Kedves Tagok,

tudtok olyan magyar roviditesekrol amiket a mindennapi irott nyelvben
hasznalnak, esetleg a computerezes kozben. Peldakent idezek angol
megfeleloket, ime:

Chat style terms:
U (you)

R (are)

4 (for)

Abbreviated words:

mssg (message)

thx (thanks)

pls (please)

Acronyms:

Fyi (for your information)

Btw (by the way)

Lol (laughing out loud)



Ha tudtok ilyenrol, vagy ismertek olyan web oldalt ahol ez megtalalhato,
akkor kuldjetek el nekem az alabbi cimre. Koszonettel,

Laszlo Szeleczki
Redmond, WA  USA=20

 írta a következő üzenetben: ...

>Az Auto listan feltett valaki egy kerdest, amire sokkal bonyolultabb a
>valasz, mint elso latasra tunhet. A matekhoz nalam jobban ertok
>kellenenek a megoldashoz.

Ezt a kerdest en is feltettem, kb. 1-2 eve itt a listan. Az Ortvay verseny
egyik feladata volt. Elvileg kozzeteszik a megoldasokat, nem tudom hogyan.
Ott tetszoleges ket pont kozotti ellenallast kerdeztek. Szomszedos pontokra
szerintem a valasz: 1/2*R

Tegyuk fel, hogy a halo A es B pontja koze egy Ua-Ub=U feszultsegu telepet
kapcsolunk. Mekkora aram folyik?

Legyen U(i,j) az (i,j) pont potencialja. Ekkor minden (i,j) pontra:

U(i,j)=1/4*(U(i+1,j)+U(i,j+1)+U(i-1,j)+U(i,j-1))  (a csomopont-torveny
miatt)

leszamitva persze az A es B pontokat, ahol a jobb oldalhoz hozza jon meg egy
+I*R/4 ill. -I*R/4 tag.
A fenti egyenletek megoldasa adja a megoldast. Szg.-vel konnyu szimulalni,
anno meg is csinaltam. Kiindulunk egy U(i,j) eloszlasbol, es ugy iteralunk,
hogy megoldashoz konvergaljon.


Konnyu belatni, hogy az U(i,j) eloall egy Ua(i,j), es egy Ub(i,j)
szuperpoziciojakent, ahol Ua(i,j) azt a feszultseg-eloszlast jelenti, amit
akkor kapnank, ha a telep egyik veget az A pontra, a masik veget a
vegtelenbe kotnenk (vagyis egy A koruli vezeto keretre, ami eleg tagas).
Hasonloan Ub(i,j)-re. Az egyenletekbol is latszik, hogy ez megteheto. Ezert
eleg az Ua(i,j)-vel foglalkozni. Ua(i,j)-ben pedig az A-val szomszedos
pontok potencialja a szimmetria miatt mind ugyanakkora: Ua-i/4*R. Hasonloan,
ha az Ub(i,j) eloszlast nezzuk, a vele szomszedos pontok potencialja
Ub-i/4*R. Ezert ha az A es B pontok szomszedosak, akkor az A B pontok
potencialkulonbsege a kett potencialkulonbseg osszege, vagyis 2*i/4*R=i/2*R.
Ez pedig meg kell egyezzen U-val. Innen i=2U/R, vagyis ennyi aram folyik ki
a telepbol. Tehat a keresett ellenallas erteke: U/i=R/2.

(Feladat: mekkora lesz ket szomszedos pont kozt az ellenallas, egy 3D-s
vegtelen racsban?)

Most mar nincs mas hatra, mint az egyenleteket megoldani tetszoleges ket A B
pontra. Nekem nem sikerult.

Annyi szerintem viszont mondhato, hogy hataratmenetben nezve az
ellenallas ln(r)-el lesz aranyos, ahol r az AB tavolsag. (konyhanyelven az
indoklas: az aram megmaradasa miatt egy A koruli r sugaru kor egy darabkajan
1/r-el aranyos aram folyik at. A darabkan a potencialeses ezert 1/r-el
aranyos. 1/r integralja pedig ln(r).)

