Kedves Tudosok!

Amikor a teremtes/evolucio vitak folynak, a latszat az, hogy az evolucio a
tudomany valamennyi kepviseloje altal vallott egyseges elmelet. A valosag
azonban nem ilyen egyszeru. Nem vitatemakent, csupan gondolatebresztokent
irom le a kovetkezoket.
Egy erdekes konyv jelent meg nemregen Angliaba. Andrew Brown, The Darwin
Wars: How Stupid Genes Became Selfish Gods (London: Simon and Schuster,
1999). A szerzo ateista, emellett azonban 1995-ben megkapta a
Templeton-dijat, mint Europa legjobb riportere vallasi temakban.
A konyv cime nem az evolucionistak es kreacionistak kozotti vitakra utal,
hanem az evolucionistak kulonbozo csopotjai kozotti gyilkos kuzdelmekre.
A jelenleg legelesebb kuzdelem a neodarwinistak es a punktuacionistak kozott
folyik. Legismertebb kepviseloik Richard Dawkins (Cambridge) es Stephen Jay
Gould (Harvard). Brown a ket csoportot gouldianusoknak es dawkinsianusoknak
nevezi.
Mindegyik csoport szeretne felfalni a masikat. A gouldianusok nyomatekosan
bizonyitjak: a kovuletek azt igazoljak, hogy az evolucio nem lehetett lassu,
fokozatos, ahogyan azt a neodarwinizmus megkivanna. A dawkinsianusok viszont
makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy genetikailag lehetetlen a hosszu
"sztazis-periodusok" utani hirtelen evolucio, ahogyan a punktuacionistak
allitjak. Ugy tunik, mindket fel ervei meggyozoek. Az egyik legkiemelkedobb
gouldianus, Niles Eldredge szerint (The Patterns of Evolution (New York:
W.H. Freeman and Co., 1998)) a paleontologia a sztazist igazolja, amelyet
eloszor altalanos kihalas, majd uj fajok gyors megjelenese kovet.
Azonban nincs olyan biologiai mechanizmus, amely ilyen csodakat letrehozna.
Dawkinsnak igaza van, amikor ezt mondja: "A komplexitas nem jelenhet meg
veletlenul egy csapasra. A fokozatossag a lenyeg. Ha elvetjuk a
fokozatossagot, elvetjuk azt, ami az evoluciot kezenfekvobbe teszi, mint a
teremtest. (What was all the fuss about? Nature, vol.316, p.683)
Vagyis a gouldianusok megcafoljak a gradualizmust, a dawkinsianusok a
punktuacionizmust. Eldredge szerint: "A genetikusok es a paleontologusok
egymas torkanak estek."
Ezek a kuzdelmek szociologiai es pszichologiai ellenteteket is magukban
foglalnak. [Tehat szo sincs tiszta, "vilagnezetileg semleges" tudomanyrol.]
A modern szociobiologia a neodarwinizmus es a szocialdarwinizmus fele
hajlik, mig a marxistak a punktuacionizmust preferaljak. Edward O. Wilsonnak
(Harvard), a szociobiologia legnagyobb alakjanak es Gouldnak a kovetoi
gyakran a szo szoros ertelmeben osszecsapnak. A "Tudomanyt a nepnek" nevu
marxista kor tagjai megfelemlitik ellenfeleiket. Az egyik incidens soran
fekete hallgatok egy csoportja megrohanta az emelvenyt, ahol Gould es Wilson
vitatkoztak, es Wilsont (akinek a laba egyebkent gipszben volt) leontottek
vizzel, mikozben igy kialtoztak: Wilson, you're wet. [Lefordithatatlan
szojatek: wet 1. nedves, 2. iszakos, reszeges]
Martin Brookes (New Scientist, vol.158, p.51) e vitakat igy kommentalja:
"Nehezen talalhatnank meg egy ilyen, ures retorikaval, nagykepu idezetekkel
es sertesekkel teli eszmecseret. Az egesznek nincs mas funkcioja, mint az
intellektualis foleny bizonyitasa. Ennek oka pontosan az, hogy mindket
allaspont nagyon kevesse bizonyithato, ezert nem marad mas hatra, mint a
spekulacio es az egyetnemertes."

Ferenc

> Emlekszem valamire, hogy az ilyen sorokban nem szabad onkenyesen
> zarojeket kitenni ?
Ebben igazad van, a -1+1-1+1... lathatoan divergens, ha zarojelezed
paronkent, akkor mar konvergens (fix nulla).

