Zoli irta!

>>>Részemrol ez nem korholás, hanem panasz!
A sebességrol eleve az terjedt el, hogy relatív. Ez Galileo Galilei
megállapítása, s máig elfogadott, kivéve amikor fényrol, ill. EM
hullámokról esik szó. (A fizika szerint ugyanis a fénysebesség abszulut
mennyiség).<<<<

Az én meglátásom szerint: a sebesség relativ, mert mindig egy, már mozgásban
levö tárgyhoz tudjuk visznyonyítani.A mozgást csak akkor érzékeljük, ha 
van mihez hasonlitani (viszonyítani). A fénnyel is ez volt a meglátás, hogy 
az éterhez viszonyítva mozog. Ha az éter mozdulatlan a világmindenségben,
akkor a fénynek abszolút sebessége van, és mindennek, amit az éterhez
viszonyítunk. Ez az elv akkor dölt meg, amikor a Michelson kisérlettel 
nem lehetett kimutatni a Föld sebességét a mozdulatlannak vélt éter
viszonylatában (ez a készülék hibája). Ezután született meg a ralativitás
fogalma. Itt figyeljetek fel az 1729-ben, a  James Bradley fénysebesség
megállapítására tett kisérletére, amikor 303000 km/s fénysebességet
állapított meg, a fény aberációs jelenségre alapozva aszámításait.
A Föld sebességét biztosan a Newton (vagy Kepler) törvényekre alapozva
 számította ki. Ha ez a kisérlet elfogadott, akkor azt fordítva  is meg
lehet csinálni, mert jelenleg a fénysebesség pontosan ismert, s az
ismeretlen a Föld sebessége. A Föld sebessége nem változatlan, függ
az év napjától, a nap órájától, és a földrajzi helyzettöl.
Van a másik modszer is, amit én probáltam leírni. Tehát az abszolut
sebesség mérése lehetséges, minden mozgó tárgyra. A kérdés az, hogy az 
éter mozdulatlan-e, mint vezetö közeg (medium, más nyelven).

>>>>Tó vizébe követ dobva - a felszínt nézve nem látni elúszni a rajta
imbolygó dinnyehéjat. !<<<<

Helyes a megfigyelésed, amint látod a hullám fejt ki hatást a dinnyehéjra 
- ebben az esetben érzékelö - és nem a frekvencia. Itt a viz a hullám
vezetö közege. Nem a víz mozog elöre, hanem a hullám a vizen, amely
energiával rendelkezi, s mivel dolgozik, elveszti energiáját egy idö után.
Igy a haladó hullám információt továbít, s az az információ a hullám
hosszában, formájában és intenzitásában van. Egy hullám is ugyan azt az
információt viszi mind tiz vagy husz hullám. Az is igaz, hogy sok esetben
az az idö is információ, ameddig a hullámok  haladnak.

>>>Asztali naptárból kitekert spirálrugót forgatva úgy tunik, hogy a
menetek haladó mozgást végeznek.  Hogy érheto tetten? <<<

Itt csak arról van szó, hogy mit, mihez viszonyítasz. Ezért látunk másként
dolgokat, akár fizikában,  politikailag, vallási területen. Az ember 
megkisérli abszolut referenciákat alkotni, diktaturába elfogadtatja, a
demokráciában szabadon megválaszthatod. A tudományban sem egységes a
világ, de mégis elfogadható..

Üdvözlettel Sonibá!