Egy masik Ortvay feladat: Tegyuk fel, hogy a vilag osszes orszagaban a jobb
oldalon mennek az autok. Mi tortenne, ha mindenhol a baoldalit vezetnek be?
Valtozna-e a Fold perdulete? (persze nem azt a valaszt varjuk, hogy a hatas
elhanyagolhato)

SB

Sziasztok!
Ne vicceljetek, hogy lenne mar egy atlagos, bolti tranyos, IC-s erosito
kimenoimpedanciaja tobb Ohm? Rakotve a 4-8 Ohmos hangdobozt, felere esne a
feszultseg. A visszacsatolas miatt ez nagysagrendekkel kisebb. Az, hogy
mondjuk eppen 4 Ohmon adja le a max. powert, az a vegtranyoknak meg a tapnak a
max. terhelhetosege miatt van, es a torzitas se lenne tul kellemes.
udv, Sanyi

Üdv Mindenkinek!


A TUDOMANY 1320-ban irta :
>A kovetkezorol olvastam... mennyi az igazsag belole vajon?

Hogy az igazság mi, azt mi, gyarló emberek nem tudjuk.:) De ferdítés van ám
a hírben.

>"Princetoni kutatok megcsinaltak a lehetetlent. Atleptek a Vilagegyetem
>misztikus sebesseghatarat, a fenysebesseget. A fizikusok eddig azt
>gondoltak, hogy Einstein specialis relativitaselmelete ertelmeben semmi
>sem haladhat gyorsabban a feny vakuumbeli sebessegenel. Most megis
kiderult,
>hogy egylezerimpulzus sokkal nagyobb (szuperluminalis) sebessegre is
>felgyorsithato!

A fénysebességet nem lépték át. Egy lézerimpulzus nem képes átlépni a
fénysebességet, mert maga a lézerimpulzus is fény. Speciális
hullámtulajdonságú fény. Legfeljebb eddig abban tévedtek a tudósok, hogy
mekkora a fény maximális sebessége.

>A csoda nehany pillanatig tartott. A kutatok lezerfenyt bocsatottak at egy
>cezium gozzel telt uvegkamran. Az impulzus haromszazszor gyorsabban haladt,
>mint ha vakuumon keresztul terjedt volna."

Arra azért kíváncsi lennék, mekkora távolságon is mérték ennek a
lézerfénynek a sebességét.

Liszek Péter (Arthur)

Szevasz!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Fenysebesseg? ( 19 sor )
> Idopont: Wed Dec  6 15:43:11 EST 2000 TUDOMANY #1320
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> "Princetoni kutatók megcsinálták a lehetetlent. Átlépték a Világegyetem
> misztikus sebességhatárát, a fénysebességet. A fizikusok eddig azt
> gondolták, hogy Einstein speciális relativitáselmélete értelmében semmi
> sem haladhat gyorsabban a fény vákuumbéli sebességénél. Most mégis
> kiderült,
> hogy egylézerimpulzus sokkal nagyobb (szuperluminális) sebességre is
> felgyorsítható!
> A csoda néhány pillanatig tartott. A kutatók lézerfényt bocsátottak át egy
> cézium gőzzel telt üvegkamrán. Az impulzus háromszázszor gyorsabban
> haladt,
> mint ha vákuumon keresztül terjedt volna."

Par honapja az ET-ben is emlitettek. Allitolag a kutatok azt mondtak, hogy
semmi meglepo nem tortent. Ha jol emlekszem, azt mondtak, hogy nem gyorsult,
hanem az idoben ment vissza. (bocs ha rosszul emlekszem)

Udv!
Sipi

Francia es kenyai kutatok 6 millio evesre datalt
hominida-csontmaradvanyokat talaltak oktober vegen Kenyaban. Ezek 1.5
millio evvel regebbiek mint az eddig ismert legidosebb hominida, az
Ardipithecus ramidus (4.5 M), es pont abba az idoszakba esik, amikor
szetagazott a csimpanz es a hominida vonal. (A molekularis biologia ezt
5-7 millio evre teszi.)
Ez a legelso lelet ebbol, az emberi evolucio szempontjabol roppant
fontos idoszakbol.

linkek:
http://www.mindenkinet.hu/tudomany/elet/001206meg.html
http://news.bbc.co.uk/hi/english/sci/tech/newsid_1055000/1055105.stm
http://dailynews.yahoo.com/h/nm/20001204/ts/fossils_find_dc.html

Udv,
Andras

[Huan irta]

> "Princetoni kutatók megcsinálták a lehetetlent. Átlépték a 
> Világegyetem misztikus sebességhatárát, a fénysebességet. 
> A fizikusok eddig azt gondolták, hogy Einstein speciális 
> relativitáselmélete értelmében semmi sem haladhat 
> gyorsabban a fény vákuumbéli sebességénél. 

