Cser Ferenc a harmadik vilag es a fejlett orszagok kozotti kereskedelem
artalmairol (SZALON #448):

> Be fogod latni, hogy nem kell ahhoz lenini gondolat, hogy ezt az ertek 
> vandorlast, azt, hogy a szegenyek kozben tovabb szegenyednek, a gazdagok
> tovabb gazdagodnak, mikozben a piaci torvenyek tokeletesen mukodnek,
> meg lehessen erteni.

De eppen ez az erdekes, hogy a harmadik vilagban a novekedesi ratak
hatalmas szorast mutatnak.  Egyes orszagok hihetetlen mertekben fejlodnek,
masok stagnalnak, es megint masok tovabb sullyednek a teljes elnyomorodas
fele.  Mi a kulonbseg a harom csoport kozott?  A kerdesnek oriasi irodalma
van, es tobb ENSZ-szervezet es kutatointezet ragyogoan megel belole.
Ha a fejlett vilaggal valo kereskedelem tovabb szegenyiti ezeket az 
orszagokat, akkor ez statisztikai elemzessel kimutathato.  A korrelacio
egyertelmuen forditott: minel inkabb bekapcsolodik egy orszag a nemzetkozi 
kereskedelembe, annal valoszinubb, hogy gyors gazdasagi novekedest kepes
produkalni.  A fejlodes merteke sok mas adottsagtol is fugg, de ezek 
altalaban belso tenyezok, a helyi elit es kultura fuggvenyei.

A nemzetkozi statisztikai evkonyvek tanulmanyozasa erdekes kovetkeztetesekre
vezet.  A harmadik vilag orszagai kozul azok fejlodnek a leggyorsabban, ahol
a helyi elit ertelmes gazdasag- es tarsadalompolitikat folytat.  Mikor
Mexikoban sikerult a penzugyi stabilitast megteremteni, dollarmilliardok
aramlottak vissza a Miami-i es Zurich-i bankokbol, ahova a mexikoi 
kozeposztaly menekitette a penzet az elozo evtizedek soran.  Ahol a
fektelen nepszaporulatot sikerul megallitani, a gazdasagi fejlodes gyorsul.
Ahol ertelmes foldreformot hajtanak vegre, a gazdasagi fejlodes gyorsul.
Ahol a nok koreben csokken az irastudatlansag, ott a nepszaporulat lelassul
es a gazdasagi fejlodes gyorsul.  Ahol a korrupcio csokken, ott a gazdasagi
fejlodes gyorsul.  Ahol a fegyverkezesi koltsegek csokkennek, ott a
gazdasagi fejlodes gyorsul.  A kulvilag rokonszenve es jotekonykodasa 
edes-keveset szamit, es a nemzetkozi segelyeket tobbnyire vagy ellopjak, 
vagy egyeb modon elherdaljak.  Ahol a gazdasag nyitottabb, ahol nem "vedik"
vamok a helyi (elmaradott) ipart es nem gatoljak burokratikus akadalyok
a kulfoldi beruhazasokat, ott a gazdasagi fejlodes gyorsul.

A harmadik vilag tehat profital, mikor a fejlett vilaggal kereskedik.
A fejlett vilag nyilvan szinten profital (kulonben nem kereskedne).  
Pataki Istvan azonban egeszen mast allitott: a fejlett vilagnak
erdekeben all, hogy a harmadik vilag szegeny maradjon.  Hogyan lehetne
egy effele allitast bizonyitani?  Csak talalgatasokra vagyok utalva.  Ha 
ma ejszaka egy csoda folytan Szomalia helyen egy Svajc allna elo, ez jobb
lenne az USA szempontjabol, vagy rosszabb?  Az ember fog egy parametert, 
legyen ez pl. az egy fore juto amerikai GNP, vagy az egy fore juto 
pizzafogyasztas, es megprobalja elemezni, hogy a Svajccal es Szomaliaval 
folytatott kereskedelem hogyan hat erre a parameterre.  Attol tartok, hogy 
az amerikai gazdasag szempontjabol majdhogynem edesmindegy, de egeszeben 
Svajccal kereskedni megiscsak elonyosebb.  

Valoban igaz, hogy az amerikai kulpolitika hozzajarult bizonyos orszagok
elszegenyedesehez: Kuba, Vietnam, Nicaragua, Libia jo peldak erre.  Erdekes 
modon, ezeket az orszagokat amerikai kereskedelmi embargo sujtotta.  Vagyis 
buntetesbol az USA nem volt hajlando kereskedni veluk.  Nem furcsa ez?  
A Te okfejtesed szerint celravezetobb lett volna, ha az USA buntetesbol 
megduplazza a kiszemelt aldozatokra juto kereskedelmi forgalmat.  Ugy kell
nekik, minek ugraltak.

-----
Fencsik Gabor