Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX HANG 52
Copyright (C) HIX
1998-04-18
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Geniuszaink (mind)  118 sor     (cikkei)
2 =?iso-8859-1?B?QXVkaW9DRCBt4XNvbGF0IG1pbvVz6WdlIC0gTGV2 (mind)  20 sor     (cikkei)

+ - Geniuszaink (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 [Switzerland]

>>De nagyon sok neves audiofil keres szepen azzal, hogy peldul a nagy
>>Studer studiomagnokat "feljavitja", es egyeb modokon studiokat
>>"felspeciz".

>Errol szeretnek meg hallani tobbet is. Mivel matol szabin vagyok, nem
>fogom olvasni a hixet, de ha visszajovok...

Hat errol en is szivesen olvasnek tobbet. 8-))))

Mert ilyesmit tobbnyire audiofil hiressegekrol irt riportokban olvastam.
Nehezen tudnek utananezni, hogy mit hol olvastam az elmult evtizedekben,
de imho nem is erdemes.

Hogy pontosan mit csinalnak, azt nyilvan nem lehet megtudni, mert
egyreszt nem nepszeru hifiujsagokba valo tema, masreszt nemigen kotik az
orrunkra, ha egyszer szepen keresnek vele. Igy sajna semmi konkretumot
nem tudok irni.

De ha mar itt vagyunk, irok egy-ket hi-fi konstruktorrol.

Tim de Paravicini napjaink egyik legnagyobb hiressege. Jo ket meter
magas excentrikus pofa. Sokaig elt japanban, felesegul vett egy egymeter
husz magas Japan macat [Joshino] folyekonyan beszel japanul, ott a Lux
konstruktore volt, sok Luxman tranyos erolkodot tervezett. [Elotte
Delafrikaban is dolgozott] Visszatert Angliaba, o tervezte a hires
Michaelson-Austin TVA-1 csoves vegfokot, majd mikor a Musical Fidelity
megvette ezt a ceget, nekik is tervezett sok sikeres produktumot. Ma is
jol cseng mindket markanev. Jo evtizede sajat ceget, az [Esoteric Audio
Research] alapitott, es rogton egy csomo hires termeket dobott piacra,
ezek a mai napig is sikeres cuccok. Ha valakinek ismeros a ceg neve, az
bizonyara azert is van, mert irtam, hogy en ket hettel ezelottig egyik
nagyhiru
csoves erolkodojet, az EAR-509-et hallgattam. [A Conrad Johnson jobb
8-)]
Anno dacumal minden csovezo cegnek irtam egy szivhezszolo levelet, hogy
en itt a vasfuggony mogott az eletben nem tudok toluk komplett erositot
venni, de ha ket kimenotrafot eladnanak nekem, azt meg tudnam fizetni.
Egyedul O valaszolt, es raadasul meg beultetett nyakokat is kuldott. Igy
lett nekem EAR-om jo tizenot eve. Azt a tipust maig is gyartja,
angliaban kb. 2900 fontert, amerikaban 6000 dollarert arulja.

Nos O a brit audio vilag egyik nagy fenegyereke, lehengerlo a tudasa,
gyakorlata, nagyon szokimondo szuveren egyeniseg, imadja a gyors
autokat, fokent a Jaguart. Tevekenysegenek eleg nagy reszet teszi ki a
studioepites, a gyari studiocuccok modifikalasa, feljavitasa. Tobbek
kozott csoves erositoket csinal lemezvagogepekhez, [oda sok kakao kell]
Studio mestermagnokat [collos szallaggal mukodnek] modifikal. Az o
altala modifikalt studiomagnonak hihetetlen, 90 decibeles a dinamikaja,
es vegtelenul tobb a felbontasa a dinamikasav aljan, mint barmely
digitalis magnonak [nem kunszt]. Mellesleg 35 kilohertzig visznek at.
Eleg szep adatok, de a lenyeg nem csak ez, hanem az, hogy hogyan
szolnak.
A hires Chesky es Altarus audiofil lemezkiadoknak is "besegitett" a
studiok kialakitasaban. Most 52 eves.