Ebben az exkluziv kornyezetben be merem jelenteni, hogy X-Aknak
sorozatom kereteben a Termeszet Vilaga 2001 feb/marc szamaiban
errol ketreszes cikket irok fizikus apammal (Peter) egyutt.
Ennyi reklam eleg...

Roviden azert itt reagalnek, aztan mehet tovabb, ha erdekli a
tarsasagot.

Einstein posztulatumai kozt nem szerepel az, hogy semmi sem
haladhat gyorsabban a fenynel, csupan az, hogy a feny minden
inerciarendszerben ugyanakkora sebesseggel terjed. Igaz, hogy
maga Einstein is itt-ott hivatkozik a fenysebesseg hatar
szerepere, de valojaban ez pongyolasag, vagy legalabbis nem
szukseges a relativitas elmelethez.

Eppen ezert a fenynel gyorsabban halado reszecskek _esetleges_
letezeserol folyamatosan beszelnek a tudosok, el is neveztek
oket tachionoknak. Ezek letezeset az elmelet nem zarja ki,
bar meg senki sem latott tachiont.

(Az elmelet szerint egy fenynel lassabban halado reszecsket
nem lehet fenynel gyorsabbra felgyorsitani, vagy egy tachiont
nem lehet fenynel kisebb sebessegre lelassitani. A tachion mar
ugy szuletne bizonyos magreakciokban, hogy eleve gyorsabb a
fenynel.)

Mas kerdes, hogy amennyiben leteznek tachionok, akkor - amennyiben
veluk informaciot lehet tovabbitani - elvileg lehet olyan beren-
dezest kesziteni (reszletek maskor), amellyel informaciot lehet
kuldeni a multba, azaz azt esetleg befolyasolni lehetne. Ez pedig
a hires kauzalitasi (oksagi) paradoxonhoz vezethet (megolom valami
felmeno rokonomat stb). Ez nagyon furcsa lenne, ezert azt tartjuk
valoszinunek, hogy 1/ vagy nem leteznek tachionok, vagy 2/ azokkal
nem fogunk tudni informaciot tovabbitani.

Persze a princetoni kiserlettel az a gond, hogy ott allitolag a
feny haladt gyorsabban 'c'-nel. Itt valoszinuleg arrol van szo,
hogy jogosan ertelmeztek-e _sebessegkent_ azt amit mertek. 
Ugyanis ok nem sebesseget mertek, hanem valoszinuleg koincidenciat
ket erzekelo kozt, ez pedig ugyebar nem ut/ido. Persze nem
butak ok, a kerdes nagyon erdekes...

Folytatom holnap...

Udv,
Hrasko Gabor

Tisztelt <Akiket a penz duplazasa erdekel>
Eredetileg nem is akartam hozzaszolni, de most mar egy paran igen
belemerultetek, ugyhogy en is kibovitem egy kicsivel.
Elorebocsajtom, hogy a MH dilemma nevu dologgal nem vagyok tisztaban, nem
tudom micsoda. A kisbolygo becsapodas dolog pedig akinek nem tetszik,
helyettesitsen barmilyen esemenyt, aminek adott idon belul tobb kimenetele
lehetseges, oda is irtam anno,ogy nem az a lenyeg.

Most pedig egy osszefoglalo arrol, amire paradoxonrol valo gondolkodas
soran jutottam:
Szerintem tortenik valami, mikor megnezzuk az egyik boritekot espedig:
Hallgatolagosan 'elso boritek' nevvel latjuk el
Elkotelezzuk magunkat olyan ertelemben, hogy nem a masikat valasztjuk.
A valasztas egy fontos esemeny a jatek soran, mert a lezart boritekok
szamat eggyel csokkentjuk.