> Zarojelek nelkul a sor alternalo, monoton csokkennek a tagok, tehat
> konvergens.
Tedd hozza, hogy a tagon nullahoz tartanak. 

Tibi

 wrote:

>Az elobb lattam egy tevehiradoban, hogy egy vegyesz valami vasszulfat(?)
>vagy hasonlo sooldattal semlegesitette a cianidot. Kernek szepen egy
>szerves vegyeszetben jartasabb olvasot/hozzaszolot, hogy homalyositsa fel
>a jaratlan tudosokat (es a jartas tudatlanokat).

Ehhez nem kell a szerves vegyeszetben jartasnak lenni, mivel a
kalium-cianid - annak ellenere, hogy szentartalmu - szervetlen
vegyulet. 
Csakugyan van lehetoseg arra, hogy a cianidot az oldatbol
kicsapassuk, es az en fejemben is megfordult ez a megoldasi
lehetoseg, de egy oriasi problema van ezzel: iszonyatosan nagy
vizmennyisegrol van szo, ami cianidra nezve eleg hig (csak az
elovilag szamara nem eleg hig).
Ha ugyanez a cianidmennyiseg 10 m3 vizben lenne, akkor minden
tovabbi nelkul megoldhato lenne, de igy Tisza-meretben mar eleg
nehezkes.

Rocky
--

Meszaros Laszlo (Budapestrol) > az
alábbiakat írta a következő hírüzenetben: ...
> Az elobb lattam egy tevehiradoban, hogy egy vegyesz valami vasszulfat(?)
> vagy hasonlo sooldattal semlegesitette a cianidot. Kernek szepen egy
> szerves vegyeszetben jartasabb olvasot/hozzaszolot, hogy homalyositsa fel
> a jaratlan tudosokat (es a jartas tudatlanokat).
>
> Udv///laci

hi Laci!

ugyan jártas nem vagyok, de azért van némi közöm a kémiához, és szeretem is,
na meg egy könyv is van elöttem.
A cianidok a koplexeket képeznek a d alhéjukok telitett vagy majdnem hogy
telitett, atmeneti femekkel.
ilyenek: Kelium-[hexaciano-ferrat(II)] K4Fe(CN)6 sargaverlugso, ami vizben
jól oldódik, radasul oldataban a koplexkotes miatt szabad cianidok
keletkezesere nincs mod. "hasznaljak re'zso'm'rgeze'snel ellen anyagnak" (az
nem tudom mi...).
Ez az egyik legstabilabb vaskoplex ahogy lattam, a tobbi gyorsan disszocial,
es alkalmatlan is a tobbi, vegyulet.

Ez valoszinu egy megoldas lenne, viszon ez a koplex sarga szinu :o)

Es bocs ha hulyesget irtam!

Hali!
Bizonyitsd be, hogy a*a + b*b >= a*b , ha a es b valos szamok. Gondolom
pofon egyszeru a megoldas, de nekem egyszeruen nem jut eszembe.
Elore is kosz.

Udv: Adam

M.GY.:
>Egyebken Egyiptomban jolet volt egeszen Ehnaton idejeig, aki folbolygatta
> a regi rendet es ezzel nyomorba dontotte az orszagot. Atkoztak is nevet
> sokaig. Addig azonban mindenki tiszta ruhaban jart, es a legegyszerubb
> ember asztalan is ott illatozott a sult kacsa szinte minden nap
na, azert ilyen sommasak ne legyunk. Enhaton valamit megvaltoztatott, es
felfordulas is volt, de meg azt sem egyedul o maga csinalta. azonkivul a
gazdasagi es tarsadalmi dolgok valozasat nem eppen ez okozta. szerepet
jatszott itt III. Thutmozis vegtelen haborui, a Hettittak, a Hikszoszok, az
altalanos helyzet a Kanaanban, de legfokeppen a belso gazdasagi, tarsadalmi
valtozasok, amik elegge fokozatosan es tobb lepcsoben zajlottak. azt eleve
nem mondhatjuk, hogy elotte jo volt, utana meg rossz. elotte zartabb,
nyugalmasabbido volt, utana pedig zavarosabb, es vegulis az effajta okori
civilizaciok felett alapjaban mult el az ido.
math

Szamos velemeny, hozzaszolas foglalkozott mar a temaval. Nekem 
egy gyakorlati kerdesem lenne:

A lakas egyik szobajaban a Kossuth radio musora szol 
kozephullamon, a masikban ugyanaz a musor URH-n. A ketto kozott 
jol eszreveheto idokulonbseg van, miutan fullel is eszlelheto, tehat 
több mint 0.1 mp. Ki lehet probalni, en mar sokszor eszleltem! 

