Kedves Gabor,
Koszonet a gyors valaszert. Egyetertunk mindabban amit irtal, talan csak
az altalanos folfogassal, hogy "mindenki gazemberek gyulekezete" vitatkoznek,
mert ez nem jellemzo. De csak azert, mert mindenkinek van kedvence is. Ugyhogy
inkabb ugy all a dolog az altalanos folfogassal, hogy:
"Mindenki gazember, kiveve a mieinket".
A liberalizmusrol szolva meg egyszer: az nyilvanvalo, hogy joakaratu emberek
vallhatjak a liberalizmust magukenak. Amikent valoszinuleg jo szandekbol mas
elveket is vallhat az ember. A lenyeg ugyis mindig azon van, mit akar elerni.
Talan a bukott elvek azert szenvedtek vereseget, mert nevukben rosszat kovettek
el? Az elvek hiaba maradtak erintetlenek, vereseguk eppen a vallalhatosaguk
karara esett meg. Minden elv vallalhato es nincs kozottuk, amely inkabb sem
amely kevesbe lenne alkalmas a joszandek megvalositasara. Eltero utakon de
valoszinuleg egykent a jora torekszenek. Talan ez zarja ki, hogy bizonyos
bukott elveket (olyanokat amelyek beszennyezodtek alkalmatlansaguk miatt,
vagy egyeb okbol) ne valljon joszandeku ember.
A folyamat, ami miatt a liberalizmus nem vallalhato mar vegbement. Azonban nem
azt hozta ez magaval, hogy ettol a liberalizmus mar nem kovetheto. Csak azt,
hogy nem gyulekeznek ossze hivei mindannyian es nem foltetlen joakarattol
vezetve. Tehat az a folyamat, amely a liberalizmus tortenete nevet kaphatna
most valsagkorszakaba lepett. Most az embereken, a liberalisokon a sor,
hogy folemeljek elvuket ertelmuk, bolcsesseguk, emberseguk segitsegevel.
Szerintem az emberi jellem utkozik csupan onmagaval es ennek aldozatava valik
mindaz, amit valaha az ember felig-meddig elert, elerni igyekezett. Egyszer
eljut az Ember valahova, aztan hirtelen elfelejti merre jar, miert van ott.
Igy aztan vagy ketkedesbol, vagy tevedesbol, vagy mas okokbol de uj utakat
kell keressen. Mindig ez tortenik. Mivel pedig a joszandek innen esik az
elveken, valoszinuleg sohasem fogja az odavezeto (hova?) utat es biztos
osvenyt megtalalni.
Ha holnap eltemetnek a konzervatizmust vagy a liberalizmust, nem gyaszolnek
jobban, mintha egy kalapacsot vagy egy algoritmust temetnenek el.
Talan egyszer megtortenik, hogy az ember elegge megbecsuli onmagat es amit
alkotott ahhoz, hogy ne akarjon mindenaron megszabadulni tole, hanem inkabb
igenis kiszurje a jot es foltaplalja a halodo dolgokat e szurlettel. Amig vi-
szont a mindennapok orlik es pusztitjak a vilagot, addig nem normalis sorsra
jut az ember es minden akarata ellenere, ujra es ujra elvesziti amit elert.
Udvozlettel, Olorin (Koos Kolos)
|