Ha atugrunk ezen a lepesen, es azt mondjuk, hogy essunk egybol neki a masodik
boriteknak ezzel nem mondtunk semmit, mert ekkor meg nem letezik masodik
boritek. Ha pedig ugy gondolkodunk, hogy elveszunk egy boritekot, ugy teszunk,
mintha felnyitanank, de kozben nem nyitjuk fel, helyette a masikat valasztjuk,
akkor jon a jatekmester es azt mondja elcserelem veled latatlanban a meg ki
nem nyitott boritekert.

peti

Egyre inkabb az agyanum, hogy olyan ez mint mikor egyy elektron mind a ket
lyukon athalad vagy valami. Egyebkent azt hallottam, Nostradamus irt
olyasvalamit, mar amennyire tisztan lehet ertelmezni sorait, hogy a
vilagveget egy olyan aszteroida fogja okozni, amelyet a
Nap miatt fogunk majd tul keson felfedeni.(egyes elemzok szerint)

Kedves Lista!

Gepeszmernokkent szeretnek egy kis gyengearamu ismeretekre szert tenni. Az 
Ohm torveny es a Kirchoff torvenyek mennek (A Bode, Nykvist diagrammal is jo 
baratsagban voltam :-). Volt elektrotechnikank is (komparatorok, digitalis 
kapcsolasok, egyebek), de igazabol soha nem terveztunk aramkoroket.

Nem tudna valaki egy URL-t, ahol kicsit felszivhatnam magamat? Esetleg 
maganban TIT szinten felturbozna valaki?

EIK && Udv From:, az aramlas

Kedves Feri !  [Hungary]

>Altalaban pontosan megadjak a vegfok terheleset (pl. 4 ohm), 
>ekkor az erosito kimeno impedanciaja is azonos erteku. 
>Bizonyara ismeretes, hogy egy valosagos generatorbol akkor 
>veheto ki a legnagyobb teljesitmeny, ha a terheles megegyezik 
>a generator belso ellenallasaval. 

Szerintem abbol, hogy megadjak az erosito terhelhetoseget pl.
4 Ohm-ban, meg nem kovetkezik, hogy a kimenoellenallasa is 4 Ohm. 
Lehet akar kozel 0 Ohmos is a kimenete is, de ez esetben illik
rovidzar ellen vedettnek lennie elektronikus megoldassal.  
Ennek elonye, hogy igy energiatakarekosabban es kisebb tapfeszultseggel 
mukodhet az erosito, mintha kulon arrol gondoskodnak, hogy 4 Ohm-ot 
mutasson kifele. Ezen a 4 Ohmon ugyanis jelentos feszultseg eshet 
maxkakao eseten, ami felesleges jarulekos hodisszipacoval is jar.

Az termeszetesen igaz, hogy ha olyan esettel allunk szemben, 
hogy X Ohmos egy generator-ellenallas, akkor valoban 
csak X Ohmmal terhelve tudunk maximalis teljesitmenyt 
kivenni belole.

Errol jut eszembe - az eromuvekhez ugyan vegkepp nem ertek, de
nyilvan azoknal is fennall, hogy a jo kihasznaltsag 
a maximalis teljesitmeny-kivetelt jelenti, es ennek
feltetele a megegyezo ellenallas az eromuvi es fogyasztoi
oldalon. Ez egyuttal azt kene jelentse, hogy ha egy nagyvaros 
1GigaWattot fogyaszt, akkor minimum 1 GW disszipalodna az 
eromunel is ?   Es az eromuben hol ?  
Vagy hibas az egesz gondolatmenetem ? 

Udv: zoli

Sziasztok!

Feri irta:
: A hangzas szempontjabol a hangszoro terhelesenek csak a
: hangeronel van jelentosege,  a hangszoro egyeb jellemzo-
: ire az kozombos.

Elmeleti oldalrol ez nincs igy. A vegfoktranzisztor munkapontja kis
mertekben fugg a terhelesetol (negypolusparametereknel lasd Z_12, Y_12,
stb.). Ha 'elmaszik' a munkapont az optimalis ponttol, akkor a tranzisztor
kevesbe linearisan erosit, azaz jobban torzit (kulonosen nagy
amplitudoknal). A gyakorlati kerdes az, hogy ezen hatas hallhato-e.

###

Sipinek es Joconak pedig koszonom az ujfent valaszokat
oldalablak-parasodasra.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Sziasztok !

Hi!