Hol kesik az egyik radiohullam a masikhoz kepest?

Udv. O.Istvan

>Sziasztok! Folytatom a kerdesekre a valaszokat.
>Elottte azonban korrigalnom kell a "BS gravitacio 13."-ban
>felirt kepletet. ...
>inganak alfa*[m/(M+m)]*(M-m)^2-el aranyos kinetikus energiat
>ad at. Tehat  szamitasat ennek megfeleloen
>kell korrigalnia. Elnezest, de a multkor csak az emlekezetemre
>hagyatkoztam. 

Semmi baj, de miert nem szamoltad ki Te? En megtettem, es bar a szamok
masok, tovabbra is egy 0.3 koruli maximummal rendelkezo fuggvenyt latok,
ervelesemet nem erinti a kepleted valtoztatasa:
m       a vonzoero
1	0.000
0.9	0.005
0.8	0.018
0.7	0.037
0.6	0.060
0.5	0.083
0.4	0.103
0.3	0.113 **** maximum
0.2	0.107
0.1	0.074
0.09	0.068
0.08	0.063
0.07	0.057
0.06	0.050
0.05	0.043
0.04	0.035
0.03	0.027
0.02	0.019
0.01	0.010
0.009	0.009
0.008	0.008
0.007	0.007
0.006	0.006
0.005	0.005
0.004	0.004
0.003	0.003
0.002	0.002

A kiserleteitekben 0.3M merteku m-et hasznaltok?


> Mikor egy tomeg
>ket szorosan egymas melle helyezett m es M tomeg?
>Ha a ket tomeget ragasztoval osszeragasztjuk, a mechanika
>torvenye szerint ez valoban m + M tomeg. 

Milyen erossegu ragaszto kell ehhez? Eleg a ketoldalan ragaszto cellux?
Tapetaragaszto? Cianakrilatos pillanatragaszto? Hegesztes?
Ha csak osszekotom oket spargaval, jo erosen?

>Ha apro darabonkent kozelitjuk az ingahoz
>az m forrastomeget, ez azt jelenti, hogy elotte fel kellett darabolnunk
>az m tomeget, ehhez be kellett fektetnunk energiat, hogy az m tomeg
>gravitacios sajatenergiajat, azaz kotesi energiajat kompenzaljuk.
>Tehat mindket modszer eseten tobblet energia nem nyerheto ki!!!

Dehogynem! Logikadat folytatva ha az apro darabokat osszeragasztom, akkor
visszanyerem az energiat. Ezzel is lehetne energiat termelni!

Meg kulonben is, egy egyszeri ragasztassal orokre megnovelhetem a vonzoerot
logikad szerint.

Sajnos a disszipalodas fogalmat, amit rendszeresen hasznalsz, nem ismerem.
Kozepiskolas fizikaban errol nem volt szo. Segit valaki?

Meszaros Laszlo (Budapestrol) > az
alábbiakat írta a következő hírüzenetben: ...
> Az elobb lattam egy tevehiradoban, hogy egy vegyesz valami vasszulfat(?)
> vagy hasonlo sooldattal semlegesitette a cianidot. Kernek szepen egy
> szerves vegyeszetben jartasabb olvasot/hozzaszolot, hogy homalyositsa fel
> a jaratlan tudosokat (es a jartas tudatlanokat).
>
> Udv///laci
>
Kapcsolodik, ezert ide masolom Kallo Robert levelet, amelyet a Nimrud
tudomanyba kuldott.
Gondolom nem haragszik meg erte!     M.Gy.

