Zotya:
eloszor is szerintem nagyon jo, ha az ember 11 eves koraban effajta
kerdesekkel foglalkozik, es egyaltalan nem baj, ha nem tudja a modern
matika megnyugtato megoldasat a kerdesre. a regi gorogok, sot, a
kozepkori matematika korulbelul ilyen szinten allt, ahol ilyenfajta
erdekes kerdesek, paradoxonok gondot okoztak. a 17-20 szazad folyaman
kezdett matematika annyira letisztazodott, hog yilyen kerdesek nem
jelentenek gondot. csakhogy ezt majd gimnaziumban, vagy egyetemen
tanulod meg rendesen. vegulis az effajta kerdesben csak attol varhato
megingadhatatlanul magabiztos valasz, aki egyetemen vizsgazott
analizisbol. tehat nyugodtankerdezd meg tanarnodet, ilyen koromban en is
ilyenekkel nyugtalanitottam matektanarnomet, illetve osztalytarsaimmal
ilyenrol is beszelgettunk.

>Egy izben arra a kovetkeztetesre jutottam, hogy ha veszek
>egy pozitiv szamot, azt a vegtelensegig felezhetem, ugyanis
>szerintem nincs olyan kicsi szam, amit meg azert meg ne
>lehetne felezni.
ez helyes meglatas, valoban, barmely pozitiv (racionalis vagy valos)
szamnak van fele, es az is (racionalis vagy valos) szam. tehat helyes
kovetkeztetes, hogy felteve, hogy a fel kisebb az egesznel (ami ezen
szamok esetebenigaz is), evvel indirekt modon bizonyitottad, hogy nem
letezhet legkisebb egesz szam, hacsak nem egy olyan szam,a melynek a
fele onmaga. ez a szam, amelynek a fele onmaga viszont csak a 0, ami
pedig nem szamit pozitiv szamnak. tehat a konkluzio: nincs legkisebb
pozitiv szam. majd kesobb ezt ugy fogod tanulni, hogy  apozitiv szamok
egy nyilt halmazt alkotnak.

>A rajzbol viszont egyertelmuen latszik, hogy hatarozottan
>talalkozik a metszespontnal a ket szogszar, ami azt jelenti,
>hogy egymastol mert tavolsaguk azon a bizonyos helyen nulla.
ezzel a peldaval sincs gond. ugyanis valoban, minden tavolsag egy
pozitiv szam, kivetel a 0 tavolsag. igy minden tavolsagnak letezik a
fele is. minden pozitiv tavolsagnak a fele is pozitiv tavolsag, es
letezik. a nullanak a fele viszont nulla. a szogszarakon levo barmely
tavolsaghoz letezik tehat a szogszarak tavolsaga, ami az elobbinek fele
(10,5) (5,2.5) (2.5,1.25)... ahol visoznt talalkozik aket szogszar, ott
mindket tavolsag 0. ez viszont mar nem pozitiv szam, hanem 0, ami nem
pozitiv. ezt kesobb ugy fogod tanulni, hogy a 0 mindket
tavolsagsorozatnak "hatarerteke", es a sorozatok kozott az arany 0.5,
ami a (0,0) parosra is igaz. ennek ellenere a 0 mar nem pozitiv
tavolsag, hanem csak a pozitiv tavolsagok hatarerteke, amely mindket
sorozatnak hatarerteke. nem baj, ha ezt most nem erted, majd egyszer meg
meg fogod erteni.

>Vagy van olyan pozitiv szam, ami mar annyira kicsi, hogy
>tenyleg nem lehet megfelezni, vagy szogszarak nincsenek?
>Oszinten egyik variaciot sem tudom elfogadni, foleg az
>utobbit...
>De akkor mi az igazsag?
egyik variacio sem igaz. minden pozitiv szamnak van fele, mindegyik
szogszaron levo tavolsaghoz letezik a szogszaraknak a tavolsaga, ami
pontosan a fele. de amint elered a csucsot magat, mindket tavolsag 0
lesz.

ebben lehet, hogy van egy kis furcsa dolog, de ilyen a matematika.
egzakt modon kimutathato ellentmondas, matematikai gubanc viszont nincs.

math

Hali Tudosok !

