Sziasztok !

Istvan !  :
>Az 1 km2 az __nem__ 1000 nm2 !!!!!!!

Efelett nincs vita, koszonom. 
Kerestem is az okat, hogy mikent kevertem el, de az sem sikerult.
( Talan nem kene olyan gyakran bejarkalnom abba a gyanus regi gepterembe, 
ahol az IBM gepek idonkent bithibara panaszkodtak. :)

Nincs ugyan koze a bakimhoz, de megis ennek kapcsan 
most eloszor figyeltem fel arra, hogy a km2 jeloles 
tulajdonkeppen nem igazan egyertelmu: k(m2) ill. (km)2 

A konvencio szerinti szabaly oktatasara azonban kar volna kulon
sulyt fektetni, mert abbol szarmazna csak a sok kalamajka.
Legalabbis, magambol kiindulva - into peldakent - amint gyerekkoromban 
felhivtak a figyelmemet, hogy a d es b betuk konnyen keverhetok, 
azontul 3-as lett a helyesirasom, egeszen addig, amig kialakitottam 
egy kepet, mely egy kerek dob, s bele van irva: dob 
Ezek utan mar csak a nevemhez szukseges Z leirasa okozott
gondot. :)

Sandor    :
>Inkabb 564 m a sugar, es ott mar kod nelkul is nehezen lat ki az ember:)

Utobb atolvastam a temara vonatkozo dokumentumokat, es egyreszt
lattam, hogy nem tevedtem volna el, ha szandekosan at nem ugrom
a cikkedet, nehogy befolyasoljon.
Azonban, most szeretnem felhivni figyelmedet az eredeti kiirasra, 
mely suru aljnovenyzetre, es tisztasoktol mentessegre utalt. 
Ennek bizonyara jelentosege van. 
Letaposas nelkul bejutni egy ilyen erdobe... ????

Udv: zoli

Kedves Janos !

>Persze az igazi egy haromdimenzios, tomeggel rendelkezo rugokbol 
>felepitett szerkezet.
>De akkor meg minek a rugo, ott a vilag, sajatmaga modelljeul.

Hu, ez megint nagyon jo gondolat ! Megprobalom kifejteni a reszleteit:
Az egesz Univerzum, egy gigantikus gepezetnek tekintheto.
( Mi egy borzasztoan elbonyolitott, agyonfejlesztett, felhuzos, rugos 
 golyos szamologep prototipusanak valamelyest mobil reszei vagyunk. )

De, mi lehet az a bonyolult feladat, amit szamitgat ?
Egy rendesebb szupergep, amint osszeallt, teszteli magat. 
Eloszor is kiszamitja - mire alkalmas, milyen szamitasi 
teljesitmenyekre kepes.
( A csucsrajaratas utohatasakent lasd: hattersugarzas )

Kiszamitja elore azt is, hogy mint gepezet - egyetlen felhuzassal 
hany muveletet kepes elvegezni, milyen a megbizhatosaga, 
mennyire hatekonyak a belso hibajavito funkcioi.
Mekkora az a folyamatos uzemido, mely az elso fatal-errorig 
eltelhet, es mikor is fog csikorogva, lelassulva megallni. 
Az elet ebben a viszonylag zokkenomentes szakaszban - alig feltunoen - 
onfejleszto ellenorzo es beavatkozo funkciora keszul, hogy majd,
sokkal kesobb betolthesse komolyabb szerepet ebben a gigantikus 
gepezetben. 
( Emiatt az elet varhato elettartamara vonatkozoan is becsleseket
kell vegeznie a gepezetnek. Ez kb. most zajlik, es meg
nincs eredmeny. Turelmetlenkednek is sokan, hogy
hol kesik a kinevezes, mikor jon mar a biztato egi jel.)