> Mikent lehetne zajtalanul es koltseges muszer nelkul megallapitani
> egy szobaban, hogy hova is rejtettek el a padlo ala egy helyre
> a rablok az ertekes aranypenzeket ?

Eloszor is nezz korul a szobaban! Nem latsz-e a padlon nyomokat amelyek
mind 1 helyre vezetnek, mint ha penzes ladakat huztak volna? :)
Milyen jellegu megoldasra gondolsz? Pl femkereso keszulekkel gyorsan
es zajtalanul megtalalhato az arany, nehany 10cm melysegig.

> Udv: zoli

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Microsoft Certified Angry OS Rebooter :)"

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Kedves Ferenc !

Hi!

> Ha igazolhato lenne, hogy az emberi agy mai fejlettsegi szintjenek
> kialakulasahoz nem volt elegendo ido, akkor megintcsak
> fontolgatni kellene a *gondolkodo kovek* jelenletet :)

:)) Szerintem volt eleg ido hozza. Tulajdonkeppen nem kulonbozunk
olyan jelentos mertekben a majmoktol, a kepessegeink nem sokkal
haladjak meg az oveket. Csak ok kicsit mas feladatok megoldasara
specializalodtak (ugralas fak kozott, tajekozodas 3D-ben)
A kepessegeinket tanulassal fejlesztjuk, talan a majmokat is lehet
tanitani... Nem tudom milyen szintig.
A barlangban elo osember bar az agya nem kulonbozott jelentosen a
mai emberek agyatol, nem igazan volt kulonb egy majomtol... Csak
nem jarhatott iskolaba.
(tehat nincs nagy ugras amit magyarazni kene, ami esetleg meglepo lenne)

> Az elo'' agyban meglehetosen lassu az amugy hangfrekvencias jelek
> terjedese, ( parszor 10m/s ) es ennek ellenere egesz jol megtanulunk
> megoldani olyan feladatokat, (pl. akrobatikus torna, autoversenyzes)
> melyeknel a sok MHz-es chipek meg csak reszfeladatok szintjen
> lehetnek egyelore versenykepesek velunk, es igen kellemetlen
> nemlinearis differencial-egyenletekkel kell elbajlodniuk.
> Ez sejteti, hogy a leghatekonyabb szamitogep-elvek megismeresenek
> meg nem jutottunk a vegere. Igy a kovek holtta nyilvanitasaval
> is ovatosnak kell lenni.

A szamitogepnek univerzalisnak kell lennie, teljesen atprogramozhatonak.
Ezt ugy oldjak meg, hogy keves darab kicsi buta de nagyon gyors eszkozt
hasznalnak, es arra irnak egy lepeseket sorban vegrehajto programot.
Az agy inkabb ugy mukodik, hogy rengeteg kicsi buta lassu egyseg van
parhuzamosan kapcsolva. Igy pl az altalad emlitett problemat numerikus
integralassal megoldva a szamitogep meghatarozza a fuggvenyerteket egymas
utan n helyen, ha esetleg kozben lefagy akkor az egesznek lottek.
Az agy egyszerre vegez el n agysejtben n kiertekelest, ha esetleg egy
teved, nem nagyon befolyasolja az eredmenyt, foleg nem fagy le ;)
A szamitogep azert kenyelmesebb, mert egy problemat megoldo algoritmust
konnyebb megkodolni, a programozas egyszeru. A masik modszert is
alkalmazzak az elektronikaban, de az sokkal dragabb es nehezebben kezelheto,
ezert csak bizonyos egyszeru de szamitasigenyes reszfeladatokhoz eri meg.
Valamelyik tudomanyos folyoiratban nem tul reg volt errol 1 cikk. Az elso
igy mukodo specialis integralt aramkoroket nem reg terveztek meg, most
kiserleteznek veluk. Mivel nem tul univerzalisak, csak eleg specialis
reszproblemak oldhatok meg veluk, altalaban nem nevezhetok hatekonyabbnak
a jelenleg is az asztalunkon allo szamitogepeknel.
Regebben hasonlo problemakat (konvoluciok, inverzio) nagymeretu programozhato
logikai aramkorokkel oldottak meg.