Prof. Keith Johnson, a Reference Recordings lemezkiado tulajdonosa
fentasztikusan hifi lemezeket ad ki, es szinte csak sajat keszitesu
eszkozoket hasznal. Leveszi a keresztvizet a studiokeszulekek
gyartoirol, neki azok egyaltalan nem megfeleloek. Erdemes meghallgatni a
lemezeit, es akkor veloban meggyozodhetunk rola, hogy nem a levegobe
beszel.
Maga csinalja a mikrofonokat is Schoepps, AKG es RCA elemekbol, amiket
egybeepit sajat keszitesu eloerositoivel. A kezemben tartott
fantasztikus lemezt a sajatkezuleg epitett magnojaval rogzitette
1965ben. Mindent o csinalt, a mechanikat, az elektronikat [germanium
tranyokbol], meg a fejeket is. 3,5 megahertzes elomagnesezessel, es
szabvanytol eltero felveteli karakterisztikaval. [Mert ugy jobb. A
kotelezo ipari szabvanyok eleve guzsbakotik a konstruktoroket.] Mikrofon
es egyeb trafokat egyaltalan nem hasznal. A mikrofonokat is maganak kell
keszitenie, mert a "mikrofongyartok ipari szabvanyokat hasznalnak, azok
hasznosak, ha a mikik fel merfold kabaleken keresztul keveroasztalhoz
csatlakoznak, de nincs helyuk, ha az ember jo felvetelt probal
kesziteni." A mikrofonok membranjanak
oregedesuk soran valtozik a feszessege, valtozik a karakterisztikaja, es
a fazismenete. Ezt kompenzaljak, kiegyenlitik ezerfele uton, ami a
hangminoseg, es fokent a sztereo kep rovasara megy. Ezert o mindig sajat
maga altal beallitott, kondicionalt mikrofonokat hasznal.
Ugy mellesleg a lemezvago erositot is maga epitette.

A dan Opus3 ceg alapitoi Eric Persson es Bo Hansson is kizarolag nagyon
jol felvett folk, jazz es klasszikus muveket adnak ki. Ok kevesbe
"elektromernokok", inkabb a felvetelkesziteskor brilliroznak. De
rogziteshez Telefunken M12, M28 es meg CSOVES ReVox G36 osregi magnot is
hasznalnak. AKG C12, C24, Neumann SM69, Beyer M 160 mikikel.
Monitorozasra kokorszaki nagyhiru csoves Dynaco Stereo 70 erositot,
Amber, Urei, Capelle hangszorokat, es sokfele speci fulest alkalmaznak.
Felveteli filozofiajuk az
egyszeruseg. Keves mikrofon jol elhelyezve, jo akusztikaju terem, keves
elektronika.

Vissza Farkas Andrashoz. Te mivel foglalkozol a Studernel?

En eleget szidtam oket pocsek erositoik, lemezjatszoik, hangladaik
miatt, de mivel a jo "termeszetes", nem irtam arrol, hogy eszmeletlenul
kulturalt kialakitassal, igazi svajci precizitassal gyonyoru
keszulekeket csinalnak. Magnoik, kazettas magnoik, es tunereik melten
vilaghiruek. Nem eleg ez a studiovonal mellett aadaskent? Nincs ceg,
amelyik minden hifi elemet egyforma kituno minosegben tudna gyartani.
Nekem volt ket A77-es, es
negy B77-es magnom [egymas utan. Nem hagytam oket nalam megoregedni, igy
uj aron tudtam oket mindig eladni. A cserek ilyen modon egy fillerembe
sem kerultek.] Mindegyikkel meg voltam elegedve, kituno minosegu,
megbizhato, egyebkent elnyuhetetlen dolgok. A szervizkonyvuk minden apro
reszletre kitero, nagyon attekintheto mondhatnam tokeletes produktum.
Nem veletlenul ezeket hasznaltak szinte minden professzionalis helyen.
Ugyhogy kritikamat ezzel egyutt kell erteni. Meg egy ilyen profi ceg is
gyart gyenge dolgokat, a markanev nem garantal semmit. Ez a lenyege.

Nalam a hang egyre jobb, tegnap voltak itt pilota barataim. Ok is meg
voltak elegedve.

Megyek is zenet hallgatni, mar jol bemelegedett a cucc.

"Tube or not to bee."

Udv, Peter.
+ - =?iso-8859-1?B?QXVkaW9DRCBt4XNvbGF0IG1pbvVz6WdlIC0gTGV2 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hali !

Idézet:
> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
Erdekelne, hogy  mit tudtok mondani az audio cd masolasa utan az eredeti,
es a masolat hallgatasakor eszlelt kulonbsegrol...
Levi
> =======================================================

  Mivel az eredeti CD-rol az anyagot ún. grabbeléssel szedjük le (tehát nem
hangmintavételezés, hanem olyan, mintha pl. egy fájlt másolnál egy
floppy-ról a vinyóra), a másolat minosége egy az egyben ua., mint az
eredetié volt. Már persze, ha nem piszkálom meg valami spéci hangmintakezelo
progival (pl. WaveLab, SoundForge stb.), mert akkor már változhat a dolog.

AWE . . .
3D Gime (R)
> E-mail : 
Web : http://w3.datanet.hu/~gigakft

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS