Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX RANDI 2301
Copyright (C) HIX
2001-07-09
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 meg mindig a penz (mind)  32 sor     (cikkei)
2 Re: Re: korkulonbseg (mind)  8 sor     (cikkei)
3 Rere: korkulonbseg -- gyapo-nak (mind)  30 sor     (cikkei)
4 Rere: korkulonbseg -- Editnek (mind)  67 sor     (cikkei)
5 Re: Gatlasossag (mind)  24 sor     (cikkei)
6 alca (mind)  13 sor     (cikkei)
7 par vagy lany (mind)  8 sor     (cikkei)
8 valasz heninek. (mind)  37 sor     (cikkei)
9 Re: mindenfele, Vuf (mind)  98 sor     (cikkei)
10 Re: hazugsag/megbocsatas ; korkulonbseg (mind)  92 sor     (cikkei)
11 Re: szindroma (mind)  67 sor     (cikkei)

+ - meg mindig a penz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

> Bea:
> >Persze, hogy sokkal kenyelmesebb, ha a pasinak van kocsija es el
> >tud vinni nyaralni stb., dehat az erzelmek alakulasaban
> >nem kenyelmi szempontok dontenek.
Juan:
> Dehogynem!!! Az a pasi fog megtetszeni, akivel kenyelmesen, jol erzed
> magad. Akivel kenyelmetlenul erzed magad, az nem fog tetszeni. stb.

Az erzesek az erzetek (testi erzesek) nem ugyanazok. Ha bennem valaki
pozitiv erzelmeket kelt, akkor azt a viselkedesevel (amihez a metakommunikacioj
a
is hozzatartozik) eri el es nem azzal, hogy kenyelmes vele lenni, mert van
kocsija es penze az udvarlashoz. Nekem nem kell udvarolni ilyen ertelemben.
Attol nem fogok valakit jobban szeretni, mert vendeglobe visz vagy nyaralni
egy szep helyre. Attol fogom szeretni, mert ugy erzem, megert es en is ot,
hogy ugy erzem, egy huron pendulunk, ha melysegei es magassagai vannak.
Nekem nem attol tetszik valaki, mert eleri, hogy nevessek es jol erezzem magam
vele azaltal, hogy kenyelmet biztosit. Ettol max. kedvelni fogom, mert vicces
vagy udvarias, figyelmes, de nem leszek szerelmes es nem hodit meg vele.
Es mi az a kenyelmetlenseg, amit atelhetek azzal, akinek nincs penze? Hogy
nincs lakasa, ahova felvihetne? Hogy nem tudunk teazokon kivul mashova
beulni? Vagy mire gondolsz? Nekem ezek nem kenyelmetlensegek, ha a masikhoz
vonzodom. Ezek egyszeruen adottsagok, korulmenyek, amelyekhez alkalmazkodni kel
l.
Miert nem lehet elhinni, hogy az erzelmek nem ezen mulnak? Fel nem fogom.
Most vagy olyan nokbol van keves, akik igy erzik, mint en, vagy a ferfiak vanna
k
alapvetoen eltajolva a noket illetoen.

Bea
+ - Re: Re: korkulonbseg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

.... es 13 evhez mit szolsz? ennyivel voltam en idosebb, mint a Kedvesem. Azert
 csak voltam, mert.. de nem ez a fontos, hanem az, hogy hosszu ideig voltunk eg
yutt. Egyebkent: tart, ameddig tart. Ha 1 honap, akkor annyi, ha 10 ev, akkor a
nnyi.
Amugy friss emberke vagyok itt Nalatok, ezert bocsi a hirtelen beszolasert.
whitecrow

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: line-74-27.dial.freestart.hu)
+ - Rere: korkulonbseg -- gyapo-nak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

gyapo:

> > Parom es enkoztem majdnem 7 ev van.
> Nem szamit, ne foglalkozz vele.
Jolesik, hogy valakinek ez a velemenye. Valahogy ez erot is ad a
folytatashoz.