Aztan kesobb, ha mar a gep ledokumentalta a sajat kepessegeit,
korrekt modon csak akkor lat neki az igazi, gyakorlati feladatanak: 
Mi mas is lehetne ? Nana, hogy ujabb gepet tervez !
Ehhez irdatlan meretu, sokdimenzios matrixok trukkos feldolgozasat 
vegzi majd, de ez meg kesobb jon, ez a jovo zeneje.
(Mellesleg a matrixokra kiagyalt, szamunkra meg megfejtetlen 
 nagy-nagy trukkozesek miatt bonyolult, zavaros itt minden, de
 az onteszt is zavaro szamunkra. Pl. lehet, hogy a hatarozatlansagi 
 relaciokra is csak atmenetileg van szukseg, amig a Monte Carlo 
 modszerekkel vegzett onteszt zajlik :) 

Hogy mibol gondolom azt, hogy az elet ellenorzo funkciot 
tolt be ?  Az elet is a gepezet szerves resze, es konkret
jelek utalnak erre. Maris sokak azzal vannak elfoglalva, hogy 
kitalaljak, hogyan, milyen szabalyok szerint mukodik ez az 
attekinthetetlen meretu gepezet, es ha valamely eddig felismert 
szabaly serulni latszik _sikitanak_: Az nem lehet, tessek azonnal 
ujramerni es ujragondolni mindent, s ha kell, modositani 
az elmeletet !
A felismert szabalyok ismereteben maris folynak az energetikai 
szamitasok, es egy ido utan az emberek azon fognak gozerovel dolgozni, 
hogy a rendelkezesre allo energiaval a gepezet a leheto leghosszabb 
ideig maradjon uzemkepes, es betolthesse feladatat, azaz - minimum 1db 
masik vilag megtervezeset.
A nagygep ugy lett kitalalva, hogy benne a karbantartoknak lehessen
szemelyi szamitogepuk, vilaghalozatuk, es levelezhessenek....

Udv: zoli

Egy talan nem igazan kozismert peldaval vilagitanam meg a szoras 
jelentoseget:
Ha a korhazban fekvok 36 fokos atlaghomersekleten kivul mast
nem jelentenek a felugyeleti szervnek, az keves. 
A szorast is meg kell adni, es akkor maris kiderulhet a turpissag.

Surusegfuggvenyt minden bizonnyal celtablara lovoldozes
utan vettek fel legeloszor. 

Udv: zoli

Te Matyas,

Vedd mar eszre, hogy klasszikus fizikai fogalmakkal operalsz.
Alt.rel.-ben altalaban nincs ter es ido. csak terido van.
A Schwarzschildnal azert szedheted szet, mert idofuggetlen.

Raadasul te meg az anyagot is szetszeded a tertol. Ezt sem lehet.
Mit lehet akkor?
Megoldani az egyenleteket, es ertelmezni a megoldast.
Ertem en, hogy te mit akarsz. Megerteni akarod az egeszet.
De rosszul fogsz hozza.
Elobb a matek, aztan az interpretacio.

Horvath Pista

Van egy Asimov novella: Darwinian pool room.
Kicsit kapcsolodik a  kozmologia temahoz, es nagyon kapcsolodik a
kreacionizmus/evulocio temahoz.

Beszkenneltem (nesze neked copyright). Ha a rendszergazda felteszi holnap,
akkor olvashatjatok a
http://www.bjkmf.hu/tanszekek/matek/asi.htm
cimen. Ha nem, akkor csak csutortokon. Gondolom tele van hibaval, es a
tordelese se a legjobb. Hozzatok le a forrast es azt olvassatok vagy
nyomtassatok. Megkoszonom, ha valaki atszerkeszti vagy a hibakat javitja.

Horvath Pista
http://www.bjkmf.hu/tanszekek/matek/hoi.htm

dehat jobb csoportot a hixen nem talaltam.
Van itt egy problema amire szuk latokorom miatt sehogy
sem jovok ra, de megis nagyon orulnek ha tudnam a megoldast.
A kovetkezo a kerdes:

Adott egy híd, amin aknák vannak. Négy vállalkozó kedvű 
egyén át akar kelni a hídon, de:
1. Éjszaka van, és zseblámpa kell az átkeléshez.
2. Egy zseblámpa van.
3. Egyszerre két ember fér el a hídon.
4. Az átkeléshez az egyes embereknek 1, 2, 5, 10 s kell.
5. Ha két ember megy, akkor természetesen a lassabb átérési 
ideje számít.
6. A híd 
18 s múlva felrobban.
Vajon hogy mennek át?

fili.