Én ugyan vegyész nem vagyok, de van közelebbi ismeretségem a ciánnal. A
cucilizmus alatt, ugyanis egy eldugott TSZ-ben voltam kénytelen
gépkocsivezetői állást betölteni, és végzettségem révén engem jelöltek ki
méregszállító tanfolyamra. A különösen veszélyes kategóriában, mindössze
három gépkocsivezetőnek volt az egész megyében ciánszállítási engedélye.
Így csak azt tudom leírni, hogy mi hogyan szállítottuk a ciánt a 70-es évek
végén.
Nos a Réz-cianidot azt Budapestről a Kén utcából. Az Ezüst-cianidot pedig a
Rákospatak útról szállítottuk.
Az előbbi 25 kg-s hordókban ( három falú) az utóbbi 1 literes üvegekben
volt.
Egyszerre 2 mázsa anyagot lehetett szállítani, de azt minimum 5 t-s
kocsival vagyis akkoriban IFA-val. A kocsin 10 db független poroltó volt,
és mind a négy sarkán méregzászló volt. Esetleges közömbösítésre 4 zsák
Nátrium tio-szulfát volt a kocsin, valamint a rakodáskor rajtunk
vegyvédelmi ruha.
A teherautóval ""egy lélegzetre"" kellett hazajönni, ugyanis megállni sehol
sem lehetett semmilyen okból. Még a rendőrt is fegyelmen kívül kellett
hagyni. Az útvonalat úgy kellett megtervezni, hogy vasúti sorompóval sehol
sem találkozzunk, így a vasúti menetrendet is ismertük. A kocsin a vezetőn
kívül senki sem tartózkodhatott, és a lerakodás után ruhát kellett
cserélni, valamint tetőtől talpig megfürödni. A teherautó nem végezhetett
sohasem élelmiszerszállító feladatokat, és a lerakodás után nagynyomású
slaggal kellett többször is átmosni, illetve a mosás közben
Nátrium-tioszulfáttal és hypóval is át kellett mosni.
Hát mi magyarok így csináltuk a 70-es évektől.
Biztos, hogy nem ok nélkül volt a szigorú vizsga, és a bődületesen kemény
előírások.

Róbert.

From   Mon Feb 14 09:02:35 2000

>  [Hungary] irta 
> valaszolva:
> > A Te nezopontodbol nyilvan 2c. Pontosabban: az egyik labda
> fenysebesseggel utazik jobbra, a masik ugyanennyivel balra. De ha
> ez a ket labda kozel fenysebesseggel utazik, akkor egyreszt a
> tomeguk is megno (ennek most nincs sok jelentosege), masreszt az
> ido is maskepp "telik" az o orajuk szerint. Nem is szolva arrol,
> hogy a hosszusag (=megtett ut) is rovidul ilyen tempo mellett.
> Marpedig a sebesseg=ut/ido.
>
> Tibcsi(R) - 

Ha a fenysebesseg olyan hatassal van, hogy valoban megall szerintuk az ido,
akkor az o szamukra logikailag az kovetkezik, hogy az ut hossza nullara
rovidult. De ez csak latszolagos, es erre hamarosan ra is jonnek.
Konnyen megmerhetik ugyanis, hogy az indulasi pont es kozottuk egy, a masik
iranyba indulo es megerkezett kozott pedig ket fenymasodpercnyi ut van. Ha
utolag kiszamitjak a sebesseguket azt az eredmenyt kapjak, hogy az indulasi
ponthoz viszonyitva 300 ezer km/s, a masikhoz kepest pedig 600 ezer km/s
sebesseggel haladtak.

Mas kerdes, hogy mit mernek utazas kozben?
Semmit, ha szamukra megallt az ido. Akkor ugyanis semmi nem "mukodik".

Mit tapasztalok en?
Amig fenysebesseggel tavolodnak semmit. Egyszeruen eltunnek a szemem elol.
Amint megerkeztek mar jeleket valthatunk, es mindannyian egyforma
mennyisegeket merunk.
En tudom, es utolag ok is konnyen belatjak, hogy az ut kozottunk nem
rovidult meg, meg ha menet kozben ok nagyon rovid utat is mertek volna vagy
akar nullat. De ma mar nem csodalkoznanak, hiszen ismerik azokat az
osszefuggeseket amelyek leirjak azt, hogy ok mit tapasztalnanak fenysebesseg
eseten. De  ha megalltak, azt merik mar amit en mindig is mertem.
Vagyis ha valaki 1.3 sec alatt a Holdra erne, mondhatna, hogy nulla utat es
idot mert utazas kozben, de ugye jot mulatnank ha azt allitana miutan
megerkezett, hogy a Fold-Hold tavolsag nulla.

