy tobbe-kevesbe
igazolt [biztos] vilagnezetet kell vele "megdonteni". Ez esetben
valoban meg erosebb ervekre lenne szukseg. 
Az antropia arrol szol, es en is igy irtam a threed kezdeten, hogy
ket tudomanyosan eldonthetetlen {mondjuk antropia nelkul 50-50% 
valoszinuseggel helyes] vilagnezet valtozat kozul ez az
idealizmust erositi, valoszinusiti. Nem is kevesse.

"Mondjuk" irtam, mert minden antropikussag nelkul is gyenge labon
all a materializmus. A Corcoran problemat meg lehet negligalni,
-ha nagyon akarjak pszichesen haritani-, de par evtized mulva 
konyortelen valosagaban fog kopogtatni a koponyakon. Elvileg, 
logikailag csak ugy lehet eliminalni, [tiltott badogdobozba 
hegeszteni] ha lehetetlennek tartjuk hogy egyszer a mesterseges 
intelligencia olyan fokra jusson, mint a mi intelligenciank. Ez 
pedig latensen maga a tomeny idealizmus. Aszerint kell valami 
mas [eletero, lelek] is az ertelemhez. Aszerint megismerhetetlen
a vilag. Az elindulasnal meg donthetunk, hogy az idealizmust vagy
a materializmust valasztjuk. De mindket ut az idealizmushoz vezet.
Minden antropikussag es valszam nelkul is.
Udv, Peter.
+ - Re: valszam (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Reductio ad absurdum:

Kedves Math,

A baj az, hogy a semad szerint pont magad alatt vagod a fat a reductio 
ad absurdum peldaiddal. Ha az elso harom huzas ismetlodese nem gondol-
koztat el, vagy sohsem csodalkozol az abszurd.

> kerdeznem a csodalkozaspartiakat, hogy ha egy lottohuzas es a ra kovet-
> kezo 8243. huzas eredmenye megegyezik, akkor is csodalkoznanak-e, es 
> ugyanannyi ok-e a csodalkozasra? eddigi erveitek szerint ugyanannyira 
> ok.

Nem, egyaltalan nem ugyanannyira. De ha mondjuk az ossze huzas Pesten van
kiveve az elsot es 8243-at, mert ezeket kiviszik huzni Bergengociaba, ak-
kor mar van okunk valamelyes csodalkozasra. Az kulon ki lett hangsulyoz-
va, hogy akkor csodalkozunk, ha nem egy nagy sorozatbol valasztjuk ki a
harmas tombot. Ha igen, ... nos akkor valoszinu, hogy a csalas a kivalasz-
taskor tortent.

Az alapkerdes, hogy szabad-e, tudomanyos-e *utolag* csodalkozni. Ebben
csak nagyjabol ugyanazt ismetelhetnem, amit Titusz irt. Az, hogy mikor 
kezdek csodalkozni reszben szubjektiv is. Attol fugg, hogy mennyire hit-
tem az eredeti feltevesben, amit ketsegesse valna. De az, hogy nem lehet
egy objektiv szamot adni, hogy 0.9989-nel meg nem kell csodalkozni, de
0.9991-nel mar igen az nem jelenti azt, hogy *elobb-utobb* nem kell meg-
kerdojelezni az eredeti feltevest (fuggetlenseget). Bizony a tudomanyban
nem (sem) ritka, sot gyakoribb mint nem az, hogy utolag csodalkozunk ra
valamire.  Jo esetben lehet tesztelni,... 

Peldaul, ha statisztikus modszerekkel merem a fenysebesseget es az 0.99
jon ki arra, hogy  nem egyenlo az ismert c-vel, akkor meg eszembe sem
jutna nagy derrel-durral publikalni. De ha teszem azt uj bolygot velek
talani, akkor kisebb a szigorusag... 

Gondold meg a kovetkezo peldat. Mondjuk az uj lotton 5-szor egymas utan
az 1,2,3,4,5 jon ki. Szerinted ez nem ok a csodalkozasra, mert utolag 
es onkenyesen csoportositottunk. De mi van ha feltesszuk, hogy harom 
huzas utan felallitod a hipotezist. Innentol kezdve szerinted, ha jol 
ertelmezem, mar minden forschriftos, tudomanyos ellenorzes.
Es akkor, ettol mar jogunk van kijelenteseket tenni az ot huzas utan.
Na, mindezek utan kerdes, hogy mit gondolhatnak azok, akik utolag er-
tesulnek az egeszrol. 
Teny egy: mind az otszor az 1,2,3,4,5 ismetlodott 
Teny ketto: XY szabalyt feltetlezett a harmadik utan...

Szerinted tenyleg azon mulik, hogy van-e *objektiv* okunk a fuggetlen-
seg ketsegbevonasara, hogy XY a harmadik huzas utan hangosan kijelen-
tette-e azt ami szembeszoko? 
Ne mondd, hogy ennek a kijelentesnek itt nullanal nagyobb szerepe van. 

