Kedves VAti,
Oszinten koszonom reszletes valaszodat, de a tudomanyok nagy
tisztelojekent sem titkolhatom, hogy ez a magyarazat nem gyozott meg
egeszen. Kicsit olyan erzesem van, mintha a forrasmunka szerzoje sem
igazan hinne, amit ir, de hat valamilyen elmeletet kell gyartani....
[Ismered a viccet: magyarazni en is tudom, de erteni szeretnem...]
> Masik kozkedvelt dusulasi pelda az arany. ... leginkabb tisztan
> elemi alakban fordul elo. Igazabol emiatt is olyan ritka, mert vagy
> telerben van (ahol eppen ki tudott fagyni intruzioban) leginkabb
> hintetten ercesedik, a par dekas termesarany mar ritka. Vagy ami joval
> gyakoribb, a kicsi aranyszemcseket tartalmazo kozet a felszinre
> kerul es elrohad,
A hordalekarannyal nincs semmi problemam. De eppen Te is irtad, hogy a
"kristaly szeret vele azonos surusegu kozegben lenni" ez nyilvan igaz az
aranyra is. Folyekony aranyra is. Tehat az mivel surusege nagyobb. mint
nagyon sok mas feme, ercce, kozete, melyen a szilikatos ercek, es a vas
"alatt" lenne a helye. Tehat a folyekony magmaban sokezer kilometeres
szilikat es vasreteg ALATT. Onnan hogyan kerul felszinre?
A tuzhanyokitoreseknel, regmultbeli oriasmeteorbecsapodasnal is csak a
folyekony magma felso retege jut a felszinre. Nem? Masreszt oldodik az
arany folyekony allapotban mas femekben, mint pl. a higanyban tudom,
hogy
igen. Rezzel, onnal otvozetet alkot. Jo, az egyeb otvozok ki tudnak egni
mellole. Ez jo magyarazat lehet a tiszta elofordulasra. De tovabbra sem
ertem, hogyan kerul a kisebb fajsulyu lavaretegekbe elegendo arany.
Tovabbi magyarazatoknak orulnek.
Udv, Peter.
|
Kedves Pista, Tamas!
P:
> En ugy tanultam, hogy a NGV (nagy gazdasagi vilagvalsag 1929-33)
> megoldasara ket dolog szuletett.
> 1. A fasizmus (Nemet es Olaszorszag)
> 2. New Deal (USA)
T:
> [...] eppen kapora jott a haboru, mert a New Deal eredmenyei
> kezdtek kifulladni az ujabb tultermelesi valsag miatt.
> Mivel a kapitalizmusban a toke novekedesenek nincs negativ
> visszacsatolasu korlatja [...]
En is igy tanultam a gimnaziumban a 80-as evek kozepen...
Csakhogy egyik sem volt megoldas. (Az, mint tudjuk, a szovjet mintaju
szocializmus lett volna... :-)
A piac egy onszervezo folyamat, ezert _elengedhetetlen_ hozza a
visszacsatolas. Ha a visszacsatolasokat hagyjak hatni, a piac jol mukodik.
Ha elfojtjak vagy eltorzitjak oket (lasd pl. MATAV monopolium, veszteseges
vallalatok tamogatasa, stb.), annak vegul majd' mindenki karat
latja, de leginkabb, ahogy az lenni szokott, a szegenyebbeken csattan
az ostor.
A visszacsatolasok hatasara es fuggvenyeben a piaci szereplok korrigaljak
a tevekenyseguket, ami pl. ugyanugy lehet termelesnoveles es uj munkaero
folvetele, mint "karcsusitas", elbocsatasok. Az elobbi reakcionak
altalaban mindenki orul, az utobbiak viszont sajnos eleg kellemetlenek
lehetnek.
"Humanitarius", hatalmi, vagy egyeb okokbol (szuk csoporterdekek
ervenyesitese) a kormanyok szerettek/szeretik az elobbi reakciot
_mestersegesen_ eloidezni (az utobbit pedig megakadalyozni), akadalyozva a
gazdasag onszabalyozasat. Az ilyen "gazdasagelenkites" receptjet
J.M.Keynes irta meg. Tette ezt a 30-as evek elejen, igy nem csoda, hogy
az amerikai kormany kapva kapott az igeretes gyogymod utan. Voltak ugyan,
akik figyelmeztettek, hogy ezek az intezkedesek teves jeleket kuldenek a
piac szereploi fele, a pezsdules csak idoszakos leend, hosszabb tavon
kiderul, hogy olyan befektetesek tortentek, amikre valojaban nincs szukseg
(=>tultermeles), es akkor a gazdasag meg nagyobb bajban lesz, mint a
"kura" elott volt. Keynes maga erre azt felelte, hogy "hosszabb tavon
mindnyajan halottak leszunk", az ot koveto gazdasagi szakemberek pedig -
latvan az "eredmenyeket" - meg nagyobb dozist javasoltak...
Ez volt tehat a "megoldas" a valsagra, ami egyebkent eleg "artatlanul"
indult. Az elozo hasonlo valsagokbol ui. egy-ket ev alatt kilabalt a
gazdasag. Az elso vilaghaboru elott azonban meg ervenyben volt az
aranystandard a vilagban (amit a haborus kormanyok foladtak, mert nem
tette lehetove szamukra, hogy inflacioval "adoztassanak" es finanszirozzak
a haditermelest), es nem letezett a Szovetsegi Jegybank (The Fed) sem. A
vh. utani elso komolyabb valsag (1921-22) soran is a fiatal Fed meg azt
tette, amit legjobban tehetett: semmit. A masodikhoz azonban mar joval
nagyobb onbizalommal, es egy szerencsetlen kamatlab-politikaval allt
hozza, igy sikerult azt elmelyitenie es nehany evvel meghosszabitania.
Vegul a New Deal-lel belevagtak egy keynesi gazdasagpolitikaba, ami aztan
egy jo evtizedre elhuzta a valsagot.
Az, hogy a fasizmus milyen "megoldasa" volt a valsagnak, eleg kozismert...
Tamas, abban tehat igazad van, hogy a haboruval lett csak vege. Kerdes(?),
hogy a haboru nem egy meg nagyobb valsag-e...
Udv,
Karesz
|