Gusi levelere valaszolva leirtam, hogy az orvoslas igen celzottan
rongalja a genomunkat. Mivel rakerdezett, hogy miert, ugy erzem, ez
megerdemel egy kulon levelet, mert nem tartozik az abortuszhoz, es mint
a cimben is lathato, meg egy kis adalek is ideillik.
Szoval az orvoslas alatt nem elsosorban a balesetet szenvedettek
meggyogyitasaval szeretnek foglalkozni. A mai orvostudomany rengeteg
olyan genetikai betegseggel kepes felvenni a harcot, amivel regebben nem
tudtak mit kezdeni az emberek, es oseink. Csak apro peldak:
verzekenysegek, fenil-ketonuria, asztma egyes formai, rakbetegsegek,
stb. Itt nem csak konkret betegsegekre lehet gondolni, mint az elso ket
esetben (ezek kifejezetten oroklodo, az elettel osszeegyeztethetetlen
betegsegek), hanem hajlamosito tenyezokre, mint a masodik ketto
eseteben. Mivel ezekkel a betegsegekkel szemben egyre nagyobb
hatekonysaggal veszi fel a harcot az orvostudomany, nem jelentenek
szelekcios hatranyt, azaz potencialisan elterjedhetnek a teljes
megapopulacioban. Es itt olyan teljesen alapveto dolgokra is lehet
gondolni, mint az immunrendszer altalanos hatekonysaga, ami szinten
oroklott, legalabbis reszben. 
A masik vonulat, sajat immunrendszerunk folyamatos gyengitese, es vele
parhuzamosan a korokozok genomjanak erositese. Ennek az alapja, hogy
folyamatosan, akar tudtunkon kivul, nagy mennyisegu vegyszer jut
szervezetunkbe, nem csak olyan uton, hogy gyogyszerkent elfogyasztjuk,
hanem a taplalekunkon keresztul is. Ezek gyengitik a sajat
immunredszerunket, es erositik a korokozok genomjat. Egyreszt ugye
megjelennek a kulonbozo rezisztens torzsek, masreszt gyakran eloszor
csak kis koncentracioban talalkoznak ezekkel az anyagokkal, igy van
idejuk hozzaedzodni a dolgokhoz. A masik rendkivuli edzopalya a
kulonbozo rakos betegek, es szervatultetettek szervezete. Legyengult,
ill. legyengitett immunrenszeruk kivalo edzopalya korokozoknak.
Mindez termeszetesen nem azt jelenti, hogy ellenere lennek rakos betegek
gyogyitasanak, a szervatultetesnek, vagy altalanossagban az orvoslasnak,
hanem azt, hogy ezekre a problemakra igenis oda kell figyelnunk, es
lehetoseg szerint orvosolnunk kell oket. Ez pl. jelenti az immunrendszer
szandekos legyengitesenek idotartamat minimalizalni, ill. bizonyos
esetben elfogadhato lehet a genterapia is. Ez utobbival azonban
egyenlore nem kivanok foglalkozni, mert etikailag nagyon kenyes terulet.
Egyenlore teljesen megbizhato eljarasunk sincs a pontos genterapiara, es
a kivitelezese is komoly problemakat vet fel, amiket most nem
reszleteznek.

Zeratul

A 12 hetes eletkort azert szabtak meg, mint hatart, mert ebben a korban
mar emberi alakja van az embrionak. (es nekem nem lenne szivem
elpusztitani egy pici emberi embriot) A fejlodes korai szakaszaban
egeszen hasonloak vagyunk egy mondjuk bekapetehez. egy gomb, egy piskota
alaku felszini fodrozodassal. nagyjabol ennyi, a kesobiekben is egy
halhoz, aztan kb egy hullohoz kezdunk hasonlitani, es csak a 12 het utan
egy emberhez. Persze ilyenkor se nagyon, hiszen kezdetekben a koponyank
teljesen atlatszo, a kozponti idegrendszerunk csak egy leheletfinom
reteg a nagy agykamrak, korul. Stb. 
Hogy valaszoljak a kerdesedre is hat bizonyos szempontbol termeszetesen
elonek tekintheto, a 12 hetes kor elott is, valahol azonban meg kell
huznunk a hatart. 12 hetes kor elott szerintem azert nem tekintheto
elonek, mert egyaltalan nem hasonlit egy emberre. Ez persze eleg furcsan
hangzik (nem jelenti azt, hogy az allatok nem elnek) ez _csak_ az
abortusz, ill. az ember klonozasi kiselrelteivel kapcsolatos hatar. 
Nem tekintheto elonek, mert nem hasonlit egy emberre. Az emberi lethez
csak a genomja koti. De teszem azt ki tekint elonek egy
szovettenyeszetet. Szerintem egy szovettenyeszet elpusztitasaval
kapcsolatban senkinek nem merul fel aggalya. Pedig a genomja a 
szovettenyeszetet is az emberhez koti. Megfelelo modszerekkel akar egy
teljes ember is letrehozhato belole.
A 12 hetes hatar tehat tobbe kevesbe egy praktikus hatar.

