1. A fatolvajok tenyleg a maganerdokre koncentralnak. Korabban az allami
   erdok "kerulese" kotelezo feladat volt. Az elprivatizalt erdok uj tu-
   lajdonosai nem akarnak penzt kolteni az erdeszre, a fatolvajok pedig
   vigan dolgoznak.
   Egyebkent nagyon nem ertek az erdogazdalkodashoz, ezert inkabb ker-
   deznem: az erdo, mint vallalkozas jovedelemtermelo kepessege mennyire
   versenykepes? Ez persze csak az egyik parameter, a nagyon hosszu to"ke-
   megfordulasi ido miatt a magantulajdonos barmikor kaphato a rablogaz-
   dalkodasra (kulonosen, ha a faallomany ertekenek ezreleket fizette az
   erdoteruletert).

2. A kanonizalt szentiras (HVG) gazdasagi adattaraban idoszakosan meg-
   jelenik a TB koltsegvetes pillanatnyi allasa. Legutobb kabe harom eve
   olvastam (lehet hogy volt frissebb...), akkor a fenntartasi koltsegek
   az *osszes* kiadas 5 (ot) szazalekara rugtak. Az onkentes kolcsonos
   nyugdijpenztarak ezzel szemben megelegszenek szereny 16%-os koltseg-
   rataval. Ennek ellenere a nyugdijrendszer reformja (tehat a befizetett
   tokevel mukodo nyugdijpenztarak bevezetese) szerintem elkerulhetetlen,
   bar az atmeneti korszakban kisebb nehezsegek lesznek: vagy dupla ja-
   rulekot fizetek (egyet azert, hogy a mostani nyugdijasok ne haljanak
   ehen, egyet meg azert, hogy en ne haljak ehen, ha nyugdijas leszek),
   vagy a jelen es a kozeljovo nyugdijasai fognak nagyon rosszul jarni.
   Azert valahogy jo lenne korlatozni a kulfoldrol betelepulo biztositok
   tokekivitelet, igy is nagyon tokeszegeny orszag vagyunk...

Udv: Laci

Meszaros Laci 1. pontban szereplo kerdesere valaszolva:

Az erdo jovedelemtermelo kepessegenek kerdese nagyon bonyolult es en
nem igazan ertek hozza. A legfontosabb tenyezok:
1 A Laci altal is emlitett hosszu megterulesi ido. Magyarorszagon a
  vagasfordulo ugy 25-tol 120 evig terjed. (Ki tervez ma 70 evre?)
2 Nagyon sok az externalia. Az erdonek sok olyan szerepe van, ami a
  gazdalkodasban nem, vagy csak tobbszoros attetellel jelentkezik.
  A futohomok megallitasa a kiskunsagi erdotelepitesekkel pl. nagyon
  gyenge, rafizeteses erdoket eredmenyezett, nemzetgazdasagi szinten
  viszont minden bizonnyal busasan megterult az eletkorulmenyekre es
  a mezogazdasag termohelyi viszonyaira gyakorolt kedvezo hatasa reven.
3 Orokos vitatema az, hogy az erdogazdalkodas mikor tekintheto
  tartamosnak (divatos angol szoval sustainable). Az erdo kepes onmagat
  bizonyos korlatok kozott megujitani, es a jovedelmezoseget ugy indokolt
  vizsgalni, ha a termelesi rendszer a termokepesseget hosszu tavon nem
  csokkenti (hanem lehetoleg noveli). Ezt azonban nagyon nehez egy
  pillanatnyi allapot alapjan megitelni. (A drasztikus romlas eszlelheto,
  de altalaban lassu valtozasok a jellemzok.) Egyesek (altalaban
  nyeresegerdekelt gazdalkodok) tartamossagnak nevezik, ha a teruleten
  fonnmarad az erdo (a minosegtol fuggetlenul), masok (szelsoseges zoldek)
  lehetetlen minosegi kovetelmenyeket tamasztanak, melyek alapjan szinte
  semmilyen, muveles alatt allo erdo nem minosul tartamosnak. Igy persze
  az altaluk szamolt jovedelmezosegi mutatok kozott is jelentos (sokszor
  elojelbeli) kulonbseg van.
4 Nagyon specialis kerdes az erdomuveles finanszirozasa. Magyarorszagon
  egy olyan sajatos rendszer van ervenyben, hogy az erdomuveles (uj erdo
  telepitese, korabban letermelt erdo felujitasa, fiatalosok nevelese) a
  gazdalkodo szamara nyereseges tevekenyseg lehet (es az esetek zomeben
  az is). Ez azert van igy, mert az allam az orszag osszes erdo-
  gazdalkodojatol a kitermelt fatomeg aranyaban elvon egy bizonyos osszeget,
  amit azutan az erdomuvelesi munkak aranyaban ujra eloszt. A karcagi sziken
  tolgyfat ultetni magatol sohasem lenne nyereseges, Zalaban viszont nem
  is kell fat ultetni, no az mint a gomba. A jo teruletek jovedelmevel
  a gyenge videkek erdogazdalkodasat igy meg lehet finanszirozni.
Hogy gyorsan befejezzem: Magyarorszagon az erdogazdalkodas ma penzugyileg
nyereseges, de nagy a teruleti szoras. Az erdoteruletek zomen lehet ugy
hosszutavon es nyeresegesen gazdalkodni, hogy az erdo termokepessege nem
csokken. Van azonban sok olyan terulet (kulonosen az Alfoldon), ahol csak
a 4. pontban emlitett ujraelosztas teszi lehetove a gazdalkodast. Ha ez
megszunne, akkor Szonok megye erdosultsege hamar visszaeshetne 1% ala,
ahol a haboru vegen is volt. Es barhol gazdalkodik is az ember, a hosszu
tavon kiegyenlitett, jovedelmezo gazdalkodashoz tekintelyes teruletnagysag
(tobb ezer, de inkabb tizezer ha) szukseges.

Zoli