Es akkor meg mondja valaki, hogy Kina elmaradott infrastrukturailag...
A szomszedos kisboltban oriasi valasztekban allnak rendelkezesre VCD-k
(termeszetesen mind kalozmasolat, ahogy az illik) kolcsonzesre, 1 yuan
darabja. Nincs letet, nincs visszaviteli hatarido (azert egy het utan
mar diszkreten szolnak, hogy ize, mintha lenne meg nalunk par darab),
de sot, ami bemondasra rossz minosegu, azert visszafizetik a berleti
dijat. Tutti.
Sajnos szaporodnak a razziak, naponta vannak csempesz-lefulelesrol
riportok a hiradoban, vege lesz lassan az aranyeletnek :(.
Ja, nem tudom olvastatok-e, a KITAV :) drasztikusan csokkentette a
telefondijakat - ugy latszik mar annyit kerestek a pernahajderek, hogy
nem tudjak hova tenni a sok penzt, Isten tartsa meg a jo szokasukat (es
terjessze ki az Internet-eleresi dijakra is, mert a mult havi szamlatol
kicsi hijan lehidaltam).
Udv,
Guczo
|
Koszont es minden jot kivan... stb.
Szoval vegeteroben a Holdujev (ma van telihold ugye), keso delutan
elkezdodott a maradek loszer eldurrogtatasa - az esore valo tekintettel
kisse enyhebb a helyzet a szokasosnal.
Tegnap me'g gyonyoru napsutessel koszontott be a marcius - nomeg az uj
metrojegy-rendszerrel, ami mar kevesbe harmonikus allapotokat hozott
odalenn a fold alatt.
A regi rendszer is mar "uj" volt, mit ne mondjak. Atadaskor ugy ket
hetig erolkodtek a szakaszjegyes vagy hogy is mondjak rendszerrel: kb.
az volt a lenyeg, hogy minden allomason kulonbozo szinu jegyet adtak,
valamint a leutazni kivant tavolsagtol fuggoen kulonbozo szamok voltak
a jegyen, amit kilepeskor kellett volna ellenorizzenek a
cerberus-mamik.
Na, ebbol ugye eloszor szarmazott egy tumultus a jegyarus-bodeknal
("hany yuanos jegyet ker? Nemtom. Hova megy? xy-ba. Hova? xyz-be.
Jo, 2 yuan. Mennyi? Ketto. stb...", aztan a kovetkezo a bejaratnal
(ahol a mamik tepkedtek az elso szelvenyt), de az igazi panikhangulat a
kijaratnal allt elo, ahol a mamik egyszeruen keptelenek voltak
megfelelo sebesseggel osszeigazitani a szineket a szamokkal, nomeg a
sunnyogoktol beszedni a jegyar-kulonbozetet.
Ugy masfel-ket het mulva tehat leegyszerusitettek a dolgot, es
egysegesen 2 yuan lett a metrojegy, tavolsagtol fuggetlenul.
Kozben szep ovatosan telepitgettek a Hong Kong-ban hasznalatos
rendszert, amit tegnap vezettek be rajtautesszeruen. Ez ketfele
jeggyel mukodik: elore megvasarolhato, 100 yuanos smart-card, amit csak
"be kell mutatni" a kapunak (ti. a zold iksz fole helyezni), valamint
az egyszeri utazasra szolo bedugossal.
En errol nem is tudtam, a metromegallo fele ballagva futottam ossze az
eppen visszaerkezo Balazzsal, aki fulig ero szajjal meselte hogy
botrany van odalenn, inkabb ideadja a metrokartyajat mert ugyis
eselytelen most vasarolni. No, lassuk.
Odalenn egy olyan 30-40 fobol allo ember-massza folyta eppen korul a
jegyvasarlo automatakat (ezeknel lehet az egyszer hasznalatosat
kinyerni), nemkulonben a jegyarus bodekat. Aki mar probalt
beturemkedni egy ilyen anyagba, az korulbelul tisztaban van azzal,
mennyi eselye van egy nagyorrunak (ti. gyarilag alkalmatlan a
mutatvanyra)..
Balazs jegyet buszken lobogtatva elhaladtam a bejarat iranyaba, ahol
ismet kozepes meretu am annal felajzottabb tomeg probalt behatolni a
kapukon. A jegyszedo mamik kozben atmentek kikepzo-ormesterbe es a
bizonytalankodo csuklokat elkapdosva a bedugas es elhuzas mozdulatait
oktattak az utazokozonsegnek. Ezt nagyban nehezitette a kapuk fele
panikszeruen torteto allomany, akik annyira benyomtak nehany, jegye't
sikeresen kezelt(etett) illetot a kullokhoz, hogy az nem birt
elfordulni rendesen. Ekkor a delikvens altalaban kisse visszatolatott,
ebbol fakadoan az atjaro be-bezart, miszerint ujabb jegyet igenyelt.
Ekkor a mamik elokaptak az orok-kartyajukat es huztak egyet a gepezet
orcajara, majd enyhe am hatarozott lokessel atsegitettek a
szerencsetlenkedot az atjaron.
A vaganyoknal udito neptelenseg fogadott, a kapuk szokasosnal
nagysagrendekkel kisebb ateresztokepessege okan.
Az erkezesi oldalon a bejarathoz hasonlo jelenetek jatszodtak _volna_
le, am azon az allomason kb. csak feleakkora tomeg fogadott. A kapuhoz
erkezve kiderult az oka: a mamik ezen az allomason valoszinuleg
beragtak idejekoran, es visszatertek a regi rendszerhez bizonyos fokig:
az egyik szedegette a sima jegyeket, a masodik az orok-jegyet huzigalta
a gep tetejen kb. folyamatosan (megakadas/curikkolas, egyeb athaladasi
problemak kikuszobolese vegett), a harmadik pedig figyelte a
smartcardos felhasznalokat.
A baratnom meg alldigalt egy par percet a kijaratnal, annyira
szorakoztatonak talalta a latvanyt :))
Udv,
Guczo
|
Hát a kantoniak tényleg ilyenek lehetnek, ahogy Benoe (Benő?) leírta.
Van egy kantoni nyelvet beszélő (és a család révén feltehetőleg onnan
származó) kínai barátom Malaysiában - hát az pont ugyanezt csinálja.
Ha megkérdeztem: éhes vagy? , rögtön visszakérdezett: éhes vagy? És
egyéb kérdésekkel is ugyanez volt a helyzet.
Először valamiféle udvariasságnak tartottam, de most rájöttem, ez csak
valami szokás lehet.
Legközelebb megpróbálok furfangosan kérdezni. Pl. megkérdezem, hogy
Isaac-nek hívják-e (ez ugyanis a neve). Kíváncsi vagyok, hogy
megkérdezi-e, hogy vajon engem is Isaac-nak hívnak..... ;-)
Zsolt
|