        M.Gy.

Piriti János > az alábbiakat írta a következő hírüzenetben:
...
> Kedves Peter!
>
> Ertem mire gondolsz, igazad is van. Semmi ertelme olyan mondatoknak,
> hogy "az en velemenyem szerint ok ilyen es ilyen sebessegunek latjak
> egymast". Az egymashoz viszonyitott sebesseg fuggetlen attol, hogy kinek
> mi errol a velemenye.
>
> Korom doktor relativitas-cafolo allitasa pedig szerintem nem azon
> alapul, hogy krealt sebessegekkel foglalkozik, sokkal inkabb azon, hogy
> halvany dunsztja sincs arrol, hogy mi is az a relativitaselmelet.

Ebben ovatosabb lennek. Lehet, hogy te nem erted ?
Bizony olyat is tapasztalni, hogy komoly fizikusok nem ertik, illetve
felreertik.
A nem ertesre vagy felreertesre jo pelda manapsag a negy vagy tobb
terdimenzio elmelete is.
Ugy beszelnek rola sokszor komoly emberek mint a valosagban szoba joheto
dologrol,
holott Vilagunkban barmilyen iranyba elindulhatunk. Tobb irany mar nem
letezhet.
Helyunk egyertelmu megadasahoz harom terkoordinata szukseges es elegseges.
Negyediket vagy ennel tobbet bevonni a helymeghatarozasba tehat szuksegtelen
es ertelmetlen is.

 De talan nem is jo otlet az UFO-magazin-t elemezgetni itt. Meg megerjuk,
> hogy buszkek lesznek ra: "Meg az Internet tudomanyos rovata is
> foglalkozott elmeletunkkel..." Brrr.
>
> Jano

Ebben igazad van. Ugy kell neked, ha ilyen magazinokat olvasol !
De attol meg nem biztos, hogy valamit el kell vetni mert egy ilyen-olyan
magazin is kozolte.
Ha az UFO-magazin lekozli Einstein egyenleteit, meg nem jelenti azt, hogy
Einsteint ki kell dobni.

        M.Gy.

> Felado :  [Hungary]
>
> > az alábbiakat írta a következő hírüzenetben:
> ...
> > Hali !
> >
> > > Maradjunk a peldadnal.
> > > Egyszerre kuldjunk egy jelet vagy egy labdat jobbra es balra. Balra is
> > > jobbra is 300 ezer km-t utazzanak, es az utat tegyek meg 1 masodperc
> > > alatt.
> >
> > Ki szerint 1 sec? O szerintuk ? Jo, legyen.
>
> Nem erdekelnek az o oraik

Kar, mert az egesz epp errol szol. :)

> Hozzam mindket helyrol az inditast koveto masodik masodpercben erkeznek
> vissza a jelek.
> Miutan ok megallapodtak es megittak egy kavet (legyenek szuperurhajosok
> akik azonnal c-vel haladnak es nem torik ossze magukat ha megerkeznek)
> elkezdenek merni.
> Azt tapasztaljak, hogy az indulasi ponttol 1 fenymasodpercre, egymastol
> ket fenymasodpercre vannak.

Milyen modon tapasztaljak ezt? (Es mikor?) Kulonosen a masodik allitas
erdekel, miszerint azt tapasztaljak, hogy egymastol 2 fenymasodpercre
vannak. Szerintem ezt legfeljebb csak feltetelezik, de semmikepp sem
tapasztaljak.

Nagyon fontos dolog megerteni, hogy a relativitasnak epp az a lenyege, hogy
minden relativ. Nem csak a sebessegek, de a ter es az ido is. Ami az egyik
koordinata-rendszerben 2 fenymasodperc, az a masikban 1 es forditva. Nincs
abszolut es kituntetett koordinatarendszer. Az idovel ugyanez a helyzet: Ami
az egyik koordinatarendszerben egyidejuleg tortenik meg, az a masikban ket
kulonbozo idopontban.

Amit valojaban az A urhajos tapasztalni fog, az az, hogy mind a
kiindulopont, mind pedig a masik urhajos pontosan 1 fenymasodpercre van
tole, meg pontosabban: mindketto pontosan c-vel tavolodik tole. Ami egyben
azt is jelenti, hogy az A urhajos szerint a B urhajo es a kiindulasi pont
egymashoz kepest all, es sosem mozdul el egymashoz kepest!

Ez megertheto egyreszt az orak vizsgalasabol, de ha nem szeretsz az orakkal
"kavarni", akkor eleg, ha eloveszed a sebessegosszeadasi torvenyt: B urhajo
sebessege A-bol nezve = (c+c)/(1+c*c/c*c)=c.

(A fentiekben vegig figyelmen kivul hagytam, hogy ha a sebesseg pontosan c,
akkor semmifele meresre nem kerulhet sor, mivel nem latjak egymast (az
egymastol erkezo fenysugarak frekvenciaja 0-ra csokken), de ennek a kerdes
szempontjabol nincs jelentosege, mert hiszen hasznalhatnank c-hez vegtelenul
kozeli sebessegeket is, es akkor ez a problema nem merulne fel.)


> Ha ebbol kiszamitjak, hogy egymashoz kepest milyen sebesseggel haladtak,
> bizony 600 ezer km/mp-et kapnak eredmenyul.

Igen, amit itt allitasz, az csak annyi, hogy 300+300= 600. Ami igaz. 400+400
pedig 800. Ennek azonban semmi koze ahhoz, amirol itt szo van.

Ha meg akarod erteni, hol a hiba az ervelesedben, ahhoz sajnos muszaj
elovenni az orakat, azt viszont egyelore te nem akarod megtenni. :)

A sebesseg es az ido igen szoros kapcsolatban allnak, nevezetesen a
sebesseget csakis az ido segitsegevel lehet definialni. Ezert nincs esely
megerteni a sebesseg relativisztikus viselkedeset, ha egyszeruen nem akarunk
tudomast venni az ido viselkedeserol.

Peter

Sziasztok !

Koszonom a frekvencia-tendenciaval kapcsolatos 
valaszokat.  Az aktiv/passziv kerdeshez nem tudnek
sokat fuzni, de eszembejutott meg egy - kisse abszurd modon 
emlekezni kepes anyag, az uveg.
Hideg allapotban szigetelo, de vorosre izzitva vezetove 
valik. Az izzo uvegre kapcsolt feszultseg hatasara folyo 
arammal tovabbra is fenntarthato a vezeto allapota, igy olyba is
vehetjuk, hogy segedenergiaval mukodo memoriaelemkent 
tarolja annak emleket, hogy korabban vezeto allapotba hoztuk.
Azt sajnos nem tudom, hogy milyen uveggel lehet ilyen kiserletet
vegezni.

Van viszont egy kerdesem koaxialis kabelre vonatkozoan.
Ha egy hosszu koax ket vegere rovid feszultsegimimpulzust
adunk, akkor az impulzusok gond nelkul, haboritatlanul 
keresztulhaladnak egymason, es az ellentetes oldalon 
megfoghatok, vagy mi lesz az eredmeny ? 
Nevezetesen most olyan egyforma ket szembehalado impulzusra 
gondolok, melyek ellentetes polaritasuak.  
( Meg mindig a paradoxonon tiprodok.:)

Ha _atgyalogolnak_ haboritatlanul egymason, annak
van egyszeru magyarazata - azon kivul, 
hogy _miert is ne tennek?_ ?

( At kell gyalogolniuk, hiszen ha reflektalodni nincs okuk,
  akkor sem tunhetnek el, nem ehetik meg egymast hiszen 
  azonnal vilagga roppenne a hir az energia eltuneserol.)

Udv: zoli

Sziasztok!

Janos, irtad:
: Ez szuper. Ezert aktiv eszkoz lehet a dioda. Bemegy a kettohusz valto,
: kijon a brummos egyen.

Nem ertem, hol a problema. A brummos egyenfeszultseg nagyobb teljesitmenyu
szerinted, mint a 220 valto? Szerintem pont annyival kisebb, amennyi
hoteljesitmeny fejlodik a diodan. 0 hoteljesitmennyel a be- es kimeneti
teljesitmeny egyenlo, azaz a kimenet soha nem nagyobb a bemenetnel, a
dioda passziv. q.e.d.

A tovabbi peldaidra azt tudom csak mondani, hogy ez definicio, tehat nem
ezt kell igazitani "a szerintem az alagutdioda ilyen-meg-olyan"-hoz, hanem
forditva. Vagy az egeszet el kell vetni, de ekkor kerek szepen egy masik
altalanos definiciot. A negativ impedancia erdekes megkozelites, ezek
szerint a zsebtelep is aktiv elem. Az altalam felhozott def. szerint
viszont nem, mert a bemenet a kemiai energia, a kimenet meg a villamos.
A ketto kozott meg van egy <1 hatasfok.