> Nemely szulok szeretnek uralkodni csemetejuk folott, amig eltartott addig
> nehez lesz levalni.
Ha't, a parom ''esete'' sajnos ennek tipikus iskolapeldaja... Teljesen
elnyomjak ot otthon, es ugy erzem, hogy sokszor ki is hasznaljak. Rengeteg
ilyen esetrol tudok olyan csaladokban, ahol csak fiugyerekek vannak.
Ennyire altalanos lenne ez?

> Azt az idot ki kell varni.
Azon vagyunk. :-)

> Vagy ha van ra lehetosegetek (anyagilag), akkor ott lehet hagyni a
> szuloket.
Ha lenne, en mar holnap megtennem, de sajnos nincs... A parom meg -- erheto
okokbol -- szerintem me'g nem is akarna, nem is tudna elvalni a szuleitol,
me'g ha az anyagiak adottak lennenek, akkor sem. De ki tudja...

> A lecsereles pedig foleg toled fugg, de nem hiszem hogy a korkulonbseg
> lenne az oka, ha megis bekovetkezne.
Szerintem sem a korkulonbseg, hanem inkabb az azzal jaro valodi kulonbsegek
a szemelyisegjegyekben, az igenyekben, celokban. Biztosan tudod, mire
gondolok.

Puszi: Heni
+ - Rere: korkulonbseg -- Editnek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Edit:

> > Parom es enkoztem majdnem 7 ev van. [...] Azaz O me'g kiskoru.
> Szerintem az utolso mondat ami igazabol gondot okoz! Meg ha most nem is
> erzed, de meg elotte az ELET, a kozepiskola, foiskola, katonasag, ez nagy
> terheles lehet a szamara, amit elore nem is lattok!
Dehogynem erzem... Rengeteget gondolkodtam mar ezen, nem is gondolnad, hogy
mennyit. Beszelgettunk is errol a parommal. Tudom, hogy o me'g nagyon
fiatal, es, mint irtad, elotte az egesz elet, mindenfele lehetoseggel. Es
most en kossem le ot ilyen fiatalon? Megis, milyen alapon? Pedig en mar 23
eves vagyok, sot, inkabb mar 24, lassan meg kellene ''allapodnom''. A
paromtol ezt me'g nem varhatom el. 17 evesen nekem sem lett volna kedvem
lekotni magam senkihez sem (pedig szerelmes voltam akkor is). Nincs jogom
magamhoz lancolni ot, nem is akarom. Inkabb elvezem az egyutt toltott idot,
amig lehet, es nem akarok mar most azon keseregni, hogy mi lesz akkor, ha
vege lesz. Ha csak egy par evunk lesz is egyutt, szerintem szep emlek
marad. Es azt gondolom, hogy en me'g utana is raerek csaladot alapitani,
gyereket szulni. Ezt most me'g ugysem engedhetem meg magamnak anyagilag
sem. Kicsit visszakanyarodva: a parom tovabb akar tanulni. Lehet, hogy a
varosunkban marad a foiskolan, de lehet, hogy addig me'g meggondolja magat,
elkerul valahova messzire. Kerdes, hogy kibirna-e ezt a kapcsolatunk? Nem
csak a tavolsag miatt, hanem a terheles miatt is, ahogyan te irtad. De ez
me'g messze van. Az pedig, hogy kiskoru, azert is nagy gond, mert a szulei
nagyon szigoruan fogjak ot, alig engedik el ot otthonrol. Es nagyon rajuk
van meg utalva, jogilag es anyagilag is, nem konnyen mondhat ellent nekik.