 írta "konnyu viz" témában
Thu Oct 26

 t> Gyongyi Z, Somlyai G Deuterium depletion can decrease the
 t> expression of c-myc Ha-ras and p53 gene in carcinogen-treated mice
 Lehet hogy el vagyok maradva egy brossuraval, de en meg ugy
tudtam, hogy a p53 tumor szupresszor gen, a kifejezodes csokkentese
eppenhogy noveli a daganatkepzodes kockazatat. Hogy is van ez?
 Egyebkent ha ez tenyleg igy mukodik, van valami referencia a
nehezviz rakkelto hatasarol?;-)

                                                            Kibuc

Ujra Szkeptikus talalkozo, immar a hatodik. Kerlek, terjesszetek a programot:

http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/X-Aknak/hirek/ttt_konf_6.html

A meghivo letoltheto Word file formatumban:
http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/X-Aknak/hirek/Meghivo.zip

Hrasko Gabor

Kedves Math !

>>kiizzadtam annak a RAM-nak a lehetoseget, melyhez nemesgazatomok 
>>es mikro-uregek kellenek, ami vulkanikus kozetekben nagy 
>>valoszinuseggel adott. Ez statikus RAM lenne. 
>>A bitenkenti kiolvasas, ill. a feluliras
>> az uregekben keltett EM rezonanciaval tortenne.
>> Kis energiaju rezonanciaval kiolvasas, mig intenzivebbel
>> feluliras tortenne, azaz adott atom atpasszolasa masik uregbe
>> mikrokapillarison keresztul.

>1) kevesse ertek ehhez a tudomanyhoz, ugyhogy ezek az altalanos szavak
>nekem keveset mondanak. bovebben meg tudod fogalmazni?

Az elv lenyeget rovidebben ugy is fogalmazhatom : 
adattarolas vezerelt diffuzioval.

A RAMot biztosan tudod, de ujszulottek kedveert leirom:
Random Acces Memory - nem fordithato eleg kifejezoen szo 
szerint magyarra.
A *random* kivetelesen tetszolegest jelent itt, nem veletlenszerut, 
amikor RAM-rol van szo.  A RAM lenyege , hogy nem soros eleresu 
adattarolo, mint pl. a szalagos tarolok, vagy a felvezetos FIFO 
ill. LIFO nevezetu *zsa'k-tarolok*, hanem ezen utobbiakkal szemben 
a tarolt adatok cimzessel kozvetlenul, nagyjabol azonos ido alatt 
erhetok el, amikent feluthetunk oldalszam szerint egy konyvet.

A hipotetikus vezerelheto diffuzios tarolonal a cimzest 
kulonfele frekvenciaju elektromagneses hullamok vegezne'k. 
A mikrouregekben es kapillarisokban fellepo uregrezonanciak
keltesekor amennyiben az ureg ures, ugy maskent rezonal,
mintha lakoja van. A felulirashoz, azaz a lako elkoltoztetesehez 
pedig az ureg falanak alkotoelemeit kell gerjeszteni, vagy magat 
a benne szedelgo atomot.  A statikus tarolas azt jelenti, hogy a tarolas 
bizonyos korulmenyek kozott stabil, tehat nem felejto.
( Ezzel szemben a dinamikus tarolok feledekenyek, 
es mielott felejtenenek, illik kiolvasni tartalmukat,
es visszairni az adatot.) 
Sajnos a kvantumelmelet szerint fizikailag nem lehet orokre tartosan
bezarni atomokat sem, igy a statikus tarolas sem valosithato
meg tokeletesen, es a leirasom is rendkivul leegyszerusitett,
mondhatni naiv, hiszen sokfele kvantummechanikai effektust
kellene figyelembevenni, melyek rendkivul bonyolultta teszik
a valos mukodest a fenti idealizalthoz kepest.