Zeratul

Kedves Math!

       "Miert nem volt fekete lyuk az Osrobbanas?
        Mert az egyik alma, a masik narancs."
                                    (Odenwald) 
A 'fekete lyuk' megoldasok azt irjak le, mi tortenik a teridovel
a gravitacios szingularitasok kozeleben, melyek a teridoben vannak.
Leirjak, milyen lesz a ter geometriaja, amikor egy csillag sajat
esemenyhorizontja ala (moge?) esik ossze. Az Osrobbanas viszont
egy olyan jelenseg volt, amelyben terido jott letre, es nem volt
kulso terido, amelyben esemenyhorizontot lehetett volna definialni.
Univerzumunkban minden megfigyelot horizont vesz korul, mely most
kb. 15 milliard fenyevre enged ellatni. Ez a horizont annyiban
hasonlit egy fekete lyuk esemenyhorizontjahoz, hogy mogule nem
kapunk informaciot, de tudni lehet rola, hogy nincs mogotte
szingularitas (ellentetben a fekete lyukkal). Az osrobbanast
feher lyukhoz (fekete lyuk idobeli megforditasa) szokas hasonlitani,
de itt is fennall a fenti kulonbseg: a feher lyuk - akarmi is az -
ugyanugy a kulso teridobe van beagyazva, mint fekete. A fekete
es a feher lyuk egyarant lehet Schwarzschild metrikaju, a kornyeze-
tukben levo anyag mozgasallapota kulonbozteteti csak meg oket.
Ha egy fekete lyuk egyre fokozodo Hawking-sugarzassal elparolog,
egyre inkabb feher lyukra hasonlit, egyre intenzivebb sugarforraskent
viselkedik.
Az Osrobbanast es a fekete lyukat leiro megoldasok ket kulonbozo
osztalyt kepviselnek. Ebbol persze az is kovetkezik, hogy az Einstein-
egyenleteknek vannak olyan megoldasosztalyai is, amelyek soha sehol
nem valosulnak meg: pl. statikus pont vagy vonalszeru szingularitast
tartalmaznak, forgo vilagegyetemet, olyat, amelyben lehetseges az
idoutazas, mert ciklikus az benne ido (Godel csinalt ilyen megoldast),
stb. Szoval lehet, hogy csak azert nem fekete lyuk a szuleto univerzum,
mert nincs se centruma, se kulso kornyezete - legalabbis a teridoben.  
 
>Viszont megkerdezem, hogy a fekete lyuk eseteben miert nem szamolnak ezzel a
>tenyezovel? Ott nincsenek energia aramok? Nem lehetseges, hogy ott is ki
lehet
>jutni az kollapszusbol a gorbult ido miatt? Ez erdekelne. Nem feltetlenul
igaz
>tehat, hogy a fekete lyukakbol nem johet ki semmi, es ohatatanul osszeomlanak
>szingularitassa?
Azt hiszem, ehhez meg nincs fizikank. (Akinek van, szoljon!) Olyan furcsasaga
is van a fekete lyukaknak, hogy (a gravitacios idolassulas miatt) a kulso
megfigyelo szamara vegtelen ideig tart, amig egy belepottyano objektum eleri
az esemenyhorizontot. Befejezett fekete lyukka roppanast tehat meg nem
figyelhettunk volna meg az Osrobbanas ota eltelt veges ido alatt. Minden
fekete lyuk-letre "itelt" egitestnek kell, hogy legyen valami maradvany-
sugarzasa, amely eredetileg az osszeomlo egitest felszinerol indult el,
mielott az eltunt volna az esemenyhorizont mogott, azaz ily modon radio-
tartomanyban latnunk kellene a hajdani felszint. (Persze a felbontas
pocsek lenne.) Lenyeg: ha itt teved a relativitaselmelet, es a fekete
lyukak a szingularitas kialakitasa helyett az osszeroppanas egyik allomasan
expandalni kezdenek, ezt aligha tudjuk megfigyelni a fekete lyukon kivul
tartozkodva.