> Ha megis ugy dontotok, hogy megprobaljatok egyutt mi var ratok?
Na ez az, amin szerintem kar elore keseregni. Akkor el sem kellett volna
kezdenunk. De ha meg sem probaljuk? Akkor tuti, hogy nem sikerul. Es lehet,
hogy par szep evet szalasztanank el az eletunkbol. Szoval nem tudhatjuk,
hogy mi lesz belole. Lehet, hogy mindketten talalunk egy hozzank jobban
illo part, de az is lehet, hogy mi leszunk majd az idealis ferj es feleseg.
:-) Szerinted nem er meg egy probalkozast? Mint irtam: ha mas nem is, lesz
egyutt nehany szep evunk, amire kellemesen gondolhatunk vissza. Persze ez
attol is fugg, hogy hogyan valunk el egymastol. Mert lehet nagyon csunyan
is szakitani persze...

> Mivel a fiut eltiltottak toled, a varakozast egyre nehezebben tudjatok
> feldolgozni, mind a ketten szenvedtek,
Ez igaz... En is ebben latom a legnagyobb problemat. Ha ritkan lathatjuk
csak egymast, attol tartok, hogy lassan el fogunk tavolodni egymastol.
Nekem 23 evesen attol mar tobbre van szuksegem, hogy neha randevuzgassunk.
Olyan tarsat szeretnek, aki (szinte) mindig mellettem tud allni, ha
szuksegem van ra.

> Lehet te a korodhoz kepest "gyermekebb" vagy, O pedig a korahoz kepest
> "koraven"ezert ertitek meg egymast!
Ez mar nekem is eszembe jutott. Igen, en ''gyermekebb'' vagyok a koromhoz
kepest, ezzel tisztaban vagyok. Sosem tagadtam. Tobb dologbol tevodik ez
ossze. Egyreszt az, hogy nekem me'g nagyon keves tapasztalatom van a masik
nem teren, kulonosen ami a komoly kapcsolatokat illeti. Mas ennyi idosen
mar ketgyermekes csaladanya. Ezzel szemben en valahogy most elem a
kamaszkoromat. :-) Keson ero tipus vagyok, igen. Eszemben sincs me'g
csaladot alapitani, nem is lenne ra lehetosegem. Anyagilag me'g teljesen a
szuleimtol fuggok, ok tartanak el, naluk lakom, sajat lakasra semmi
eselyem. Raadasul me'g most is az elso diplomamert kuszkodom. :-) (Nem
azert, mert megbuktam, vagy ilyesmi, hanem mert nem rogton erettsegi utan
mentem foiskolara, es halasztottam is egy evet.) Ami pedig a paromat
illeti, szerintem nem ''koraven''. Kicsit komolyabb a kora atlaganal, de
csak egy nagyon kicsit. Azt is inkabb azert, mert mar ''megneveltem'' ot.
:-) De o is nevel engem, azaz tudatosan es tudat alatt alakitgatjuk
egymast, alkalmazkodunk es idomulunk egymashoz. Es remelem, igy egyre
jobban megertjuk majd egymast.

A tobbit a sorlimit miatt majd holnap! :-)

Udv: Heni
+ - Re: Gatlasossag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>lelke rajta, tegye... Ha viszont ez nem megy, keptelen limitalt
>lehetosegeibe belenyugodni, es mar a vilagot hibaztatja sajat benasaga
>miatt, ideje megvaltozni!

Ezzel egyetertek, a valtozassal. De nem a hazugsaggal! Egyebkent ha kepes
valtozni, akkor azok nem hatarok voltak, hanem egy pillanatnyi allapot.

>Ha olyan eletet akar elni mint a normalis emberek, meg kell probalnia
>beilleszkedni kozejuk, tanulni, fejlodni, valtozni!

Eloszor is, mi a normalis? Mar ennek meghatarozasa sem egyszeru feladat.
Masreszt, ha ez mar megvan, akkor kovetkezik a sajat hatarok figyelembe
vetele. Aki a hatarain tul akar elni, az alapvetoen hulye. Kerdes, hogy jol
tudja-e a sajat hatarait megallapitani. Tanulassal lehet haladni,
valtoztatni a kulonbozo hatarokon.

>Nem tudom. Dontsetek el hogy mi a hazugsag, mennyire kell oszintenek lenni.
>"A siker titka az oszinteseg, ha mar ezt is szinlelni tudod, befutottal"

Kar hogy ez utobbi csak egy tartalom nelkuli frazis. :-(

Udv.:


+ - alca (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>> Erdekes, hogy Vuf probalja olyannak beallitani magat, aki duzzad
>> az onbizalomtol, o a batorsag mintakepe.
>> A problema csak ott van, hogy felenken NeTuddki alca moge bujik.

A NeTuddki alca megakadalyozza a levelirast a hozzaszolonak, Vuf eseteben
ez nem igaz. Neki mar tobb email cimet ismerjuk, lehet neki levelet irni,
csak kicsit kameleonos valtozatban adja elo. A randiban (digest valtozat)
nekem is csak az email cimem lathato, megsem vadol senki az alca moge
bujassal.

Udv.:


+ - par vagy lany (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Vuf:
>Az tuti, mert nekem nem par kell, eleg belole csak a lany :)

Fejtsd ki!

Udv.:


+ - valasz heninek. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szia Heni!
Kicsit kesve reagalok a leveledre, mert a tegnapi napomba
sehogy sem fert bele, barmennyire is szerettem volna egybol
valaszolni. Eppen ezert mint latom, nehanyan mar megfogalmaztak
gondolataim egy reszet.
Valoban nem mindennapi a helyzetetek, realisak sajnos a felelmeid
is (meddig tarthat ez a szerelem).
A fiu meg nagyon fiatal, ahogy Edit is irta, elotte meg a
tanulas, es bizony komoly esely van ra, hogy bizonyos ido
elteltevel atertekelodnek benne a dolgok, nem akarja majd
folytatni ezt a kapcsolatot. Mert velemenyem szerint vannak olyan
eletkorok, amikor nem szamit ekkora korkulonbseg, de van, amikor
komolyan figyelembe kell venni. A fiu ebben az eletkorban van. El
tudom kepzelni, hogy egy 16 eves fiunak tetszik az, hogy egy 23
eves lany komolyan veszi ot, de azt nagyon nehezen, hogy o is ugy
gondolja, mint Te, hogy ez a kapcsolat egy eletre is szolhat.
Ugy gondolom, ha ugy dontesz, folytatod, ezzel mindenkeppen
szamolnod kell.
Nem tudom, elfogadsz-e tanacsot, de azt le tudom irni, en mit
tennek a helyedben. Leulnek a fiuval, es nagyon komolyan
beszelgetnek vele a kapcsolatunkrol. Igyekeznek megtudni, hogy o
mit gondol, es azon tul, hogy szeret, hogyan latja kapcsolatunk
jovojet.
Itt megint csak Edittel ertek egyet, ha nem akarsz nagyon nagyot
csalodni, es nem akarod a szivedet darabokra torni, akkor nagyon
hallgass arra a belso hangra, ami ketelyeket kelt benned.
(A fiu szuleinek a viszonyulasat mindenkeppen helytelenitem, mert
barmennyire is kiskoru meg a fiuk, komolyan kene venniuk a
kapcsolatait, elkepzeleseit. Komoly problemanak erzem a
kapcsolatotokra nezve ezt a viszonyulast.)
Remelem, sikerult gondolataimmal segiteni ketelyeid feloldasaban.
Ha netan megsem (hiszen ez csak egy rovid reflexio volt),
esetleg vannak tovabbi kerdeseid, szivesen valaszolok maganban
is:
               Gyongyi

Ui.: Szoritok Nektek!
+ - Re: mindenfele, Vuf (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok, szia Vuf,
 