>2) mi irna be az adatokat? hogy valosul meg a kulvilagrol az
>informacioszerzes? 
Fotonokkal. Orulok, hogy rakerdeztel, mert megint tamadt egy apro
otletem, melynek osszetevoi:  
1. Vulkanikus eredetu ureg alja fekete kozet, s mert fekete, 
   szeles frekvenciatartomanyban kepes elnyelni fenyt.
2. Az ureg paranyi felso nyilasaban esocseppbol, vagy 
  jegbol kepzodott lencse van, mely kepet vetit az okos kore,  
  s ekkor a vilagot eddig csak kapizsgalo tehetseg felkialt:
  Teremburajat, tisztan latszik a sziporkazo csillagos eg !

( Valojaban meg a csepp is felesleges, hiszen a 
kamera obscura elv is alkalmazhato, azaz a lyuk-kamera elve.)

>mi az informaciofeldolgozo folyamat? 
Az informaciofeldolgozas altalaban szuresnek tekintheto.
Amig koncentralt parameteru linearis halozatok szurokent 
viselkedeserol van szo, addig a dolog viszonylag jol kovetheto,
hiszen regota jol kiforrott matematikaja van ennek, a nagy klasszikusok 
munkassagatol kezdodoen: Newton, Laplace, Fourier. 
Az anyag mikroszintu adat-szuroi szerepere azonban a klasszikus 
matematika eszkozei nem kielegitoek, hiszen nemlinearis
elosztott-parameteru vilag az. Vannak ugyan sugarzasi torvenyek, melyek
statisztikai jellegu leirasok, de hogy milyen belso kommunikacio zajlik, 
arrol nehez lenne meggyozodni foleg olyan osszetett rendszer eseteben,
mint a kozetek.
Ha szabad egy hasonlatot itt kozbevetnem, mikent is kezelem ezt
az egesz problemat: csukott szemmel morajt hallok.
Talalgatni kezdek, hogy vajon milyen eredetu ?
Orkan tombol, vagy intelligens egyedek kommunikaciojanak
egyveleget hallom zajkent ? ( Pl. focimeccs is lehet, ahol
elemi intelligenciaju egyedek sokasaga kulonfele ertelmes 
instrukciokat osztogat egymasnak, valamint a bironak.) 
Konkluzio: Nem biztos, hogy kepesek vagyunk megkulonboztetni
a celtudatos ertelem *zajat* az egyeb zajoktol.

>hogy kepes az informaciofeldolgozas tanulasra?
A tanulas legegyszerubb esetben tablazatos regisztralas,
memorizalas. A memoriakapacitassal azonban lehetnek gondok, 
s ekkor tomoriteni kell - veszteseggel, vagy anelkul, s
a tomoritesi eljarasok koztudottan statisztikai modszereken 
alapulnak.  A statisztikusi kepessegu elemi tudat talan ehhez 
is jol johet, ha elegendoen sok osszeall belole szerencses
kombinacioban.

>cel nelkul nincs tanulas, tanulas nelkul nincs intelligencia.
Ismernunk kellene a kivancsisag eredetet.

>3) a specialisan osszetett struktura olyan, ami nem teljesen szabalyos,
>nem teljesen szabalytalan, hanem specialis atmeneti szervezodes. van
>annyira szabalyos, hogy ne legyen kaosz, de nem teljesen szabalyos, mert
>az pedig nem tartalmaz informaciot.
Ilyesmire celoztam korabban, amikor nem egykristalyt, hanem
polikristalyos kozetet emlegettem. Ilyenek pedig vannak
akkor is, ha F. P. Ramsey bizonyitasa nem erre vonatkozott.

>az emberi idegrendszernel pontosan azon epitokovek megletet tuduk, 
>amelyet emlitettem. a teljes rendszert termeszetesen nem ismerjuk 
>teljessegeben. ezt nem is allitottam. a kovek eseteben viszont 
>nincsenek meg az elemi mechanizmusok sem.

Vajon az elo idegrendszer sejtjeibol - pontosabban szimulalt 
valtozataibol sikerult mar intelligens halozatot kialakitani ?
Ha igen, akkor hiheto volna, hogy ismerjuk mi is az az elemi 
mechanizmus amire szukseg van. Am, meg ekkor is felvetodne, hogy 
lehetnek egyeb alapelvek szerint mukodo epitoelemek is, 
melyek akar egyszerubbek is lehetnek, mert nem kell megszuletve 
kifejlodniuk, felepulniuk gliasejtek tarsasagaban, es nem kell axonokat 
noveszteniuk, hogy kontaktust teremtsenek egymassal, ha pl. 
infravorosben vagy elektrongazzal kitoltott csatornakon at
eleve lathatjak egymast, es nem szukseges anyagcseret vegezniuk sem.
Nem kell jelregeneralo erositest sem vegezniuk, ha 
jeleik elegendo ideig vesztesegmentesen terjednek berkeiken belul.
Idonkent persze bitek atbillenesekor felszabadulo fotonok emisszioja 
bekovetkezik, ami veszteseg, de altalaban van utanpotlas.

>> veletlenszeru folyamatok (*futo programok*) arzenalja zajlik
>> egyszerre, majd lassacskan a kornyezetbol erkezo jelek hatasara a
>> felesleges ill. hasznalhatatlan folyamatok csillapodnak,
>> es a hasznalhatoak szelekcio reven megmaradnak, stabilizalodnak,
>> megrogzodnek. ( Ehhez statikus RAM vagy PROM jellegu tarolas
>> kell.)
>durva leegyszerusites es durva hasonlat. 
>nyilvanvalo, hogy nem elegseges egy RAm vagy PROM. 
>van ilyen eszkozunk, megsem intelligens.
Nem is mondtam. Valoban nem jelent intelligenciat, 
de az intelligencia feltetele az informaciok megorzese.

>> Elkepzelesem szerint epp a neuronok alkotta RANDOM struktura
>> rendezetlensege teszi lehetove, hogy minel tobbfele program
>> fusson, hogy maximalisan bo valasztek legyen a szelekciohoz.
>ez megint durva egyszerusites, es csak egy resze az agy fejlodesi
>folyamatainak. ennyi nem eleg.

Attekinthetetlenseguket megragado hasonlosagnak tartom,
megjegyezve, hogy a legtobb sejtes alapja valamilyen 
hasonlosag felismerese.

Udv: zoli

Sziasztok!

Nem akarok belefolyni a nalam okosabbak vitajaba, de a dirac-delta nem
fuggveny, hanem disztribucio, az egesz hozzatartozo 'hobelebanc' pedig
a disztribucio-elmelet.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Sziasztok !

Hi!

> Ulestermekben - pl. a hazai parlamentben is 1989 ota olyan
> hangosito rendszer mukodik (BEAG gyartmany), mely gerjedesgatolt.

Azt mar kidobtak, jelenleg a VMPRO digitalis rendszere mukodik a
parlamentben, mely dijat is nyert a Hungeletro-n.

> es meromikrofonnal. ( feherzaj helyettesitette a felszolalo
> kepviselot. Nem is volt az olyan rossz... :)

:))

> Valamelyest emlekeztet engem ez a dolog a csendgeneratorra.
> Vegulis meg kellett oldani, hogy a hangszorokbol az egyedileg
> felszolalo szemelyekhez visszajuto - valtozatos frekvenciakkal
> jellemezheto osszetett hang komponensei olyan fazisban jussanak
> vissza az illeto mikrofonjahoz, hogy a hullamok interferenciaja
> ne vezessen kritikus pozitiv visszacsatolashoz.

Ezt nagyon egyszeruen oldottak meg: nehany % pitch-shiftet alkalmaztak,
vagyis kicsit eltoltak a jel frekvenciajat. Igy egyes kepviselok hangja
kicsit magasabb/melyebb lett :) (Nem mindenhol kellett ilyesmit
alkalmazni, csak az akusztikailag forro pontokon)
Termeszetesen az egesz rendszer digitalis, es a hangon kivul a szavazasok
adatait is tovabbitja/feldolgozza ugyanazon a halozaton.

