Sziasztok

seky irta:
> Szoval ami engem zavar, hogy amit muvelunk az egy extrapolacio -
> de jelentosen tullepve annak az egyszeru alkalmazasokban elfogadott
> hatarait.

  Szerencsere azert nehany szaz evnel nagyobb idotartomanybol vannak
informacioink, a csillagaszatnak koszonhetoen. Bar a tavoli objektumoknak
csak a hozzank erkezo fenyet tudjuk vizsgalni, megis - szamomra meglepoen -
sokat tudunk roluk. Es ezek a tapasztalatok tudomasom szerint nem mondanak
ellent tudomanyos vilagkepunknek (hiszen vilagkepunket szabjuk a
tapasztalatainkhoz, es nem forditva), mely szerint a fizikai allandok
valoban valtozatlanok. A legtavolabbi megfigyelheto galaxisok,
radiogalaxisok, kvazarok tobb milliard fenyev tavolsagbol es igy tobb
milliard evvel ezelottrol hordoznak informaciot. Ez mar az univerzum korahoz
(az osrobbanas elmelet szerint) merheto idotartam.

Adam

Hello!

> en csak igy hivom azt a vilagito karikat, amit a gyerekek este a
> nyakukba raknak. (ha vesznek nekik a szuleik 3-500 ft-ert)
> annyit tudok rola, hogy 2 folyadek van benne, es ezek keveredese (kem.
> reakcioja) okozza a fenyjelenseget.

Nem ilyen egyszeru, de ez a lenyeg. Vilagito indikator van bennuk.

> en is akarok ilyet csinalni. tudja valaki, hogy hogyan kell? egyaltalan 
> lehet-e?

Persze meg lehet csinálni. De veszélyesek az anyagok.
a zold lucigenin és hidrogenperoxid
a kek a fentiek + alkohol
a vorosben nem vagyok biztos, de mintha hidrazin es pirogallol kellene hozza.
-----------------
 -nak

> 2. Lehet-e a nagy tobb 10 meter atmeroju parabolakat tobb kicsivel is
>    helyettesiteni, vagy mire menne az ember mondjuk egy 5 meteressel?
Elvileg már 2 kisebb tud helyettesíteni egy akkorát amennyi a két kisebb
egymástól mért távolsága, "csak" szinkronizálni kell őket.

Minden jot:
MANO

Gyula ):
> Tegnap egy foiskolai fizika tankonyvben azt olvastam, hogy az idealis
> gazok eseten az egyatomos gazok C_v-je 3/2R (C_v C alsoindex v-t jelent
> azaz allando nyomason vett molhot.) a ketatomosake (es mas hosszukasake)
               ^^^^^^^^ ez biztos eliras

> 5/2R a es a tobbie (harom iranyba tud forogni) 7/2R.
> Nos ez utobbit nem tudom ertelmezni a kinetikus gazelmelet alapjan
> ugyanis 6/2R kellene legyen.
> Ezt elmondtam a baratomnak is, akinek a konyveben talaltam, de
> elbizonytalanodtam, mert a szerzo egy masik helyen ir egy fel mondatot,
> hogy a 7/2 jobban egyezik a meresekkel.
> Tudtok errol?

En nem. Felcsaptam a termeszettudomanyos ismeretek osforrasat
(Negyjegyu fuggvenytablazatok, 1988), es az is azt irja, hogy 6/2.

> Ha a fenti megallapitas helyes mi az oka? (Gondolom nem lehet a
> reszecskek kozotti kolcsonhatasra fogni, mert az az 5 szabadsagi foknal
> is megvan.)

Ha a 7/2 tenyleg jobban egyezik a meresekkel (bar ez eleg furcsan --
illetve hulyen -- hangzik), akkor annak olyasmi lehet az oka, mint
amire celzol fent:
-- molekulak belso rezgesei,
-- a molekulak kozotti kolcsonhatas.

Nagyobb molekulaknal mindketto hatasa nagyobb, ezert lehet, hogy csak
itt szokas figyelembe venni. De persze mindketto jarulek erosen
homersekletfuggo, ezert a 7/2-et en semmikepp sem hinnem el (viszont
erdemes megtanulni, ha me'g vizsgaznod kell belole).

Elkepzelhetonek tartom, hogy a szerzo laboratoriumi gyakorlaton merte
me'g hallgato koraban a gazok hokapacitasat, es amikor elmagyaraztak
neki, hogy _mitol_ tobb, o azt jegyezte meg, hogy _mennyivel_.

Titusz