>Valamint az, hogy konkretana szuleto univerzumnal milyen aramok
>es hogy gorbitik ugy az idot, hogy az univerzum nem omlik ossze, hanem tagul?
Beszelnek itt egzotikus anyagrol is, "tulhutott" hamis vakuumrol,
mely az Osrobbanas utan 10^-35 masodperccel fazisatalakulason ment
keresztul, es a felszabadulo energia a tagulas felgyorsitasara
("inflacio") forditodott. Ha tenyleg volt olyan, hogy hamis vakuum,
akkor matematikailag ez megoldott problema, mert a relativitaselmelet
kezelni tudja. A kerdes, hogy miert nem fekete lyuk, igy vissza lett
seperve egy korabbi idopontra, amely ugyan az Osrobbanas utan tortent,
de amelyrol nagyon keves ismeretunk van (meg az inflacio lete sem
bizonyitott).
Hogy miert nem lett fekete lyuk az inflaciot kovetoen, azt mar most
is lehet tudni. 

Kalman

Tisztelt TUDOMANY!

Megprobalok en is hozzaszolni a vitahoz, de csak nagyon tomoren, es
tudomanyosan. Azert, hogy az ideegket ne borzoljam fol, elore is kijelentem,
hogy velemenyem szerint  termeszetesen a magzat egy emberi elet lehetosege,
ertek, olyan ertek, ami rendkivuli, es nem elpusztitando. tehat az ervelesem
nem
ez ellen szol, hanem az egyetemes tilto torveny ellen.

Az abortusz torveny kerdese mint jogi kerdes merul fel eloszor, hiszen egy
torvenyrol van szo. Egy torveny eseteben a legfontosabb idevonatkozo elv az,
hogy megfeleljen a tobbsegi velemenynek, illetve objektiv elveknek.
Lehetne azt mondani, hogy a demokraciaban a tobbsegi szavazat hatarozza meg
azt,
hogy mi legyen. En megis szeretnem, ha ezen tul egy ilyen torveny objektiven
is
meg lenne alapozva. Mivel az abortuszt tilto torveny valamilyen jogtol
megfoszt
leendo anyakat, ezert az csak objektiv alapu lehet. A torveny
megalapozasakor
tehat szerintem semilyen vallasi meggyozodes, ideologiai megfontolas, de meg
filozofiai es erkolcsi megfontolasok sem jatszhatnak szerepet. Hogy miert?
Mert
ezeknem objektivek, nem univerzalisak, a torveny viszont szandeka szerint
mindenkire vonatkozik.
Erkolcsi, vallasi megfontolasok szubjektivek, es ha a torveny nem tiltja, az
abortuszt, es semilyen kotelezo ervenyu eloirast sem mond ki, akkor minden
kedves erintett maga fontolhatja meg a vallasi, erkolcsi nezeteit. Ha egy
anya
ugy dont, hogy vallasi okokbol kotelessege megtartani a gyermeket, akkor ezt
a
torveny mai allasa lehetove teszi. A szubjektiv tenyezok tehat az
egyedidontesnel szerepet jatsznak, de nem jatszhatnak szerepet a torvenynel,
ami
hivatalos.
Mi az, ami viszont szerepet jatszik? Az objektiv tenyezok. Ez pedig a
kovetkezo
kerdeseket jelenti. Mikortol tekintheto elonek, illetve embernek a magzat?
Mikortol van az elethez olyanelidegenithetetlen joga, amitol az anyanak
sincs
joga megfosztani ot? Az ezekben a kerdesekben meghatarozhato objektiv
valaszoknak mindenkeppen donto szerepe van a torvenyben.
Nezetem szerint az elethez valo jog a halaltudat, illetve halalfelelemhez
kotodik. Tehat annak van elidegenithetetlen joga az elethez, aki tudatosan
fel a
halaltol, aki szenvedne, tudatosan ellenallna olyan cselekdetnek, ami
megfosztja
az elettol. Itt fontos a tudatos jelzo.
Velemenyem szerint tudomanyosan megalapozott az a nezet, hogy a magzat
bizonyos
par hetes korig nem rendelkezik ilyen tudattal, tehat nem hozhato olyan
torveny,
ami tiltja a magzat elpuszttiasat. Velemenyem szerint a mostani torveny jo
demarkacios vonal, es amennyiben nem az, azt a kerdest kellene megvizsgalni,
hogy a magzatnak hogy alakul a tudati fejlodese.

Ismet megismetelnem, hogy mindezektol fuggetlenul termeszetesen a magzat egy
emberi elet lehetosege, ertek, olyan ertek, ami rendkivuli, es nem
elpusztitando. Tehat semmikeppen sem szolnek az abortusz mellett. Az
abortusz
kerulendo, es minden lehetseges intezkedest meg kell tenni az elkerulesere,
csak
az egyetemes tilto torvenyt nem tartom jogos eszkoznek (kulonoskeppen nem
vagyok
az eredmenyessegerol semmeggyozodve, de ez nem szamit). Szemely szerint
legfontosabbnak az emberek felelossegerzetenek noveleset tartom, azaz a
neveles,oktatas javitasat. A masodiklegfontosabb dolog pedig az, a
korulmenyek
javitasa, hogy egy tisztesseges leendo anyanal, aki felelossegteljes
viselkedes
mellett is teherbe esett, ne kerulhessen olyan helyzetben, ahol az anyagi
megfontolasok lennenek negativ szempontok.

math

Isvara ezt irta:

>A TUDOMANY listan csak arra szeretnem felhivni a figyelmet, hogy az
>evolucioelmelet nem bizonyitott,

Nos, Isvaranak eleg keves dologban van igaza, de a fenti allitasaban
igaza van. "Az evolucioelmelet" valoban nem bizonyitott. Ugyanis nincs is
olyan, hogy "az evolucioelmelet". Van legalabb tiz kulonbozo
evolucioelmelet, egyik sem bizonyitott, es nem tudjuk, hogy melyik a
legjobb, sot az is lehet, hogy nem jo egyik sem. Mind arra valo, hogy
reszleteiben megmagyarazza az evolucio folyamatat, feltarja annak
mechanizmusait. De ezeket illetoen meg sok a nyitott kerdes.

Maga az evolucio viszont bizonyitott.

Isvaranak kb. harommillioszor elmagyaraztam e-mailben meg levelezolistan,
hogy az "evolucioelmelet" szo nem azt jelenti, hogy "olyan elmelet, amely
evolucioval magyarazza az elovilag kialakulasat", hanem azt, hogy "olyan
elmelet, amely az evolucio folyamatanak mechanizmusat magyarazza". Maga
az evolucio pedig bizonyitott teny, nincs szukseg tehat elmeletekre
arrol, hogy az elovilag kialakulasat evolucioval lehet-e magyarazni vagy
sem, mint ahogy arrol sem kell elmeleteket alkotni, hogy a targyak lefele
eseset a gravitacioval lehet-e magyarazni vagy sem. Az evolucioelmeletek
arrol szolnak, hogy az evolucio hogyan mukodik, mint ahogy a gravitacio
kulonfele elmeletei arrol szolnak, hogy a gravitacionak mi a mechanizmusa
(tergorbulet okozza avagy gravitonok, stb.). De barmi okozza is a
gravitaciot, a gravitacio attol valtozatlan teny marad -- es barmilyen is
az evolucio mechanizmusa, az evolucio (a fajoknak egymasbol,
valtozasokkal valo leszarmazasa) valtozatlan teny marad.

Szilagyi Andras

> Energiaaram: "idomennyiseg", idobeli gorbuletet hoz letre.
[...]
> ... Hawking(ek) a komplex ido bevezetesevel ...

Bocs, talan bennem van a hiba, de nem tudlak benneteket kovetni.
Jo lenne, ha a bedobott fogalmakat definialnatok a nem
bennfentesek szamara is (, es egy kis peldalodzas sem artana).
Koszonettel,

Menyhart Zoltan

Kedves Zoli!

Szeretnem hozzatenni az utolso fejtegetesedhez, amit en tudok.
A vilagunk, ha az idot nem a normalis felfogasbol nezzuk, hanem 
komplex szamokkal merjuk, akkor valoban nincs vege. Ebben az 
esteben a teridonek nincs vege, sem eleje. Valojaban ugy viselkedik
mint egy gombfelulet, csak tobb dimenzios. Errol egyebkent bovebben 
Steven W. Hawking: Az ido rovid tortenete cimu konyvben olvashatsz.
Ha eddig nem olvastad volna.

PtR