In hun.lists.hix.tudomany  wrote:
> >Regota igyekszem megerteni, miert mulik lassabban az ido egy olyan
> >szerkezetben ami "fenysebesseggel" halad. Sajnos, Einstein relativitas
> >elmeletet nem, csak ennek magyarazatait olvastam, azonban ezekbol nem
> >igazan ertettem meg (termeszetesen az en felfogokepessegem sem simara
> >csiszolt) a fenti fenys.-ido kapcsolat miertjet.
> 
> Nincs ra magyarazat, ugyanolyan tapasztalat, mint hogy a pozitiv es negativ
> toltesek vonzzak egymast, vagy mint az impulzusmegmaradas tetele.

Ez hiba. Igenis VAN ra magyarazat (ugyan en sem ertem egeszen, pedig mar
le is vizsgaztam belole :-)). Az egeszet a Michelson-kiserlettel
bizonyitottak, ami azt mutatta ki, hogy a feny barmilyen allo vagy mozgo
pontrol indulva ugyanolyan sebesseggel halad (persze az inerciarendszerhez
viszonyitva), ellentetben a hagyomanyos tomegpontokkal, amikhez
vektorialisan hozzaadodik az oket indito pont sebessege. Ebbol a
latszolagos ellentmondasbol kovetkezik az idodilatacio, a hosszkontrakcio
(gyorsan mozgo targy mozgasiranyba eso elei megrovidulnek), es a
tomegnovekedes is. Azt hiszem, ugy probaltak velem megertetni ezt, hogy
pl. kepzeljunk el egy vonatot, aminek az elejen is meg a vegen is van egy
lampa. A vonat kozepen utazo ember a ket lampa egyideju felvillanasat NEM
egyidejunek eszleli, hiszen a mozgo vonattal "elebe megy" az elso lampa
fenyenek. Ezzel szemben, a lampak felvillanasakor a vonat kozepevel
egyvonalban, a sinek mellett allo ember egyidejunek latja a felvillanast.
Mindkettonek igaza van, csak a sajat inerciarendszereben. Mivel a feny
abszolut sebesseget nem befolyasolja az inerciarendszer, itt dol meg a
newtoni mechanika.

> >Konkretabban az erdekelne, hogy a fent emlitett szerkezetben utazo
> >emberke erzekeli-e az ido lassulasat, vagy mindez csak a Foldrol tunik
> >igy.
> 
> Mivel az urhajoban minden folyamat lassabban zajlik, az urhajos
> termeszetesen nem erzi az idolassulast. Az csak kivulrol lathato.

Ez is nezopont kerdese. Az urhajobol nezve meg a foldi ido telik
gyorsabban. Mint ahogy azt sem lehet megmondani, hogy most melyik lassult
le vagy gyorsult fel egyaltalan. Mivel minden viszonylagos, csak az
elterest lehet megallapitani.

  -----------------------------------------------------------------------
  |  You've to give one thing to a rhinoceros suffering from diarrhea.  |
  |                                Way.                                 |
  -----------------------------------------------------------------------

Kedves Tudosok!

Meg tudna-e valaki mondani: igaz-e, hogy a vadludak
azert repulnek V alakban, mert igy aerodinamikailag 
kedvezobbek a feltetelek, vagyis kevesebb munkaval
jutnak el a celba. Vagy, ami ehhez hasonlo, a kerekparosok
miert kerekeznek egymas utan, "libasorban"? 
Jozan paraszti eszemmel nem latom be, miert kellene igy
kevesebb erot kifejteni, hiszen adott egy tomeg
(a vadludak vagy a biciklisek ossztomege), amit adott
ido alatt adott tavolsagra kell juttatni, tok mindegy
milyen formaban. Legfeljebb a legellenallast csokkentheti
az alakzat. Vagy tevedek?


______________________________________________________
Get Your Private, Free Email at http://www.hotmail.com

Egy erdekes(?) kerdesem lenne, ami egy sebessegmero muszer mukodesi
elvenek tanulmanyozasa soran merult fel bennem, es azota sem hagy
nyugodni.
 A kerdesem a kovetkezo: egy allando sebesseggel halado jarmubol a fold
fele (a jarmu mozgasara merolegesen) kibocsajtott fenysugar merre halad?
Csak a fold fele, fenysebesseggel, vagy 'orokli' a jarmu vizszintes
sebessegkomponenset is es a feny iranya szoget zar be a fuggolegessel???
 Bevallom, en nem tudtam donteni a ket lehetoseg kozott (lehet hogy az
igazsag egy harmadik lehetosegben rejlik???), orulnek ha valaki
ravilagitana a megoldasra.

A hozzaszolasokat elore is koszonom,
 Miklán Attila

ps. Valami szamomra ismeretlen okbol utoljara a tudomany 184. szamat
(aug.25) kaptam meg, noha tudomasom szerint nem iratkoztam le a
listarol. Mennyire altalanos ez a jelenseg?

 wrote:
> Nekem az egeszbol csak az nem fer a fejembe, hogy miert az urhajon lassul az 
id
o.
> Miert van a foldnek kituntetett szerepe? Ha en az urhajoban ulok, nyugodtan
> kijelenthetem, hogy a foldet lottek ki alolam kozel fenysebesseggel es joggal
> varhatom el a fold urhajon torteno landolasa utan, hogy a foldon kessenek 3 e
vet 
> az orak. A foldi megfigyelo persze epp az ellenkezojet varja es szerinte az 
> urhajo orai kesnek. En itt ellentmondast latok, amire szeretnek valaszt kapni
 . 

Vegre valaki rajott, hogy mi a "paradoxon" az ikerparadoxonban %) !

A magyarazat egyszeru, de nem nyilvanvalo:
az egyenes vonalu egyenletes mozgas tenyleg relativ, ekkor
tenyleg egyenrangu a foldiek es az urhajos szerepe. 
Azt nem lehet figyelmen kivul hagyni, hogy a fenti manovert az urhajo
konstans sebesseggel nem hajthatja vegre:
az urhajonak, hogy visszaerjen a foldre, egy ponton meg kell
fordulnia, ott lelassitani, felgyorsitania, de a foldtol valo
eltavozasa es erkezesekor is gyorsitania es lassitania kell,
emiatt nem szimmetrikus a szituacio. Ez a magyarazata az
asszimetrianak.(a gyorsulas abszolut!)
Hogy pont az urhajos lesz fiatalabb visszaerkezeskor, ez Einstein
kepleteibol (konnyu) szamolassal (nem annyira kvalitativ ervelessel) 
jon ki.