| 1. |
Napfogyatkozas - H. Andrasnak (mind) |
26 sor |
 (cikkei) |
| 2. |
Holdarnyek mozgasi iranya (mind) |
17 sor |
 (cikkei) |
| 3. |
Az UT es a nyari idoszamitas (mind) |
24 sor |
 (cikkei) |
| 4. |
fenysebessegrol ujra (mind) |
41 sor |
 (cikkei) |
|
| + - | Napfogyatkozas - H. Andrasnak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
Kedves Andras !
> Felado :  [Netherlands]
> Temakor: Napfogyatkozas ( 14 sor )
> .. a szemlelesi idopontok miert Nyugatrol - Keletre novekszenek?
> Hiszen a Fold is ugyanigy forog...
> Letezik, hogy a Hold mozgasa gyorsabban viszi elore az arnyekot,
> mint ahogy a Fold egy adott pontja kiszalad alola? ...
Pontosan, jol sejted !
Nap Hold Fold
O O! ! O
!
Az arnyek nagyjabol akkora sebesseggel halad keletre (lefele az
abran), amekkora a Hold keringesi sebessege.
Ez (2*pi*fold-hold-tavolsag/holdhonap) kb 3500 km/h.
A Fold forgasabol adodo keruleti sebesseg az egyenliton is csak
1700 km/o, vagyis az arnyek gyorsabban megy keletre annal, hogy a
Fold forgasa kovetni tudna.
udvozlettel
kota jozsef
|
| + - | Holdarnyek mozgasi iranya (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
> Letezik, hogy a Hold mozgasa gyorsabban viszi elore az arnyekot,
> mint ahogy a Fold egy adott pontja kiszalad alola?
Igen.
A Hold is Ny->K iranyban (csillagasz terminilogiaval direkt
iranyban) kering a Fold korul, a Fold felszinehez viszonyitva
kb. 1 km/s sebesseggel. A Fold-Hold es a Fold-Nap tavolsag kb.
1:400 aranya miatt az arnyek is nagyjabol ugyanilyen sebesseggel
mozog a Fold felszinen.
Gondolj bele: Ha a Fold felszine "kiszaladna" a Hold alol, akkor
nem birna megkerulni, pedig egy honap alatt sikerul neki
Udv,
Sailor
.
|
| + - | Az UT es a nyari idoszamitas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
> @@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
>
> De Angliaban is a nyari idoszamitas lesz ervenyben... Kerdes, az
> UT vajon a teli greenwhich-i ido vagy a mindenkori pillanatnyi?
> Udv///Meszaros Laci
>
Bevezetokent meg kell emlitenem, hogy az UT (Universal Time) nem
azonos a GMT-vel (Greenwich Meridian Time), de a mindennapi
gyakorlat szamara elegendo pontossaggal egyenlo vele.
Az UT-nek a csillagaszok szamara keszult pontos definicioja - es
altalaban a csillagaszati idoszamitas - kozonseges foldi halando
szamara (mint amilyen pl. en is vagyok) emeszthetetlenul bonyolult.
A kerdes megvalaszolasahoz elegendo annyit tudni rola, hogy
szarmaztatasanak alapja az un. latszolagos csillagido, azaz AST
(Apparent Sideral Time), ami a nagyon tavoli csillagok delelesi
idejenek meresebol adodik.
A csillagok delelesenek ideje fuggetlen attol, hogy marcius 28-an
02:00-kor tekergetjuk-e az orankat, vagy sem, ezert az UT is egesz
evben a teli idoszamitas szerinti londoni helyi idovel egyenlo.
Udv,
Sailor
|
| + - | fenysebessegrol ujra (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
Karcsu irta:
> A valosagban nem mu_0 fugg c-tol, hanem forditva.
"A', dehogy..." A valosagban c nem fugg sem mu_0-tol, sem eps_0-tol,
hanem csak attol, hogy milyen a viszony az allo ill. mozgo toltesek
altal kifejtett erok kozott (Coulomb- ill. Ampere-torveny, resp.),
ez pedig magaba a vilagba van beepitve. Az egyik eroben szuksegszeruen
ott van a toltesek sebessege, es emiatt az erok aranyaban fel _kell_
lepnie egy fuggetlen sebesseg-dimenzioju mennyisegnek, es epp ez a c.
Elegansabban: a Maxwell-egyenletekbol (amelyek persze tartalmazzak a
fenti erotorvenyeket is) akarmilyen egysegrendszerben hullamegyenlet
adodik, es a hullamok terjedesi sebessege az egyetlen fuggetlen konstans
az egesz rendszerben. Me'g elegansabban: a Maxwell-egyenletek nem
invariansak a Galilei-transzformacioval szemben (abban nincs is
kituntetett sebesseg), ehelyett a Lorentz-transzformacio hagyja oket jol
helyben, ebben pedig ott diszeleg a c... Mas szoval: minden, az elektro-
magneses jelensegekkel osszefuggo allando a c-tol (ami be van epitve) es
a toltes mertekegysegetol (ami uri jokedvemen mulik) fugg. Uff.
> A c abszolutnak valo megtetele eppenseggel korlatozza a
> tudomany fejlodeset.
Hat persze, pont annyira, mint a Heisenberg-fele csererelaciok...
Szoval ez igy kisse meresz, en eddig pont forditva tudtam. Persze lehet,
hogy lemaradtam valamirol [ciki lenne, mert hebe-hoba tanitanom kell
ilyesmit], ugyhogy szivesen hallanam azokat a vilagrengeto eredmenyeket,
termeszetesen kiserleti eredmenyekkel gondosan alatamasztva, amelyeknek
utjaban all az egesz XX. szazad...
> Az abszolut permeabilitas es a permittivitas a ter tulajdonsaga,
> ezek valos fizikai jelentessel birnak.
Attol, hogy "abszolut"-tal kezdodo nevet adnak egy konstansnak, me'g nem
lesz fontosabb a szerepe a vilagban. A mu_0 es az eps_0 pont annyira
birnak valos fizikai jelentessel, mint mondjuk a Boltzmann-allando:
szorzofaktorok lenyegeben azonos tartalmu, am praktikus okokbol
kulonbozo egysegekben me'rt mennyisegek kozott.
Udv,
KZ
|
|