> Agymukodesunk nagyreszt feltehetoen memorizalt nagy tablazatok
> parhuzamos osszehasonlitasa, de nem precizen *bitenkent* hanem
> annal feluletesebb jelfeldolgozasi modszereken alapulo
> komparalasokkal.

Valahogy ugy... :)

> Udv: zoli

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Utolag okosnak lenni olyan mint elore hulyenek"

Szeretnem felhivni a tudomany olvasok figyelmet, hogy az
erosito-temara eddig adott valamennyi valasz sulyos tevedeseken
alapul, ezert azt ne vegyek keszpenznek.

Pl.:  [Hungary] irta:

>> Ha mar elojottek itt az erositok, megkerdeznem, hogy, ha
>> az erositore azt irtak, hogy 4-16 Ohm-ig terhelheto, mi a
>> jobb (hangzas szempontjabol, elmeletileg), ha 4, vagy ha
>> 16 Ohmos hangfalat teszek ra?

>A hangzas szempontjabol a hangszoro terhelesenek csak a
>hangeronel van jelentosege,  a hangszoro egyeb jellemzo-
>ire az kozombos. 

Nem helytallo. Kulonfele terheleseknel nem csak a hangszoro
hengereje, hanem a hangminosege is erosen valtozik.

>A terheles merteke a végfok leadott teljesitmenyet hatarozza meg. Altalaban 
>pontosan megadjak a vegfok terheleset (pl. 4 ohm), ekkor az erosito kimeno 
>impedanciaja is azonos erteku. 

Oriasi tevedes! Az erolkodo kimenoimpedanciaja mindig jelentosen
kisebb az ajanlott hangszoro impedanciajanal.

>Bizonyara ismeretes, hogy egy valosagos generatorbol akkor veheto ki a
>legnagyobb teljesitmeny, ha a terheles megegyezik a generator belso 
>ellenallasaval.

Ismeretes. Viszont az erositoket nem ezen szempontok alapjan
tervezik. Nem a max. teljesitmeny a fo cel, hanem a hangminoseg es a
kiveheto teljesitmeny kozotti [a tervezok altal kulonfelekeppen
megkotott] kompromisszum.

>A specifikációban feltuntetett teljesitmeny altalaban erre a terhelesre 
>vonatkozik. Ebből következik, hogy....

Nem erre vonatkozik. Ebbol emiatt csupa teves kovetkezmenyt lehet
levonni.

Roviden a helyes valasz:

Alapvetoen kulonbozik a valasz attol fuggoen, hogy elektroncsoves,
felvezetos, vagy "jol megepitett" felvezetos erositorol van-e szo.

Csoveseknel: A vegcsovek optimalis terheloimpedanciajabol es a
kimenotrafo attetelebol kovetkezik a _gyarto_altal_megadott_
optimalis terheloimpedancia. Tehat _elvileg_ a gyarto altal megadott
impedanciaju hangszorot kell hasznalni. Csoves erositoknel
leggyakrabban kulon csatlakozokat keszitenek a 4-8-16 Ohmos
hangszorokhoz a kimeno transzformator kulonbozo szekunder tekercs
megcsapolasaval vannak ezek osszekotve. Ritkabban belul lehet a
kimenotrafo kulonbozo vezetekeit az egyetlen csatlakozoparhoz
forrasztani.

Felvezetos erolkodo nem ennyire kenyes a terheloimpedanciara, ezert
ezeknel gyakran talalkozhatunk 4-8 Ohm megjelolessel is. [A 16 Ohmos
hangszorok manapsag mar erosen ritkasagok] Nagyobb hangszoro
impedancianal persze teljesitmenyveszteseggel kell szamolni, de
egyebkent priman mukodik. Tul kicsi, pl. 1-2 Ohm
terheloimpedancianal persze tul konnyu az erolkodot tulhajtani, ha
meg automatikus teljesitmenykorlatozas sincs benne, akkor konnyen
tonkre lehet tenni.

"Jol megepitett" [nagyon draga hiend erositok nemelyikenel]
felvezetoe erolkodoknel semmifele problema nincsen a terhelessel.
Fele akkora teljesitmenyen dupla teljesitmenyt lehet kivenni. A
Hi-Fi News jo regen lekozolt egy abrat ket egypennysrol, amit a
Krell audio erolkodovel _hegesztettek_ossze_. Ez ha jol emlekszem
100 W-ot ad le 8 Ohmon. 4 Ohmon 200W-ot, 2 Ohmon 400W-ot, 1 Ohmon
800W-ot!!! Es vegig megorzi a hangminoseget. 

