Kedves Cser Feri,
(Szabin vagyok es igy nem kovetem a VITAt, de a neked cimzett levelbe most
belebotlottam.)
Ha Sanyi ) mai valasza (vita #38) kivannivalokat hagyna maga
utan - tovabba azon halandoknak es "akarkiknek", akiknek veletlenul nem jar a
NASA newsletter-je - melegen ajanlom a fenti cimu konyvet Barrow es Tippler
tollabol, Oxford University Press, 1986 (paperback 4th reprint, 1990, GBP
10.95, ISBN 0-19-282147-4).
Sanyi erveit (es meg sok mast is) a konyv 5. es 6. fejezete targyalja (The
Weak Anthropic Principle in Physics and Astrophysics; The Anthropic Principles
in Classical Cosmology), mig a 8. fejezet (The Anthropic Principle and
Biochemistry) a vizrol, hidrogenrol, oxigenrol, szenrol es szenvegyuletekrol,
nitrogenrol es a tobbi eletszuksegletrol ir.
A konyv izgalmas es elvezetes (eloszot irta John Wheeler), azonban egy
figyelmeztetes meg ideillik: Akik intellektualis csevegesre vagynak, keressenek
konnyebb olvasmanyt, mivel ez a mu elegge tele van kepletekkel.
Udvozlettel, Gabor
```````````````````````````````````````````````````````````````````````````````
` `I have no special gift, I am only passionately curious.' `
` (Albert Einstein) `
```````````````````````````````````````````````````````````````````````````````
|
Konkol Attilanak, meg akit erdekel a gyors elektron-atom ionizacios folyamat
ket vegallapoti elektronjarol:
A primer elektron az, amelyik eredetileg a gyors bombazo elektronkent
erkezett. A szekunder a kilokott, kisebb energiaju elektron.
Termeszetesen az elektronok a Fermi statisztikat kovetik, egymastol
a Pauli elv ertelmeben nem kulonboztethetok meg. Azaz a vegallapotban nem
tudhatjuk, melyik mi volt eredetileg, bombazo elektron, vagy az atom reszekent
egy kotott elektron. Ennek megfeleloen a Fermi statisztikat kovetve, a
vegallapoti hullamfuggveny antiszimmetrikus a ket elektron
felcserelesevel szemben.
Ez annak felel meg, hogy az ionizaciot leiro amplitudo ket tagnak a
kulonbsege lesz, a direkt amplitudobol le kell vonni a kicserelodesi tag
jarulekat. A direkt tagban a bombazo elektron a kimeno nagyenergiaju primer
elektronnal azonos, a kicserelodesi tagban a vegallapoti nagyenergiaju
elektron a szekunder, a kilokott elektronnak felel meg.
Ha most a ket amplitudo nagysagrendjet osszevetjuk, a kovetkezot
lathatjuk. A direkt tag olyan folyamatot ir le, ahol a bejovo gyors elektron
atad egy bizonyos kis energiat az atomi elektronnak, ezzel azt ionizalja es
igy kelt egy kisenergiaju szekunder elektront. A kicserelodesi tag olyan
folyamatot ir le, ahol a bejovo elektron nagyon nagy energiat ad at az
ionizalando atomi eletronnak, csaknem az osszes energiajat atadja, utana
maga csak kisenergiaju elektronkent tudja elhagyni az utkozes szinhelyet.
A kis energiaatadassal jaro folyamatok sokkal valoszinubbek, ezert az
amplitudo direkt tagja sokkal nagyobb mint a kicserelodesi tag. Az utobbi,
ha a ket elektron kozott nagy az energiakulonbseg, igen kicsi, elhanyagolhato
a direkt jarulekhoz kepest. Ezert joggal azonositjuk a primer elektront a
bejovo bombazo elektronnal, tehat a ket elektron elvi
megkulonboztethetetlensege nem okoz galibat.
A Pauli elv hatasa csak akkor valik fontossa, ha a ket elektron kozel azonos
energiaju, ilyenkor valoban nem tudhatjuk, melyik a primer, melyik a
szekunder elektron.
Attila, ha ez a szoveg nem ertheto, vagy van meg kerdesed, akar
maganlevelben is megprobalok valaszolni.
Jo munkat kivan Laszlo
|