Tisztelt Szalon !

        A 923-as szamban Bognar Gabor megrott, hogy nevetsegesse
egyszerusitem a modernitas kerdeset. Tisztazo maganlevelvaltasunk
utan vilagossa valt, hogy a "szep es jo kivansaglista" megfogalma-
zassal nem ert egyet. Gabor szerint a lista elerendo celok megfo-
galmazasa. Ebben a cikkben azt probalom megmutatni, hogy szerintem
legalabb ket pont ellentmondasban van egymassal.

De lassuk ujra a listat a 916-os szambol, szerintem nem haszon-
talan megismetelni (leroviditettem az altalam most nem targyalt
pontokat)

1.) formalis es funkcionalis demokracia
2.) dontoen piacgazdasagi orientacio 
3.) az emberi jogok altalanos tisztelete
4.) sajto es mediaszabadsag
5.) nemzetkozi osszehasonlitasban elenjaro pozicio a kovetkezo
    teruleteken: ...
6.) jogallamisag
7.) eselyegyenloseg a kovetkezo teruleteken:
        a.) oktatasban
        b.) egeszsegugyben
        c.) egyeb szocialis szolgaltatasokhoz valo hozzaferhetesben 
            raszorulas eseten

8.) abszolut szegenyseg hianya / alapveto emberi szuksegletek
    kielegitese
        Ralf Dahrendorf irasa a Wochenende-ben a joleti allam reformjat tar-
gyalja (en francia forditasban olvastam a Courrier International junius 29.-i
szamaban). Megemliti, hogy minden europai orszagban masok a "szocialis
tabuk", amelyekhez nyulast a tarsadalom nem turi el. Harom peldat emlit:
Angliaban tabu az NHS (egeszsegbiztositasi rendszer), Nemetorszagban a
nyugdijrendszer, Franciaorszagban a kozoktatas. Ebbol o arra a
kovetkeztetesre jut, hogy egyseges europai szocialis rendszert kidolgozni
doreseg. Ami engem most erdekel, az a kovetkezo gondolata (csak forditas)
"... Ez egy ujabb felismeresre vezethet minket. A joleti allam tabui
 ellentetben vannak a piac ertekeivel. Itt nem az erosebb jogarol, a
 konkurrenciarol, a fizetesi kepessegrol van szo, hanem valami egeszen
 masrol. ... A "szolgalat" fogalma ellenszolgaltatas nelkul nagyon kozel
 van a joleti allam alapveto elveihez. Ez egyarant erinti a az allampolgarok
 jogait es a gazdasagi szereplok jogait a piacon. A joleti allam
 legbelsejeben egy egeszen mas etika uralkodik."

        Ezek utan en ellentmondast latok a 2. es a 7. pont kozott. Megkernem
Gabort, reszletezze, hogyan kepzeli el az eselyegyenloseget piaci etika
mellett. Szamomra az eselyegyenloseg (mindenkeppen pozitiv ertek) ugyanis
azt jelenti, hogy anyagi helyzettol fuggetlenul az allampolgaroknak pl.
lehetoseguk van kibontakoztatni kepessegeiket, mert hozzajutnak a megfelelo
kepzeshez. Ezt en nem tudom elkepzelni valamilyen ujraeloszto rendszer
nelkul. Ekkor pedig egy olyan rendszert krealtunk, ami ellentetben van a
piaci elvekkel. Ellentetben van peldaul a "szolgaltatas-ellenszolgaltatas"
elvevel.


        Egyetertek egyebkent Gaborral a 8. pontnal : egy "modern" allamban
nem lehet alapveto emberi szuksegleteket kielegiteni nem tudo ember. Ez egy
reszrol racionalis kovetelmeny (ahogy Gabor megfogalmazta a 926-os Szalonban),
mas reszrol etikai. Kulonoskeppen pedig ingyenkonyhak es hajlektalanszallasok
fenntartasa nem kerul tul sok penzbe.

Udv, Gabor

Molnar Miklos irja a munkanelkulisegely es a feketepiacrol:

>Ezeket az embereket szocialis biztonsag hijjan szepen es rendesen
>belekergettek
>ebbe a szabalyozatlan relaciorendszerbe, megelhetesi mezsgyebe. Itt konnyebb
>a gatlastalan kizsigereles, mert itt meg csak a torvenyek sem ervenyesek.
>Maximum az okol, vagy a megbizo kenye-kedve.
>Nincs ellenorzes, segelymegvonas, mert balhe lehet belole. Cserebe elnezzuk
a
>feketezest, mert hisz mi is feketezunk.
>"Ki korpa koze keveredik, megeszik a disznok"
>Elnezest az eros hasonlateert, de ez a velemenyem a jelenlegi magyarorszagi
>gazdasagi fejlodes trendjerol.

Miklossal mar tobbszor maganuton is vitatkoztunk a joleti allamrol es ugy
latszik, hogy nem tudjuk egymast meggyozni. Az en allaspontom az, hogy le
kell mondanunk egy bizonyos idore az olyanfajta joleti allamrol, ami nincs
gazdasagilag megalapozva. Tesszuk pedig ezt abban a remenyben, hogy ezzel
serkentjuk a gazdasagi fejlodest es a gazdasagi fejlodessel egyutt nem csak a
GDP hanem az eletszinvonal is javulni fog, es mondjuk 20-25 ev mulva
felzarkozhatunk a modern nyugati allamok moge/melle. En hajlando lennek
rovidtavon feladni dolgokat a jovobeni remenyben. Miklos nem igy latja a
helyzetet. Pedig hidd el nekem, hogy az egyik oka ezeknek az alacsony
fizeteseknek az az oraisi rezsi, ami tarsadalombiztositasra es nyugdij
ellatasra koltenek. Ha ez alacsonyabb lenne, a fizetesek is magasabbak
lennenek. Ezek a magas tb kotelezettsegek es adok elszivjak a gazdasag
energiajat es meg igy sem eleg mindarra, amit a lakossag elvar.

Nem tudom, hogy sikerult-e meg egy kicsit megvilagitani az en allaspontomat
vagy sem, de szamomra mindez olyan tokeletesen magatolertetendo.

(Balogh) Eva