Tisztelt elmelkedok!
A 60-as vagy 70-es evekben ket amerikai fizikus atomorakkal
egy igen jelentos kiserletet vegzett, amelyrol a Delta egy regebbi
szamaban bukkantam. A kiserletrol Elek Istvan:  Einstein  igaza
es tevedese cimmel (alcime:  Megbolondult orak) az alabbiakat
irja:
 ?Negy atomora tarsasagaban egyszer kelet-nyugat es egyszer
nyugat-kelet iranyban repultek korul a Foldet.
Visszaerkezesukkor osszehasonlitottak atomoraikat egy
ellenorzo foldi atomoraval. Kepletek alapjan kiszamitottak, hogy
keleti iranyba kerulve meg a Foldet az orak 40 ezermilliomod
masodperccel (40 nanosecundummal) kesnek, nyugati iranyba
repulve viszont 275 ezermilliomod masodpercet sietnek majd. A
kozzetett ideiglenes eredmeny adatai: 50 nanosec keses es 160
nanosec sietes. Az elmelet igazolasakent ez lenyegeben
elfogadhato.
Ez a kiserlet tavolrol sem volt olyan egyszeru, amilyennek
latszik. Az elozetes szamitasok kiindulasi alapja az volt, hogy ha
egy 300 m/mp (180 km/ora) foldfelszini sebesseggel 10 km
magassagban szallo repulogepen elhelyeznek egy pontos orat, a
negyven oras repulout alatt a mozdulatlan foldi orakhoz kepest
tizmilliomod mp nagysagrendu elteresnek kell mutatkoznia, ez
azonban mar meghaladja a hordozhato atomorak idomero
kepesseget. Mas a helyzet, ha keletrol nyugatra repulve a gep
sebessege egyenlo a Fold tengely koruli forgasanak sebessegevel
(az Egyenlito magassagaban es a tengerfelszinen orankent 1666
km, mas szelessegi fokon kevesebb, a Fold felett tobb.) Ekkor a
gep oraja az allocsillagokhoz kepest nem valtoztatja helyzetet. A
?mozdulatlan? foldi ora viszont halad, ezert a ket ora kozul a
foldi ora kesik a lebego orahoz kepest. A nehezkedesi ero
azonban nem kulonboztetheto meg a gyorsulasnal jelentkezo
tehetetlensegi erotol - ezt ugyancsak Einstein fedezte fel -, ezert
a Fold kozeppontjahoz kozelebb levo foldi ora mar eleve
lassabban jar, mint a 10 km magassagban repulo ora. Az
idoeltolodasnak ez a gravitacios osszetevoje fuggetlen a repules

iranyatol, ha a repulesi magassag allando.
Szamitasok szerint a gravitacio okozta idoeltolodas
nagysagrendben megegyezik a sebessegi idokulonbseggel, igy az
atomoraknak ketszer nagyobb pontatlansagot kell merniuk. De ha
a gep keleti iranyba repul az oraval, a ket ertek kozombositi
egymast. Tovabb bonyolitotta a szamitasokat, hogy a gep,
amellyel a ket fizikus es a negy atomora utazott, egy-egy ut soran
tizenharom izben szallt le, s az utvonal sem igazodott pontosan az
eredeti szelessegi korhoz.
A kiserlet bizonyito erejet noveli, hogy a negy atomora
eredmenye egybevag. Nem lehet szo tehat arrol, hogy az utazas
soran mechanikai, homersekleti vagy mas kulso hatasok okoztak
az atomorak ?pontatlansagat?, hiszen ebben az esetben nem lett
volna ilyen egyontetu az orak viselkedese.?
      A kiserlet szerinti modszer eredmenyeibol alabbiak
kovetkeznek:
                                                 I.
1. Az atomorak jarasa fugg terbeli sebessegetol es nem fugg
attol, hogy milyen mozgasallapotu  rendszerbol  vizsgaljuk.
2. Ha az orak jarasat szinkron inditassal es  megallitassal
idotartam-vizsgalattal ellenorizzuk, akkor abbol kolcsonos
terbeli sebesseguk eldontheto. (Lasd a kiserlet  eredmenyeit.)
3. Ha a  terbeli sebesseg csokkenesevel az  orak jarasa gyorsul,
akkor ez csak addig tortenhet, amig a halado mozgasa a terben
meg nem szunik. Ekkor az atomorak jarasa egy maximumot er el.
Ha ebbol az allapotabol a ter barmely iranyaba mozogni kezd,
akkor az ora jarasa lassulni fog.
4. Az orak jarasanak maximuma sorozat kiserletekkel
megallapithato. (Az idezett kiserletek egyben a  kereses
modszerere is otletet adnak.)
5. Mivel az orak jarasat befolyasolo egyeb tenyezok  (pl.
homerseklet) kikuszobolhetok illetve korrigalhatok, ezert az orak
jarasanak mozgasallapotabol szarmazo  maximuma kello
biztonsaggal  megallapithato. A kiserleteknek igy sem elvi sem
gyakorlati  akadalya nincs.
6. Ha az orak jarasa (az elozoek  alapjan) csak terbeli
sebesseguktol  fugg,   maximumot  csak  akkor  mutat, ha a
terbeli mozgasa  megszunik,  akkor ez az allapot azonos az
abszolut nyugalom allapotaval.
7. Egy 6. pont szerint abszolut nyugalomba  kerult  testhez
(orahoz)  kepest meve barmely mas test sebesseget, az
abszolut sebessegek ismeretehez jutunk.
8. A fentiek szerint  a ter tetszoleges helyein juttathatunk
abszolut nyugalomba  testeket pl. atomorakat, es ez kb. megfelel
Newton azon gondolatmenetenek, hogy a ter abszolut
nyugalomban van.

                                                  II.
1. A keringest vegzo atomorak jarasa fugg keringesi
sebesseguktol (lasd a meresi eredmenyeket)
2. Ha az orak keringesi sebessege no, akkor az orak jarasa lassul.
3, Ha  a  terben egy ora keringese  megszunik, akkor az ora  jaras
barmely korabbi  allapotahoz kepest gyorsabban fog jarni,
maximuma lesz.
4. A cikkbeli kiserletek eredmenye, hogy a forgo mozgas
abszolut.
5. Ha a forgo, keringo mozgast fizikai allapotok  megvaltozasa
kiseri (itt az  orak jarasanak valtozasa), akkor hibas az az
elkepzeles, hogy Kopernikus es Ptolemaios modelljei
felcserelhetoek es csak a celszeruseg dontene a kozottuk torteno
valasztasnal.

Tisztelettel     B.Janos