> Udv: zoli

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
*** This advertising space is for sale ***

Zotya irta, ill. kerdezte:
   
>  ...ha veszek egy pozitiv szamot, azt a vegtelensegig felezhetem, 
> ugyanis szerintem nincs olyan kicsi szam, amit meg azert meg ne
> lehetne felezni.
> Mas megkozelitesbol: Ha felrajzolok egy szogszarat, annak meghuzom a
> szogfelezojet, ezen a metszesponttol mert tavolsag egyenes 
> aranyossagban fog allni a ket szogszar egymastol valo tavolsagaval. 
> ...Itt is ervenyesnek kellene lenni a szabalynak, hogy a 
> vegtelensegig felezhetem a tavolsagot, az abszolut nullat sohasem 
> tudnam elerni. A rajzbol viszont egyertelmuen latszik, hogy 
> hatarozottan talalkozik a metszespontnal a ket szogszar, ami azt 
> jelenti, hogy egymastol mert tavolsaguk azon a bizonyos helyen 
> nulla. Most akkor mi az igazsag? Vagy van olyan pozitiv szam, ami 
> mar annyira kicsi, hogy tenyleg nem lehet megfelezni, vagy 
> szogszarak nincsenek?

   Kedves Zotya, biztos sokan megmagyarazzak ezt a paradoxont, en 
csak egy logikai szmpontra hivom fel a figyelmed.
   Eszrevetted, hogy a szogszarak felezesevel nem tudsz eljutni a 
talalkozasi pontjukig. Ez ketsegtelenul igy is van. De ebbol nem 
kovetkezik, hogy felezesi pont nincs! Logikailag az is lehet, hogy 
van, csak a felezesi eljaras nem alkalmas az eleresere. Tortenetesen 
itt epp ez a helyzet: felezessel a talalkozasi pontot tetszolegesen 
megkozelithetjuk, de soha nem erhetjuk el. Mas modon persze igen, 
biztos magad is talalsz ra egyszeru modokat, ha megprobalod. Igy 
aztan a talalkozo szogszarak megiscsak megmenekulnek a nemletezestol.
  Udvozlettel:
  Vazul

Sziasztok!

Tobias valaszat elfogadom (nincs mas valasztasom), de a deuteriumszegeny
ipar reszvenyeibol nem merne'k vasarolni, mert ez nem kiforrott dolog. (Igaz,
ilyen hozzaallassal biztos nem gazdagodom meg :-)  .) Tegyuk fel, hogy
igazolt a deuteriumszegeny viz jotekony hatasa a rakos szovetek ellen.
Tenger sok dolgot nem tudni me'g: Milyen szovetre, milyen rakra probaltak
ki a modszert? Melyiknel milyen deuteriumkoncentracio (D2O, HDO)
volt kedvezo? Mi a helyzet az egeszseges szovetekkel (az osszessel, de
kulonos tekintettel az ivarsejtekkel)? Letezik-e olyan betegseg, amelynel
a deuteriumszegeny "dieta" ellenjavalt?

A masik gondolatom az, hogy valoszinuleg a H:D aranyra is vonatkozik
az a felteves, hogy mi, elolenyek, azert erezzuk olyan jol magunkat a
bioszferaban, mert alkalmazkodtunk e kornyezethez. Ha most kiderulne,
hogy a D-szegeny viz csodaszer, akkor felvetodne a kerdes, hogy
miert vagyunk meg mindig ilyen szerencsetlenek 3-4 milliard ev utan is,
hogy egy kis D-csokkenes mar ilyen jotekony hatasu tud lenni, pedig
a H:D arany feltehetoleg nem valtozott ez ido alatt.

Udvozlettel:
Kalman

Kedves Matyas!

>>Ugyanis ha a deuterium jelenlete a rakos sejtek osztodasanak fontos
>>feltetele, es a normalis sejtek osztodasara a deuterium jelenlete
>>teljesen kozonbos, akkor arra kellene kovetkeztetni, hogy ket teljesen
>>kulonbozo sejtosztodasi mechanizmussal allunk szembe. Csakhogy a
>>sejtosztodas mechanizmusa nemcsak egy szervezeten belul tortenik
>>azonosan, hanem az egesz elovilagra nezve altalanos.
>
>eleslato gondolat, de amennyire en tudom, a premisszad,a mit itt
>magyarazol bizony nem igaz. a rakos sejtek szaporodasa bizonyos
>ertelemben egeszen mas abnormalis folyamat, mint a normalis sejtek
>szaporodasa.