: Az ohm torveny (es a szuperpozicio elve is) kizarolag linearis
: halozatokra ervenyes. Tehat ahol a halozat nem linearis, ott fuccsol be.

Akkor tisztazzuk, hogy mi az Ohm-torveny, es hogy mi linearis. Linearis
nalam, hogy delta U/delta I=konstans. Ezert igazad van abban, hogy a log.
osztasu potmeter linearis, ez hulyeseg volt a reszemrol nemlinearisnak
titulalni. Ohm eredetileg azt mondta, hogy egy ellenallason a
kapocsfeszultseg es az atfolyo aram hanyadosa konstans. Barmekkora
kapocsfeszultseggel. Ez valoban csak linearis aramkorre igaz. Foleg, mivel
azok az ellenallasok, amik Ohm keze ugyebe kerultek, linearisak voltak. :)
Viszont ha megkerdezel valakit, hogy mi az Ohm-torveny, akkor azt a
valaszt kapod, hogy "U=R*I". Ez meg igaz nemlinearis dolgokra is, ha
pillanatnyi ertekeket hasznalunk. (attol fuggetlenul, hogy X.Y. valasza
nem mervado definicio) Erre irtam, hogy az "Ohm-torveny" minden
makroszkopikus lin. es nemlin.-re igaz.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

...de kozben megtalaltam az index torzsasztalon > tollabol.

> Egy FeSO4 molekula megkot 6 NaCN molekulat a kovetkezo reakciosorban
> FeSO4 + 2 NaCN- Na2SO4(glauberso) + Fe(CN)2 (ez meg mergezo) 
> Fe(CN)2 + 4 NaCN----Na4Fe(CN)6 ez mar nem mergezo, ez a sarga
> verlugso amit a boraszatban is hasznalnak. A sarga verlugso a
> vizekben elbomolhat es mergezove valhat eros fenysugarzas hatasara
> es megolheti a halakat, de tel van es nincs eros fenysugarzas, de
> mindenesetre nem irtotta volna ki labig a Tiszat, a Szamost es
> amire mergezove bomlott volna a veszelyessegi szint ala higult volna. 
> Irodalom: Merck Index 1996

Ejha, ahogy barbi mondana.

Udv///Laci

Kedves Math!
Kedves Gogy!

A HIX Tudomany 1027-ben mindketten reagaltatok a "bonyolult sejtalkotok"
cimu uzenetemre. Koszonom szepen az eszreveteleiteket.

Szeretnem tisztazni azt a felreertest, hogy en barkit is meg szeretnek
gyozni arrol, amit gondolok. Csak arra szeretnem felhivni a figyelmet, hogy
egyes jelensegekre vannak mas, szinten elfogadhato magyarazatok, mint
amelyek manapsag uralkodoak.

Nem kivanom legyozni az evolucioelmeletet, sem masokat lebeszelni arrol,
hogy abban higyjenek. Mint kulturantropologus a tolerancia, es a kulonbozo
vilagnezetek, szemleletek (etnikumok stb.) bekes egymas mellett elesenek
hive vagyok. Termeszetesen elismerem a jogotokat ahhoz, hogy peldaul abban
bizzatok, hogy az egyszerusithetetlenul bonyolult molekularis gepezetek
kialakulasara valamikor valaki kepes lesz reszletes evolucios magyarazatot
adni. Csak arra hivtam fel a figyelmet, hogy jelenleg ilyen valasz nincsen.

Tehat csak ket alapveto allitast szerettem volna bemutatni:
- Az evolucioelmeletnek jelenleg vannak alapveto hianyossagai.
- Nem zarhatjuk ki teljesseggel annak a lehetoseget, hogy a biologiai formak
kialakitasaban egy felsobb intelligencia jatszott szerepet.

Elfogadom azt a velemenyeteket is, hogy az allaspontom esetleg odivatu, vagy
szamotokra abszurd. De mindazonaltal nem illogikus.

Kerlek, mindezek figyelembevetelevel nagylelkuen nezzetek el nekem, ha
idonkent bemutatom szereny kulonvelemenyemet.

Koszonettel es udvozlettel:
Isvara