> Az egyik irott torveny, a masik iratlan, es nem tanitjak sehol,
> mindenkinek maganak kell az eletben megtanulnia. Van aki nem tanulja meg,
> mert gatlasai, elvei, stb... miatt kizarja magat a fiatalok normalis
> eletebol, es var a csodara. Ok kicsit tehetetlenek az eletben, nem tudnak
> kiigazodni az embereken, es az emberi kapcsolatok szamukra erthetetlen
> torvenyei helyett a vilagos, jol definialt, iskolaban tanitott tarsadalmi
> konvenciok alapjan probalnak navigalni, ezert sokat szivnak...
Szereny velemenyem szerint nem szivnak, es en se... Viszont latom eleget,
amint nehanyan a "fiatalok normalis eletet" elik, es enyhen szolva szivnak
a keszekuszasag kovetkezmenyei miatt.

> De a parkapcsolatnak nem ez a lenyege, nem attol erzi magat
> maganyosnak az ember ha nincs parja...
Ugy tunik, nem ismersz egy csomo embert...

> Erre mit mondjak? Mashogy elunk. Ti azt hiszitek hogy en maganyos
> vagyok, en meg tudom hogy sokan kozuletek maganyosak :) Ha kolcsonosen
> karorvendunk, mindnyajan boldogabbak leszunk!
Nem vagyok karorvendo, es nem is akarok az lenni, mert attol ha boldogabb
lennek is, de boldog biztosan nem!
 
> Most eppen jol erzed, en ugy latom hogy ez az unszimpatikus viselkedes a
> celravezeto. 1 eletunk van hogy elerjuk a celunkat, ami nem nagyon fog
> sikerulni ha az elso szemfulesebb kollega felreallit. Aki sikeres akar
Na igen... egy eletunk van, epp ezert nem art eloszor is a celt jol
megvalasztani :-)

>> Mit ertesz azon, hogy "azzal erted meg magad?" - ha parkapcsolatra utalsz,
>> akit meg csak feluletesen ismerek, az (egyelore) szoba nem jon. Egyebkent
>> meg altalaban nincsenek meg nem ertesi problemaim.
> Hany eves vagy? Hany baratnod volt eddig? Nem kell valaszolnod, csak
> gondolkozz el rajta... Nekem ne magyarazd meg hogy miert jobb neked igy,
> mert nevetseges vagy. Tudod, savanyu a szolo! :)
En valasztottam onkent azt az utat, hogy en eletem parjat szeretnem
megtalalni, es mas no nem erdekel. Kerdeseidnek nincs kozuk a targyhoz.

Mar vartam, hogy mikor mondod rolam hogy amiatt teszem amit teszek, mert
savanyu a szolo :> Csak szerintem ott a bokkeno, hogy nekem nem a magasan
levo szolo savanyu, mert nem erem el; hanem az alacsonyan levo, mert
inkabb felmaszok magasra hogy tenyleg jo szolot talaljak :-)

>> Hol es mikor fejtettem ki ilyet? Nekem sokkal inkabb ugy tunik, te nem
>> birod elviselni/toleralni, hogy van itt valaki ilyen is. Ld. irasom veget. 
> Akkor itt jon egy tolerancia-kitores toled:
> "Nezd, szamomra (nagy) ertek a szuzesseg. Es csakis olyan lannyal vagyok
> hajlando akarcsak egyutt jarni is, akinek hasonloan ertek. Majd eskuvo"
Ez hol intolerancia?! En ezt gondolom - es hagyd meg nekem a szabadsagom,
hogy en dontom el azt is, mi alapjan dontok hogy kivel jarnek egyutt es
kivel nem. OK? Senkinek sem mondtam, hogy neki mashogy kell gondolnia,
csak legfeljebb nem fogok jarni az illetovel. Na es?

>> Nem imered az illetot, szerintem azt se tudod, kirol van szo, felesleges
>> ilyen badarsagokat allitanod rola. 
> Tevedsz, szemelyesen ismerem.
Ez nagyon meglepne :> Ird meg maganlevelben, hogy kire tippelsz,
az illeto teljes nevet.
 