Tekintve, hogy nem vagyok sem biologus, sem orvos, nem tudok erdemben
erveket felhozni az allitasom alatamasztasara, amit megis felhozok, az
pusztan okoskodas. Talan egy hozzaerto majd elmondja a velemenyet rola.

Szerintem a sejtek osztodasanak a folyamata univerzalis (mitozis neven
emlegetik), es csupan a sejtosztodast kivalto indito motivumok valtoznak.
Annyi kozos persze megis lehet ezekben a motivumokban, hogy valamely a
szervezet szamara hianyzo anyag, vagy funkcio inditja el az osztodast abbol
a celbol, hogy  nagyobb szamban jojjenek letre azok a sejtek, amelyek ezt a
funkciot elvegzik, illetve a hianyzo anyagot termelik. Feltetelezem, hogy a
sejtek nagy resze mar eleve specializalt arra nezve, hogy bizonyos szamukra
rendeltetett anyagok jelenletet figyeljek, es azok koncetraciojanak
valtozasakor maguktol kezdenek el osztodni. Igy a sejtosztodast nem egy
univerzalis parancs valtja ki, hanem minden sejtnek megvan a maga osztodasi
kodanyaga. Akarmennyire egyszerunek is tunik ez a megkozelites, megis
szamtalan hibalehetoseg akad benne, amely koros sejtburjanzashoz vezethet.
Peldaul: 1./ Az osztodasban letrejovo sejt serult genjei miatt keptelen
ellatni azt a funkciot, amely miatt letrejott. A sejt normalisan erzekeli a
hianyt, es normalisan osztodik, de  mivel a hiany tovabbra is fennmarad,
ezert a szervezetnek tovabbi sejtek letrehozasara van szuksege, es mivel
ugyanezek a hibas sejtek osztodnak tovabbra is, a folyamat vegtelen
ciklusba torkolik. 2./ A sejt szinten genetikai hiba miatt hibasan erzekeli
a hianyt, ezert a hianytol fuggetlenul osztodik veg nelkul. Ez
tulajdonkeppen az osztodasi folyamat hibajanak tekintheto,. 3./ Olyan
idegen anyag, vagy korokozo kerul a szervezetbe, amely a kodanyagokhoz valo
hasonlosaga miatt bizonyos sejteket osztodasra kesztet, jolehet erre
egyaltalaban nem lenne szukseg. 4./ Adott esetben az osztodast kivalto
kodanyagokat mas sejtek termelhetik a sajat funkciojuk szerint. Ezen sejtek
hibas mukodese szinten koros sejtosztodashoz vezethet.

Lathato, hogy ezen egyszeru modell szerint is rengeteg oka lehet a koros
sejtburjanzasnak, es ketsegesse teszi azt a remenyt, hogy valami fele
univerzalis vedelmet talalhatnank ellene. Ha mint allitod, a rakos sejtek
szaporadasa egy fele abnormalis folyamat lenne, akkor mar reges-regen
megtalaltak volna ellene a megfelelo vedelmet, mert akkor valoszinuleg nem
egy, hanem ezerfele keppen lehetne az adott abnormalis folyamatba
beavatkozni.

De hogy a szot visszatereljem az elozo cikkemre, az az allitas miszereint
hogy a deuterium-mentes viz (DDW) altalaban veve gatolja a sejtek
osztodasat,  nem az en kitalalmanyom, hanem Somlyai Gabor irasabol
olvashato ki. Igy az elozo laikus eszmefuttatashoz semmi koze nincs. Vagyis
lehet, hogy az eszmefuttatasom hibas, de az mindenkeppen igaz, hogy a DDW
egeszseges szervezetre valo hatasa nincs tetsztelve. Az is nyilvanvalo,
hogy a DDW hatasa nem megelozo jellegu, es ha be is valik a tesztek soran,
kizarolag a mar kifejlodott rakos szovetek szaporodasanak merseklesere
szolgalhat, hasonlo keppen a besugarzasos kezeleshez. Annak is szamos
kellemetlen mellekhatasa van, amelyet sulyos betegsegkent el meg a beteg,
de az elet megmentesenek lehetosege adott esetben szuksegesse teheti, hogy
ezt az arat is megfizessuk. Ugyanakkor egy egeszseges embert nincs ertelme,
sot sulyos hiba lenne ok nelkul besugarozni, es betegge tenni. Ezt azert
tartom fontosnak kihangsulyozni, mert teves hiedelmek keltek szarnyra a
DD-vizzel kapcsolatban, es a www.hyd.hu honlap a legkevesbe sem probalja
tisztan leirni a helyzetet. Meg annyi sincs odairva, mint azt a
hirdetesekben neha ugyan cinikusan, de minden esetben elmondanak, hogy a
kockazatok, es mellekhatasok tekinteteben kerdezze meg orvosat, vagy
gyogyszereszet, bar kerdes, hogy egy ismeretlen anyagrol mit is tudnanak az
orvosok, es gyogyszereszek mondani. Igaz a honlap meg nincs befejezve, igy
tulajdonkeppen az esemenyek ele sietunk.

Kedves Peter!

>>Az egeszseges sejtek szaporodasanak gatlasa nyilvanvaloan kritikus,
>>eletveszelyes lehet a test allapotatol, es a gatlas merteketol fuggoen,
>Es ugyanezektol fuggoen nem lehet eletmeghosszabbito is?

Talan lehet. De ki ennek a megmondhatoja? Jopofa elmeleteket lehet gyartani
hozzam, vagy hozzad hasonloan, de ezektol fuggetlenul a valosagban lehet
mas is. Eppen ezert tesztelik a gyogyszerek hatasat kulonfele
kiserletekben, beleertve az allatokon, es embereken vegezett kiserleteket
is. Ezek hianyaban felelotlenseg bizonygatni egy anyag jotekony hatasat.
Amint az kiderult, a DDW a sejtek szaporodasat altalaban veve gatolja, igy
doreseg azt feltetelezni, hogy csak a rakos sejtekre hat. Nyilvan hat a
verkepzesre, a bor kepzodesre, a sebek gyogyulasara, immun rendszerre, stb.
(sot talan jo esetben a korokozok szaporodasara is). En nem is tudnek
szamot adni arrol, hogy a felnott emberben mely sejtek allando szaporodasra
van szukseg, a gyerekek pedig egy kulon kategoria. Ugyanakkor a DDW
altalanos hatasarol a kozolt kiserletekbol szinte semmit nem tudhatunk meg
ezekkel kapcsolatban, vagyis a problema osszetettsegehez kepest szinte alig
tudunk valamit.

Udv: Takacs Feri

 wrote:
> 
> Kedves Balazs!
> 
> > Funkcional: fuggvenyhalmazon ertelmezett szamerteku fuggveny.
> >
> > > hatarerteke, csak ez a hatarertek valoban fuggveny, mig a dirac
> delta
> > > maga tulajdonkeppen nem.
> >
> > Az is fuggveny, legfeljebb nem ertelmezett mindenhol.
> 
> nos, akkor egy default dirac deltanak mennyi a szamerteke a 0 pontban,
> es azon kivul?

A Dirac-delta (jeloljuk most d-vel) definicioja, a
disztribucioelmelet (vagy mifene) keretei kozt :

dx(f) = f(x)    (a baloldalon x az also indexben van)

Ahol f egy R^n->R fgv., ill. ezen tul ki van kotve rola meg
valami bonyolult dolog. x pedig egy pont az R^n terben.  

Tehat a Dirac-delta valoban fuggvenyhez szamot rendel, ezert
funkcional. Hogy aztan ez hogyan kapcsolodik a fizikusok altal
kedvelt "tuskes" interpretaciohoz, ne kerdezzetek (ami tenyleg
nem fuggveny, de nem arrol van szo, hogy emiatt nem "igazi
fuggveny a Dirac-delta, hanem funkcional", mert a funkcional az 
igazi fuggveny, a tuskes, az meg semmi).

SB