A hangminoseg erdekeben az erolkodok kimenoimpedanciaja mindig
sokkal kisebb, mint az optimalis terheloimpedancia. A ketto
hanyadosa az u.n. "damping faktor". A hangszorok tobbnyire dinamikus
mukodesuek, es emiatt visszahatnak az erolkodore, hiszen
generatorkent is uzemelnek. [Leegyszerusitve: jon egy impulzus, a
membran kiter. Majd a rugalmas felfuggesztese miatt visszater
kozephelyzetbe. Ekkor a magneses terben elmozdulo
hangszorotekercsrben feszultseg indukalodik, ami visszahat az
erolkodore. Ennek csillapitasara fontos a kis kimenoimpedancia.] A
gyakorlatban nem letezik olyan erolkodo, aminek a kimenoimpedanciaja
egyenlo lenne az ajanlott terheloimpedanciaval. A damping faktor
szokasos erteke csoves erolkodoknel 10-es nagysagrandu,
tranzisztorosnal akar tobbezerszeres, tobbszazezres nagysagrandu is
lehet. [tizezred Ohm kimenoimpedancia!!]

De mindennek nem sok koze van az eredeti kerdeshez.

"ha az erositore azt irtak, hogy 4-16 Ohm-ig terhelheto, mi a jobb
(hangzas szempontjabol, elmeletileg), ha 4, vagy ha 16 Ohmos
hangfalat teszek ra?"

Itt en a kerdesben a "hangzas szempontjabol"-t egyertelmuen nem a
hangerore, hanem a hangminosegre vonatkoztatom. Es erre nincsen jo
elmeleti valasz. A hangladak nem Ohmos, hanem komplex impedanciajuak
es ez raadasul erosen frekvenciafuggo erteku es ez tipustol tipusra
valtozo. Ahany hanglada, annyifele terheles, hiaba irnak ra
valamilyen tajekoztato Ohm erteket.

Nincs mese, minden egyes esetben csak a szubjektiv meghallgatassal
derul ki, hogy az adott osszeallitas milyen hangminoseget produkal.

Mondok egyetlen peldat. A Martin Logan kituno hangsugarzojara 8 Ohm
impedancia van irva. Ugyanakkor egyes frekvenciakon akar 1.3 Ohmos
impedanciat is lehet merni, Tehat az impedancia-frekvencia diagramm
olyan, mint a hullamvasut. Egy baratom jo egy evig a csoves
erolkodojenek 4 Ohmos kimeneten hasznalta. Gondolvan, hogy ez jo
kompromisszum a 8 es 1.3 Ohm kozott valtozo hangszoroimpedanciahoz.
Mig egyszer probakeppen kiprobalta, hogy mi tortenik, ha az erolkodo
8 Ohmos kimenetere kapcsolja. Es lett nagy meglepetes. Azon _sokkal_
szebben muzsikalt. Es a fentiekben meg nem is vizsgaltuk, hogy az
adott 8 vagy 1.3 Ohmos impedancia egyes frekvenciakon mekkora ohmos,
kapacitiv es induktiv terhelesbol jon ossze. Mert ez is minden
frekvencian mas es mas. :-( Nagy disznosag, hogy a gyartok [a rossz
szabvanyoknak megfeleloen] az erolkodo kimenoteljesitmenyet Ohmos
terhelesre adjak meg. Vegeztek igenyes teszteket. Egy alkalommal
jopar darab kereskedelemben kaphato 100 Wattos erolkodot vizsgaltak,
es talaltak kozottuk olyant, amelyik a realis, eletszeru, a
hangszorok atlagos jellegzetessegenek megfelelo komplex terhelesen 8
azaz nyolc Wattot sem tudott a specifikalt torzitassal leadni. A
tizedet sem a specifikaltnak.

Es meg nem beszeltem arrol, hogy a hanglada hangminosege erosen fugg
az alkalmazott hangszorokabel tulajdonsagaitol is. Ezert aztan
vegkepp nincs mas modszer, mint a meghallgatas.

Udv, Peter.