Ha a bergengoc lotto elso harom huzasa egyforma, akkor arra kell gon-
dolnom, hogy nem veletlenszeru az eredmeny. Probalok magyarazatot
keresni - elvben termeszeteset: valami beragadhatott. Erre gondolok, 
anelkul, hogy tudnam, mi hogyan mukodik. 
Mas dolog, ha egymas utan haromszor, negyszer, otszor nyerek, min-
dig mas szamokkal... azokkal, ami eppen eszembe jut. A harmadiknal
meg nagyon csodalkozom, a negyediknel, otodiknel mar szinte terme-
szetesnek veszem..:) Es minden korabbi racionalis gondolkodasom 
ellenere hinni fogok abban, hogy szamomra ismeretlen, netan felfog-
hatatlan oka van, nem csak vak veletlen. Akkor bizony-bizony hinni
fogok az irracionalisban .... egesz addig, amig racionalis kapcso-
latot nem csak hogy nem latok, de elkepzelni sem tudok.

Kerdes, mi koze mindennek az antropiahoz es vallasos vagy  nem
vallasoshoz?  Nos, nem olyan sok koze van... nem is az antropia 
hanem a valoszinusegszamitas vedelmeben irtam. Kulonben szerintem
a vallasos es nem vallasos tudomanykedvelo szembeallitasa, hmm ..
alproblema egesz addig, amig nagyon filozofiai sikra nem megyunk.
A leginkabb feltuno kulonbseg az, hogy a vallasos Istent nagy betu-
vel irja, az ateista pedig fontosnak talalja ezt kijavitani...:)

udv
kota jozsef
+ - re: lotto (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Math:

irod:
> en azt nezem, amit kihuztak, annak a valoszinusege, hogy pont
> azt huzzak ki, amit kihuztak 1/(90|5). jogom van ezt nezni...

persze, hogy jogod van. De annak a valoszinusege, hogy azt huzzak
ki, amit kihuznak, az nem kicsi, hanem pontosan 1 (mivelhogy 
biztosan bekovetkezik).

udv
kota jozsef
+ - RE: valszam/lotto (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

"Egyes math-ematikusok eles tamadast inditottak a NASA ellen, 
miszerint indokolatlan a gyanujuk, az uzenet mindossze 26 irasjelet
hasznal, csak 264572 karaktert tartalmaz, minden karakter 
tokeletesen fuggetlen az elozoktol. Ez a karaktersorozat puszta 
veletlensegbol is osszeallhatott, akar majmok is osszehordhattak
irogepen."

Itt kerem, nagyon jol ra van vilagitva a lenyegre. Ezen allaspont szerint
ugyanis lehetetlenne valik mindenfele kommunikacio. Pl. az anyosom 3 oran
keresztul 47826 hagot ad ki folyamatosan, mire en azt mondom, hogy nem
erdekel, ez a karaktersorozat ugyanolyan valoszinu, mint barmi mas. Sot, a
levlistan a temaban megjelent karaktersorozatokon sincs mit csodalkozni,
ugyanolyan valoszinuek, mint ha csupa "a" betubol allnanak. Ilymodon
reszemrol a temabol kiszallok, mert ez mar nem tudomany, hanem orulet.

Arpi
+ - kutatas a halalhoz kozel (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

http://index.hu/tech/tudomany/halalkozeli/

Egy remek otletet talaltak ki: kepeket ragasztanak az ideiglenesen meghalt
paciensek homlokara, amit az illeto - testebol kilepve  - felulrol
megnez. Aztan, ha visszaeledt, esetleg elmondja mit latott.
+ - Re: Lotto (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Math,

  Csak egy apro dolgot hanyagoltal el: heti EGY huzas van, viszont
hetente sok ember lottozik, sokan tobb szelvennyel is. Ezert hibas
az analogiad.

Gyula
+ - Re/2: lotto (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> na ha szubjektiv, akkor igencsak nem objektiv, tehat nem lehet objektiv
> kezelese a kerdesnek, nem lehet erv.

  Ez ugy hulyeseg ahogy van, mar elnezest. Mar miert ne lehetne szubjektiv
jelensegeket objektivan elemezni?
  Adott esetben megnezzuk a lotto huzas eredmenyet. Objektiv modszerekkel
kapunk egy eloszlast az emberekre. Math a ket veglet egyike: szamara vagy
minden huzas erdekes vagy egyik sem, igy szamara 1 valoszinusegu esemeny
kovetkezett be, igy o nem csodalkozik. O lesz az eloszlas extrem farka.
Attol meg igaz lesz, hogy az {1,2,3,4,5} sorozat sok ember szamara az
'erdekes' huzasi eredmeny, tovabba az amberek nagy reszenek a 'mik
a furcsa huzasok' kerdesre adott valaszbol szamitott valoszinuseg igen
kicsi lesz. Math-nak nem, de ez nem szamit :-)
  Csak hogy kotozkodjek egyet: mi is az, hogy szubjektiv valami?
Miben kulonbozik mondjuk egy nem emberi veletlenszeru (akar igazan
veletlen, akar megertesi hiany miatt veletlen) folyamattol? Azokat
akkor mostantol nem lehet objektiven vizsgalni?

Gyula

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS