Kicsit csendes a videk mostanaban, hadd hozakodjak elo egy temaval.
A napokban voltam Szoulban, es teveztem egy kicsit, beleneztem egy bajnoki
focimeccsbe. Azon kivul,
hogy azsia legjobbjai is hihetetlenul csapnivaloan muvelik ezt a sportagat,
es tele vannak a
csapatok Szasakkal meg Olegekkel, mindig meglep, hogy mennyire nem
koreaisitjak a kifejezeseket.
Kulonosen a sportban igaz ez, de mashol is. Azutan az egyik este lattam egy
amerikai-foci meccset
egy japan adon, es ugy tunt, hogy nekik sem nagyon vannak szavaik alapveto
kifejezesekre. Lehet azt
mondani, hogy Kinaban es Japanban is altalanos ez az iranyzat?
Mi a helyzet a sporton kivul? A koreaiak eloszeretettel hasznalnak angol
szavakat, de 3 szotagnal
hosszabb szot nem tudnak kezelni (eros a gyanum, hogy a nyelv szerkezete
miatt nincs ez mashogy a
masik 2 orszagban sem), nem is beszelve arrol, hogy sok mindent nem is lehet
rendesen atirni, igy
erdekes torzulasok alakulnak ki. Kiejteni nem tudjak, a kulfoldiek nem ertik
meg, akkor mar nem
lenne ertelmesebb sajat szot alkotni?
En az epiteszet teruleten mozgok, es az egyik koreai partnerem azt emlitette,
hogy Kinaban nehez
kommunikalnia, mert ott minden szakkifejezesre kinai szo van, es nem az
angolt torzitjak: pl. a
fodem nem szulabu, mint Koreaban, es ez nagyon furcsa volt neki. Persze
Eszak-Koreaban teljesen mas
lehet a helyzet, angol szavakat nyilvan nem engednek be. Egy peldat tudok,
minket a deliek
hongari-nak hivnak, az eszakiak bengria-nak.
Szoval, mik a tapasztalataitok?
Levente
|
Masnap elhataroztuk, hogy felmaszunk a Bromo vulkanra. Ez egy 1,5 oras tura
volt Camaro Lawangtol. A vulkan kepe lenyugozo volt. Semmihez sem foghato
latvany fogadott minket. Leirhatatlan, lefenykepezhetetlen. Egy 15 km
atmeruju osvulkan kratereben talaltuk magunkat, amely belsejeben, tobbek
kozott a kenes fustot okado Bromo is elhelyezkedett. Ugy tetszett, mintha a
Holdon jarnank. A Bromohoz a szurke sandsea-n kellett keresztulvagni, ahol az
idonkent megerosodo szel miatt a iszonyatos homok-hamufelho szallt rank.
Ruhadarabon keresztul kellett lelegeznunk. Vegul elertunk a vulkanhoz, ahol
246 lepcsofok vezetett a kraterre. A krater peremere erve megdobbento kep
fogadott bennunket. Ott fustulgott tolunk par meterre a vulkan. Egy ora
hosszatt csak ultunk es neztuk a tajat. Mikor mar kezdett kennel megtelni a
tudonk elkezdtunk lemaszni. Elvileg lehetseges a peremen korbejarni a
vulkant, de olyan laza volt a talaj, hogy biztos a fust forrasaig csusztunk
volna, ha leesunk. Itt kezdtunk felfigyelni arra, hogy itt sokkal
oszintebbek, kedvesebbek az emberek, mint Balin, nemcsak a penzeszsakot
latjak az emberben. Del-Kelet Azsiaban altalaban napfelkeltekor a legjobbak a
latasi viszonyok, azert elhataraztuk, hogy masnap innen nezzuk meg a
naplementet. Egy amarikai srac, akivel a Bromot megmasztuk azt tanacsolta
nekunk, hogy erdemes a masik kilatot is megnezni. Ez kb. 2 oranyira van a
szallashelyunktol, es 2800 meter magasan talalhato. Hogy a naplementet
elerjuk, ejszaka 3-kor keltunk fel, felvettuk az osszes letezo ruhankat. A
sotetben vegulis sikerult elbotorkalni a 2800 meter magasan talalhato
kilatohoz. A latvany nem volt semmi, ahogy a nap kezdte megvilagitani a
fustolgo vulkant, es az azt korulvevo holdbeli tajat. Kb. Fel orat csak
amuldoztunk, fenykepezgettunk, amikor is egyik pillanatrol a masikra a Bromo
vulkan mogotti magasabb, eddig latszolag nyugodt, vulkan tetejebol iszanyatos
meretben elkezdett omleni a fust. Mindenki dobbenten nezte a torteneseket,
eleg ijeszto volt. Termeszetesen elkezdtem fenykepezni a mar mukodo vulkant,
annak remenyeben, hatha kesobb a CNN megveszi tolem a vulkankitores kezdo
kepeit :-))). Probaltam kivenni, hogy az alattunk levo faluban
eszeveszetten menekulne-e az emberek vagy nem. Kell-e nekunk is futni. De
mint kesobb kiderult, ez a vulkan a legaktivabb a kornyeken, es ez a
fustolges teljesen szokasos.
Harom heti strandolas utan, a Bromonal sikerult leegnunk. Hat igen a magassag
es a szel….Legkozelebb odafigyelunk.
Az utunk soran eszrevettuk, hogy a Lonely Planet altal emlitett ettermek
egyresze, ha megtudjak, hogy ajanlja oket a konyv, iszonyu mertekben
megemelik az arakat. A mostani szallashelyunkon a Café Lava peldaul 17000-ert
arult egy spagettit. Nem is ettunk itt egyszer sem, mert a mellette levo
Warungban (lokalok kajaldaja) ketten 10000 (kb. 350 forint)alatt
megkajaltunk, es valoszinuleg az etel is finomabb volt. A legyeket most nem
emlitem…..
A buszunk ejszaka indult Probollingobol, es a helyi tomegkozlekedessel az
u.n. public bemo-val indultunk le Lawangbol. Az ut 2 ora hosszat tartott, es
egy Toyota minibuszszal mentunk. (nem sokkal nagyobb, mint egy szemelyauto)
Igaz, hogy a busz 9 szemelyre lett tervezve, de hat nagy volt a kereslet,
igy osszesen
25 utas preseltek be a jarmube.
Probolingoban az utazasi irodank elott tettek ki minket, a kornyeken semmi
nem volt csak rozzant viskok, nagy utak. 5 ora volt meg hatra a Yogyakartai
minibusz indulasaig, viszont a kornyekbeliek gondoskodtak arrol, hogy ne
unatkozzunk. Korbealltak minket, rohogtek rajtunk, meg soha nem lathattak
feher embert. Probaltak velunk kommunikalni, keves sikerrel. Kerdeseik
leginkabb arra iranyultak, hogy hazasok vagyunk-e. Itt koran hazasodnak, igy
nem akartak elhinni, hogy bizony mi nem vagyunk hazasok. Mindenhol ezzel
farasztottak.
folyt kov.
Zsolt
|