>> IMHO lehet - ld. gatlasossagrol irt cikkemet: ha mindenki ugy banthatja a
>> masikat ahogy akarja... Nos, erre tenyleg nem akarom felszabaditani magam.
> Miert ha nincs ra torveny akkor te megteszed? Akkor mire jok a torvenyek? :)
Akkor sem teszem meg, mert ez a torveny a szivemben van.
 
> Amig nem probaltad terjeszteni, toleraltam. Igy mar nem, sorry. Mas
> forumokrol (elte.*) mar ismerem a gondolkodasod, sejtettem hogy itt is
> teriteni probalsz majd... Lottoznom kene!
Nem teriteni probaltam - (mint ahogy az elte.vallasban sem, mashol meg
aztan plane nem). Tanacsot adtam. Mivel NeTudjukKi emailcimet nem ismerem
es nem is ismertem, a keresere a tancsot csak a listan tudtam eljuttatni
hozza. Es nem en hivogattam ilyesmire eloszor - most meg csak engem
tamadsz.

>> semmit nem er. Es furcsa, miert nem tamadod azokat, akik harcmuveszetet,
>> illetve jogat ajanlottak Netudjukkinek... Mi van a keleti vallasokkal, ok
>> szabadon nyomulhatnak, csak a keresztenyeket nem toleraljuk?! 
> Igen, csak oket nem, mert az egyetlen vallas mely nem nyitott, nem
> toleral mas vallasokat.

Itt alighanem mast ertunk a keresztenyseg vagy a tolerancia legalabb
egyiken. Valaki mast hisz? En nem fogok senkire semmit eroszakolni.

> Egyebkent mas vallas sem jo otlet, ilyen esetben sem. De valahogy nem
> emlexem azokra a levelekre, melyik randiban irtak?

Nos, keress utana az arhivumban, emlekeim Peter javasolta a jogat, es
mar nem emlekszem ki a harcmuveszeteket. Zar a terem, nincs idom keresgelni.

> Az tuti, mert nekem nem par kell, eleg belole csak a lany :)
Nocsak, kinek is savanyu a szolo...

 udv,
Gazso
Ui: bocsanat a tobb cimert,de a kovetkezo 3 napban asszem lesz mit irnom
utana meg nyari szunet)
FONTOS UTOIRAT MINDENKINEK: egy Live Randi idopontjanak es helyszinenek
javaslom a kovetkezot: augusztus 25. szombat 16 oratol, a Petofi Csarnok
kornyeken.
+ - Re: hazugsag/megbocsatas ; korkulonbseg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,

Barna:
> - Gazsonak:
>   Igazad lehet a megbocsatassal kapcsolatban. Pont ez nem szurta ki a
> szemem - hogy szolhat az egesz arrol is, hogy a lany szereti a fiut,
> megis lelke melyen keptelen neki megbocsatani. 
>   Kosz az eddigi hozaszolasokat, varom az esetleges tovabbiakat

Ne iteljunk elhamarkodottan. A leanyzonak az erzelmei jogosan mentek fol,
lehet hogy csak egy kis idore es esetleg par igaz baratra van szuksege hogy
fel tudja dolgozni...

Heni,

> Csak nemreg (par napja) fizettem elo a RANDI-ra, es most eloszor
> irok is. Ez alkalombol udvozollek titeket! :-) En egy 23 eves
> lany vagyok, Heninek hivnak.

Szia, es legy udvozolve!
 
> Nos, mint a targyban is latszik, a korkulonbsegrol szeretnem
> tudni a velemenyeteket. Pontosabban arrol szeretnelek megkerdezni
> titeket, hogy mit gondoltok rola, ha egy parkapcsolatban nagy a
> korkulonbseg. Parom es enkoztem majdnem 7 ev van. Na, ez meg nem
> is lenne olyan erdekes, csakhogy a mi esetunkben a fiu a
> fiatalabb ennyivel. Azaz O meg kiskoru. Tobbfele velemenyt
> mondtak mar nekem. Tudom, az szamit, amit en erzek, amit en
> gondolok. Csak velemenyt kerek, mert kivancsi vagyok, dontenem

En ismerek olyan hazaspart, ahol az asszony 8 evvel idosebb, es
semmi gondjuk vele (es meg viszonylag fiatalok is). Persze oket
is sokan le akartak beszelni...

> ugyis nekem kell. Engem mar egyaltalan nem zavar az a kozel 7 ev.
> Eleinte zavart, de ahogy telt-mult az ido, es egyre jobban
> megszerettem ezt a fiut, egyre kevesbe erdekelt, es ma mar senki
> nem tudna tole elvalasztani.

Akkor meg miert kerdezel? :-)

>                              Pedig nem indult egyszeruen a
> kapcsolatunk, es azota sem egyszeru. Mikor elkezdtunk egyutt
> jarni, en meg nem szerettem ot igazan. Sajnos akkoriban elevenen
> elt meg bennem az ''exem'' emleke, aki par honapja szakitott
> velem. Egyszeruen keptelen voltam ot elfelejteni, kiverni a
> fejembol. Sajna en ilyen tipus vagyok... A parom tudott rola,
> elmeseltem neki mindent, hogy ez van, nem akarok neki hazudni,
> most nem tudom neki meg azt nyujtani, amit szeretne. Mondtam,
> hogy neki kell dontenie, hogy ennek ellenere velem marad-e. Es
> velem maradt. Ereztem, hogy tenyleg szeret, ha el tudja viselni a
> marhasagaimat, a nehez termeszetemet. Ereztem, hogy o mindig
> mellettem all, hogy megert engem, es ez nekem nagyon imponalt.

Lehet hogy itt az ideje, hogy te is kiallj mellette es ezt tudtara
is add? (Azert a helyedben a szulokkel nem keresnem szant szandekkal a
konfliktust, inkabb varjatok meg par evet, es addig talalkozzatok es
levelezzetek titkon...)

>                          Most is vannak surlodasok, atesett mar a
> kapcsolatunk jo par kisebb-nagyobb valsagon. De talan ez ertheto
> is, hiszen nem egy mindennapi kapcsolatrol van szo. Mint levelem

Ez szerintem nem feltetlen jelent problemat. Sot azt jelenti, hogy
a kapcsolat nem bomlik fel az elso surlodastol... Legalabbis az
oldalarol nem.

> elejen emlitettem, a parom meg kiskoru. Es a szulei eltiltottak
> tolem... Csak titokban tudunk talalkozni. Nagyon nehez igy,

Csak azert tiltottak el, mert joval idosebb vagy? Egyebkent mennyire
ismernek a szulei?

> teljes bizonytalansagban elek allandoan, hogy mikor lathatom
> legkozelebb. Sokszor gondolom azt, hogy jobb lenne abbahagyni,
> mert ez igy csak szenvedes mindkettonknek. De ha belegondolok,
> hogy mihez kezdenek nelkule... Nem, el sem tudom mar nelkule
> kepzelni az eletemet. Nem cserelnem le ot senki masra. A kerdesem
> feletek: mit gondoltok, erdemes a nehezsegek ellenere kuzdenunk
> egymasert? Meddig tarthato fenn egy ilyen kapcsolat? Nem fog
> hamarosan lecserelni egy fiatalabbra?

Nem jo. Azt nezed, hogy o milyen hozzad, es mit kapsz tole - az egesz
leveled errol szol...  A szituacio meg arrol, hogy   t e    m i l y e n
v a g y    h o z z a,  e s   m i t   t e s z e l   e r t e !

Azon gondolkozz eloszor, hogy te is kiallsz e mellette amikor nehez,
vagy lecsereled egy idosebbre?! Inkabb azt nezd, milyen nehez neki!
 
 udv,
Gazso
Vuf: legyszi a szindromanak talalj mas nevet, ez lemaradt korabbrol :-)
+ - Re: szindroma (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,

Vuf,
> A listad kiegeszitenem a 4. ponttal, ami sok randi-olvasora rahuzhato.
> 4. Nincs parja, de tele van szeretettel, barkit kepes lenne szeretni
> aki viszonozza. Kronikus szeretethiany miatt bekovetkezett pszichotikus
> allapot, nevezzuk Netuddki-szindromanak :) Gazso szerint a gyogykezeles
> hatekony modja a 'kitarto szeretet-terapia' egy bizalmas kapcsolatban,
                                              ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
Ezt mar nem tolem idezted :) Barati kapcsolatokban.

> szerintem ez csak tuneti kezeles, ami a tunetmentesseget csak a kapcsolat
> idotartama alatt garantalja, ami pedig (a statisztikak szerint) veges,
> utana a meg melyebb depresszio jon. A kort csak az gyozheti le, aki meg
> akar gyogyulni, es ennek erdekeben kepes tudatosan kezbe venni es
> megvaltoztatni az eletet.

Ebben tudnak nagy segitseget nyujtani az igaz baratok.

Tamasnak irod:
>         Teljesen mas dolog egy friss kapcsolat, pl hirtelen szerelem,
> es egy hosszutavu, pl egy hazassag. Szerintem mind a ketto eseten
> egeszsegtelen dolog a szeretetet es megbecsulest kizarolag a masik feltol
> varni, egy hirtelen kapcsolat eseten viszont egyenesen abszurd.

Szerintem nem kulonbozik sokban a ketto (uj kapcsolat/hazassag). Mindketto
arrol kene szoljon, hogy szeretetet es megbecsulest ad a 2 fel egymasnak :)

> Ennek erzekeltetesere egyetlen pelda: meglatsz az utcan egy lanyt, nagyon
> megtetszik, szinte elso pillantasra szerelmes leszel bele. Mit tudsz neki
> adni TE? Szeretetet? Megbecsulest? En maximum szerelmet es szexet. A

Lehet hogy a hormonjaim beindulnak, de attol az szerintem meg nem lesz igazi
szerelem. Tiszteletbol, megbecsulesbol nem probalkozom a szexszel se:)

> kapcsolat elso fazisaban nem lehet ennel tobbet elvarni. Egyebkent minden
> mast a baratoktol is meg lehet kapni, a baratnot az kulonbozteti meg a
> tobbi embertol, hogy ezt a ket tevekenyseget csak vele muveled. Hosszabb
> tavon baratsag is kialakul, sajnos a szerelem ezzel aranyosan csokken...
> (Tisztelet a kivetelnek, de en nem ismerek olyat) A szeretet viszont jo

En ismerek, szep szammal :)

> esetben no, es a kapcsolat torvenyszeruen atalakul. Ehhez ido kell.
> Ezert lepett meg amikor valaki kapasbol ezzel a fazissal akarta kezdeni..
 
Meglepo, amikor valaki a hazepitest az alap kiasasaval kezdi?!
 
Ugy nezem, egesz mast ertunk szerelem alatt - en pont azt az igazan mely
erzest, amit te nem nevezel szerelemnek. Amikor ket ember tenyleg "egy lesz",
ugy neznek egymasra mint sajat maguk masik felere.

> Igen, lehet hogy ez okozza a felreertest. En a szerelem alatt azt ertem
> amikor az ember hirtelen megorul egy akar teljesen ismeretlen lany miatt,
> akar pillanatok alatt, es hirtelen elfelejti hogy mast szeretett elotte..

Azert ember az ember, hogy tudjon uralkodni az osztonein...
 
> Valoszinuleg igy van. A szeretet es szerelem 2 kulonbozo dolog.

Nyilvan. De egy allitasodhoz hozzatennek egy fontos mondatreszt:

Szerelem nem letezhet hosszu tavon   s z e r e t e t   n e l k u l .
Ebben ugy tunik egyetertunk :-)

 udv,
Gazso

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS