------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Date: Fri, 12 Apr 91 22:48:19 EDT Subject: *** FORUM *** #196 Tartalomjegyzek: ---------------- Felado : korner@irmiasi.rm.cnr.it Temakor : csorna Felado : csorna@phyv01.phy.vanderbilt.edu Temakor : Bye= Bye Waczk Zwack Felado : hetyei@athena.mit.edu Temakor : Macartney es a targyilagossag =============================================== Felado : korner@irmiasi.rm.cnr.it Beerkezett: Fri Apr 12 06:09:12 EDT 1991 Temakor : csorna - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Faraszto vitatkozni valakivel,aki nezeteit ugy proba'lja vedelmezni,hogy vitapartnerenek apro figyelmetlensegeit, elnezeseit kinos precizitassal korrigalja. Mert ugyebar ha a vitapartner a legkisebb hibat is veti, legyen bar szazszor igaza a lenyeg tekinteteben, ervei elvesznek a hajszalhasogatas sziszifuszi forduloiban. Igy nem is kivanok csorna (a kisbetu nem a szemelyre,hanem az e-mail cimre vonatkozik) nezeteivel vitatkozni. De szeretnem nyilvanosan is nyugtazni, micsoda orommel olvastam magyar helyesirasi hibait. Olvasas kozben eszembe jutott egy Karinthy Frigyes-idezte motto valamely elfelejtettem-nevu magyar szinikritikustol-talan Keszler Lorincnek hivtak,nem tudok itt most utananezni. "Ein Antisemit soll bei mir cselekme'ny haben." (Vagyis: egy antiszemita'to'l elva'rom,hogy legyen cselekme'nye a darabja'nak. Persze ez egy olyan mondat,ami lefordithatatlan.) A fentiek miatt ezt a levelemet nem is csorna-nak szantam am,hanem csak a lap tobbi olvasojanak. Ko"rner Ja'nos =============================================== Felado : csorna@phyv01.phy.vanderbilt.edu Beerkezett: Fri Apr 12 11:12:46 EDT 1991 Temakor : Bye= Bye Waczk Zwack - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Waczk Zwack, Igyal, igyal, ne bushulj. =============================================== Felado : hetyei@athena.mit.edu Hosszusaga: 110 sor Temakor : Macartney es a targyilagossag - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kivancsi termeszetu leven korulneztem az MIT konyvtaraban. A Csorna Istvan altal idezett Macartney konyvet nem talaltam meg, viszont felleltem ugyanazon szerzotol, egy Short History of Hungary c. konyvet. Ne tessek aggodni, nem fogok idezni belole, nem szeretek annyira gepelni. Csak egy-ket dolgot szeretnek szovatenni, ami nekem szemet szurt a professzor "targyilagossagaban". 1.) Kozol egy vilaghaboru elotti, targyilagos _hangvetelu_ attekintest a magyarorszagi nemzetisegi helyzetrol. Elismeroen ir pl. a nemet kisebbsegekrol, milyen szepen asszimilalodtak, es hogy milyen fontos "hianypotlo" szerepet jatszottak a polgarosodasban. Ezutan atter a zsido kisebbsegekre, ahol kommen- tar nelkul adja tovabb az akkori magyarsag allitolagos aggodalmat az ertelmi- segbeli, sajtobeli es penzvilagbeli zsido jelenlet erosodesevel kapcsolatban. Szazalekos megoszlasi aranyokat is hoz. Ezeket a szazalekos aranyokat nem vagyok hajlando itt reprodukalni, ket okbol: - nem tudom, honnet vette Macartney ur az adatait - tobb mint kulonosnek tartom, hogy a tobbi nemzetiseg eseteben nem tartalmaz a konyv hasonlo statisztikakat. Nem vagyok tarsadalomtudos, de az en szememben egy ilyen megkozelites nem nevezheto objektivnak: a mindenkit egyforma mercevel meres elve sulyosan megserul. Ennyit a hozzaallasbeli reszrehajlasmentessegrol. 2.) Nezzuk most a tenykozles pontossagat, ami mar tobb es sulyosabb, mint az eloiteletmentes megkozelites kerdese. A Short History of Hungary egyertelmuen beszel a nemet kisebbsegek zokkeno- mentes asszimilalodasarol, es egyertelmuen emlit gondokat a zsido kisebbsegek- kel kapcsolatban e teren. Ne felejtsuk el, a szazadfordulo Magyarorszagarol van szo. Nezzunk tehat eloszor milyen merteku volt a nemet kisebbsegek asszi- milaltsaga akkoriban. 1905-ben, amikor a kormany ugy dontott, nem tamogatja tobbe azon iskolakat anyagilag, amelyek nem tanitjak a magyart legalabb heti egy oraban idegen nyelvkent, az erdelyi szaszok ugy dontottek, ezentul kozada- kozasbol fogjak fenntartani iskolaikat, de ezt a barbar nyelvet soha nem fog- jak tanitani. (Ebben termeszetesen nem Macartney a forrasom, hanem egy szepes- segi szasz szarmazasu ismerosom. Nem tartozik ide, de a magyar dontes akkoriban egesz Europat felhaboritotta- jo lenne, ha ma is ekkora kulfoldi erdeklodes mu- tatkozna egyes kelet-europai orszagok iskolapolitikaja irant.) Ezentul, sajat eletembol is tudom (nemet nemzetisegi tagozatra jartam kozepiskolaba, anyai nagyapamek szulei odahaza nemetul beszeltek- ez epp a szazadfordulo ideje), hogy a nemet kisebbseg egy jo resze orizte es orzi nyelvet, szokasait. Ezzel szemben eppen a Short History altal felemlegetett tomegesen bevandorlo galiciai zsidok eleg hamar elkezdtek magyarul beszelni, es ami meg fontosabb: minden megkerdezeskor magyarnak vallottak magukat. Szinten nem Macartneytol, hanem egy tortenesz baratomtol tudom, hogy Karpataljan a magukat egyontetuen magyar- nak deklaralo galiciai zsidok billentettek vissza a javunkra a nemzetisegi merleget. Nem ismerek egy nemzethez vallo tartozas mertekenek megiteleseben jobb mercet, mint a nyelv ismeretet es hasznalatat illetve a kozosseghez valo tartozas nyilvanos vallalasat. Disclaimer ehhez a paragrafushoz: nem tartom onerteknek az asszimilaciot, es senkitol nem vitatom el a jogot, hogy oda tartozzon ahova akar. A fenti adatokat kizarolag annak alatamasztasara szolgaltattam, hogy Macartney leg- alabbis ebben a kerdesben nem mond igazat. Nezzunk egy ujabb tenykerdest: a Short History szerint a szazadfordulo magyar- saga aggodalommal es gyanakvassal figyelte a zsido bevandorlast. "Bizonyitekul" egy tiszavirag-eletu es 20 tagnal kevesebbet szamlalo (!) antiszemita part letet hozza fel. Nos ez egyszeruen nevetseges. Mikozben oriasi vitak mentek a parlamentben a kozos hadseregbeli nemet vezenyleti nyelv kerdeserol, mikozben Magyarorszag belesodrodott egy vegzetes haboruba a panszlavizmus visszaszoritasan erolkodve (grof Andrassy mar az 1878-as berlini nagyhatalmi talalkozon ezt tartja a legegetobb kerdesnek), Macartney egy tizegynehany tagu gyulekezet szavait hallja ki a hangzavarbol. Azt hiszem, ezt hivjak szelektiv hallasnak. 3.) Egy nagyon fontos momentum folott nem szabad elsiklani: Macartney a fent- emlitett Short History-t is es a Csorna Istvan altal szemelvenyezett konyvet egyarant az 1960-as evekben irta. Ha tehat meg pl. Horthynak lehet is valami mentsege azzal kapcsolatban, hogy nem volt tisztaban a kommunizmus valodi ter- meszetevel es eredetevel, Macartneynek illett volna tobbet tudnia a kommuniz- mus valodi mibenleterol es nem olyan kodosen fogalmaznia, hogy meg az se legyen vilagos, mi az amit Horthy gondol, es mi az, ami az o "targyilagos" tenymegal- lapitasa. Tudoskent kotelessege lett volna a Horthytol idezett (vagy az o szajaba adott ?) nonszensz allitas tudomanytalansagat alahuznia. Kulonos modon ugy tunik, mintha Macartney meg a 60-as evekben is a 20-as 30-as evek magyar szelsojobbjanak nezopontjabol figyelte volna a tortenelmet. Az elso ket pontban emlitett ferditesekben epp az a szembetuno, hogy pontosan a ket vilaghaboru kozti idoszak esemenyeinek szemszogebol irja at az azelott tortenteket. Ezen legutobbi allitas az en szubjektiv meglatasom, nem Macartney "objektivitasa". * * * Tovabbra se latom, miert most valt annyira idoszeruve felevszazaddal ezelotti esemenyek ilyen terjedelmu ujraelemzese a Forum-on. Azt meg kulonosen nem latom, miert kellene Macartney-t egyeduli bibliakent elfogadnunk. Laikus vagyok, de gyanitom, vannak Macartney muvenel melyrehatobb es hozzaertobb mun- kak is. Akit a tema jobban erdekel, es van USENET- hozzaferese, ajanlom fi- gyelmebe a soc.culture.magyar newsgroupban most kibontakozott vitat a Horthy korszakrol, mely egyenlore lenyegesen informativabbnak, erdekesebbnek es kor- rektebbnek tunt, mint a fenti konyv allitasai. Maradok tisztelettel: Hetyei Gabor PS. Apro megjegyzes a Tanacskoztarsasagrol: a parizsi kommunhoz hasonloan egy helyrehozhatatlan katonai vereseg ketsegbeejto helyzeteben jott letre, amikor a bukas eloidezoi zommel mar bedobtak a torulkozot, es az ellenseg taboraban szurkoltak azok ellen, akik egy utolso kiserletet tettek az elveszett haza megmentesere. Kun Belaek nem megragadtak a hatalmat, hanem a bortonbol hozta ki oket a joszandeku, de tehetetlen es francia orientaciojaval csodot mondott Karolyi. Az adott nemzetkozi helyzetben az egyetlen mozgositasi lehe- toseg a baloldali radikalizalodas, es az egyetlen megmaradt potencialis szo- vetseges Oroszorszag volt. Sajnos ez se jott be, de ezert Kun Belaekat nem terheli nagyobb felelosseg, mint Karolyit a francia orientacioert, vagy Tiszat a vilaghaboruba a vesztes oldalon valo belepesert. Ezt a magyarsag zome fel is ismerte, es tomegesen jelentkeztek a Voros Hadseregbe a kommunista eszmeket nem ismero sot azzal ellenszenvezo emberek is. A Kun-kormany szarmazasi osszetetelevel mar a fentemlitett okok miatt is ab- szurd foglalkozni. Kulonosen abszurd, ha mindezt az a Horthy tette, aki a fran- cia seregek vedoszarnyai alatt keszult, hogy atvegye Budapestet, miutan a romanok eltakaritottak az utjabol a Voros Hadsereget.