Egy kis kiegeszites ahhoz, amit az izzok kiegeserol irtam:

Az, hogy bekapcsolaskor a magneses ter osszerantja az izzoszalat, 
megmagyarazhatja azt is, miert fordulhat elo, hogy kiegeskor egy 
wolframdarabka nagy sebesseggel kirepul. A rantasbol szarmazo mechanikai 
energia adhatja neki a lokest.

Az izzoszal elfaradasahoz talan a bekapcsolaskori eroteljes es hirtelen 
hotagulas is hozzajarul.

Abban viszont ketelkedem, hogy a nagy onindukcios aramnak szerepe lenne a 
kiegesben. Az onindukcios aram ugyanis az izzo kikapcsolasakor lenne a 
legnagyobb, tehat ha ez az elkepzeles helyes lenne, akkor elsosorban 
kikapcsolaskor egnenek ki az izzok, marpedig ennek eppen az ellenkezoje 
az igaz.

Szilagyi Andras

Hello!

A Gurun felvetodott vakuumos vita ott off-topicnak
minosult, igy atterelnem a Tudomanyba.
Az idezetek es korabbi hivatkozasok az alabbi cimrol
szarmaznak:
http://www.jsc.nasa.gov/sa/sd/intro/vacuum.html

 wrote:
> Amellett hogy az eredeti idezet erteket elismerem, fel kell hivnom a
> figyelmet nehany sajnalatos korulmenyre:
> 
> 1./ Szervezetunk tele van olyan reszekkel, amelyeknel egy _viszonylag_
> nagyobb belso nyomast rugalmas hartya valaszt el a __kisse__ alacsonyabb
> nyomasu kulvilagtol. Ilyen pl. a szem, vagy akar az egyes sejtek. Ha a
> nyomaskulonbseg jelentosen megno (v.o. vakuum), ez a hartya elszakad. Itt
> nincs varakozasi ido, az effektus azonnal bekovetkezik, amint a
> nyomaskulonbseg eleri a kritikus erteket.

Ha ez a hartya gazok kozott feszul, akkor az egyik oldalon
hirtelen lecsokkeno nyomas eredmenyezheti, hogy a tuloldalon
tagulni kepes gaz szetfesziti. De ha a masik oldalon folyekony
anyag van, az nem fesziti szet a hartyat, mert nincs ra oka.
Az emberi test folyadekaiban ebredo nyomas a kulso nyomas
ellenhatasakent jelentkezik elsosorban, a kulso hatas
megszunesekor nem marad fenn. A folyadek sajat sulya miatt
keletkezo nyomas pedig nem akkora, hogy szetfeszitse ezeket
a hartyakat, ellenkezo esetben a labunk erei, sejtjei eleg
hamar tonkremennenek.
> 
> 2./ A viz tenzioja szobahomersekleten kb 16 Hgmm (0.02 bar),
> testhomersekleten ennek kb ketszerese. Ez azt jelenti, hogy ha
> testhomersekletu folyadek (vizes) emlitett nyomaserteknel erosebb vakuum
> ala kerul, menthetetlenul megkezdodik a folyadek belsejeben a gozbuborekok
> kialakitasa (tkp. felforr).

De nem kerul, mert keringesi rendszerunk eleg zart.
"You do not explode and your blood does not boil because
of the containing effect of your skin and circulatory system."

> Persze nem gozolog el egyszerre az egesz, mert
> a felforras hatasara lehul, de __elegendo__ gazbuborek kepzodik a
> verkeringes azonnali osszeomlasahoz.

A problema a melytengeri buvarok felmerulesekor
jelentkezik sokkal komolyabban. Ott a nagy nyomas-
kulonbsegek (nehany atm) sokkal nagyobb gondot
jelentenek, mint a vakuum-legkor nyomaskulonbseg.

> Fentiek eredmenyekent a vakuumnak kitett ember szervezete a megelozo
> allapotnal egyenletesebben tolti ki a rendelkezesre allo teret. Ennek ke'pi
> megjeleneset mindenkinek sajat fantaziajara bizom...

Nem kell horrorra gondolni.
"Various minor problems (sunburn, possibly "the bends",
certainly some [mild, reversible, painless] swelling of
skin and underlying tissue) start after ten seconds or so.
At some point you lose consciousness from lack of oxygen.
Injuries accumulate. After perhaps one or two minutes,
you're dying. The limits are not really known."

Tehat: Kisebb gondok a tizedik masodperc korul kezdodnek,
leeges, a bor es feluleti szovetek enyhe, fajdalommentes,
nem maradando megduzzadasa. Egy ido utan elveszted az
eszmeletedet az oxigenhiany miatt. A kezdeti serulesek
fokozodnak, hatasuk osszeadodik. Egy-ket perc mulva
mar haldoklasz, de ennek pontos lefolyasa es hatarai nem
ismertek.

Szereny velemenyem szerint a legsulyosabb karosodast
az oxigenhiany miatt bekovetkezo fulladas okozza. Nincs
ok fagyhalalra, mert a vakuum nagyon rossz hovezeto es
a sugarzassal leadott ho mennyisege keves a gyors lehuleshez.
Ha az ember nem tartja vissza a lelegzetet, akkor egy-ket
perc maradando karosodas nelkul elviselheto vakuumban.

> Udv,  Jozsi
> (nem biologus, csak vegyesz)

Udv:
Ivan
(aki egyik sem, csak mernok, de a fenti cikk meggyozte.)

Sziasztok!

Telegdy Attila irta:
: (Villamosmernokok itt mar  otthon vannak.)
Itt lathatod egy leendo villamosmernok lesujto velemenyet...

[nyissz]
: Ha valakinel nagyon gyakran egnek ki a lakasaban igy a kortek, akkor
: javasolom, hogy kosson veluk parhuzamosan elektromos kondenzatort. Ha
: helyes az elmelet, akkor az segit a helyzeten.

!!!!NE TEGYEL KONDENZATORT PARHUZAMOSAN SEMMIVEL 230V-os HALOZATBAN!!!!
Lehet, hogy NEM ELED TUL az elso bekapcsolast!!

A PARHUZAMOS KAPCSOLAS NEM MUKODIK 230V-os halozaton, mert a halozat merev
(a terheles nem hat vissza a generatorra), tehat a parhuzamosan kapcsolt
kondenzator NEM fogja befolyasolni az izzon atfolyo aramot!!! (Kiveve
akkor, ha kiveri a biztositekot.) Viszont 460V-os ARAMUTEST
szenvedhetunk!!!

Altalaban KERULJUK az ilyen "ZSENIALIS" OTLETEKET, ha nem lennenek
eletveszelyesek (vagy mas hatulutojuk), mar reg alkalmaznak oket az
iparban!

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

U.I.: Elnezest az ordibalasert, de ugy gondolom, indokolt.

Sziasztok!

Alapegyenletek: u=L*di/dt, valamint u=U_max*sin(w*t + alfa).
Ebbol kijon, hogy alfatol fuggoen max. 2x-es nevleges aram folyik.
Kondenzatornal: i=C*du/dt, itt max. 2x-es feszultseg lep fel.
(Ezert szenvedhetunk 460V-os aramutest.)

Az izzo azert bekapcskor eg ki, mert hidegen 10...20 Ohm koruli az
ellenallasa, munkaponton meg U*U/P, vagyis 500...1500 Ohm (100..40W), es
10 Ohmmal nehezebb elviselni a 230V-os feszultsegugrast, mint 1500
Ohmmal...

Udv,
marky