Magyarorszagon szep nyar van. Remelem, hogy mashol is, de 
gondolom, hogy azert nics mindenki vakacion vagy szabadsagon. :)

Jopar evvel ezelott vegeztem egy egyszeru szamitast,
es az jott ki, hogy ha atomi szinten lehetne informaciot 
tarolni(nehany atom bitenkent), akkor egy par grammos
kristaly HIFI minosegben tudna tarolni sok even keresztul tarto
sztereo zenet. (A kiolvasas es beiras az egy kulon problema.)

Kesobb tudatosult bennem, hogy ezt igy lehetetlen megcsinalni,
mert ha sikerulne is elrendezni az atomokat ugy, hogy taroljak
az adatokat, akkor is elmosodik idovel a tarolt informacio a 
homozgas okozta kristalyhibak miatt (nem beszelve az esetleges
kozmikus sugarzas okozta karosodasrol, mas foldi sugarzas 
okozta informaciovesztesegrol, vagy az alaguthatas miatt nulla
fokon sem megszuno folyamatokrol).

Emiatt, a mikroszkopikus vilagban tarolt informacio eseten nem lehet
fenntartani a hetkoznapi (szamitogepes) informaciomertekrol kialakitott
elkepzeleseinket (egy bit-egy cella), mert csak valoszinusegekre 
alapozhatunk. Igy a szamitastechnikaban is elo kell venni a Shannon fele
informacioelmeletet, melyet eredetileg hiradastechnikai motivacioval
fejlesztettek ki.
(Ebben valoszinusegi valtozo eloszlasa alapjan szamoljak az informaciot, 
es erre a fizikabol kolcsonvett entropia szot hasznaljak.)

Nem tudom, hogy a mai szamitogepek mennyire kozelitik meg azt a hatart,
ahol a felhasznalt eszkozok miniaturizaltsaga annyira elorehaladott,
hogy a mukodes mar nem tekintheto hetkoznapi ertelemben
determinisztikusnak. 

Biztos vagyok, hogy a kozelebbi vagy a tavolabbi jovoben 
a szamitogepek altal vegrehajtott elemi muveleteket csak statisztikai
alapon lehet majd leirni. 

Mikor ez a kor bekoszont, a regi (mai) programozasi
elveket tobbe nem lehet (vagy nem erdemes) alkalmazni a szamitogep 
mukodese folyaman bekovetkezo folyamatos informacioveszteseg miatt.
Fel kell keszulni arra, hogy uj matematikai elvek es elmeletek
segitsegevel
megis meg lehessen birkozni a feladatokkal. 
(A mostani gepek persze maradhatnak, de az emberiseg nem fog megelegedni
a mostani korlatozott lehetosegekkel es az nem determinisztikusan, de
nagyon
gyorsan dolgozo uj gepek szamara sajatos feladatokat fog
kitalalni-megfogalmazni, mert a tapasztalat alapjan az emberiseg
szamitasehsege minden varakozast felulmul.)

A jovo programozasi feladata ez alapjan olyan lesz, hogy a 
programozo a problema kituzesenel mar figyelembe kell vegye a kivant
eredmeny pontossaganak megbizhatosagat. 
(Olyan ez, mint a villamossagtanban is ismert Monte Carlo mezoszamitasi
modszer, ahol a feladat megoldasa valoszinusegi valtozok varhato
erteke. )

Kerdeznem Toletek, hogy tudtok-e matematikai torekvesekrol, melyek
ezeket
a jovobeli statisztikus programozasi problemakat celoztak meg?  
Nem nagyon hinnem, hogy senkinek ne jutott volna eszebe, de ha megsem
foglalkozik ezzel senki, akkor szerintem erdemesebb a problemaknak elebe
allni, minthogy aztan kesobb elsoporjenek a nehezsegek.

Vajon mennyire vagyunk tavol a szamitogep indeterminisztikus 
mukodesevel jaro problemak aktualitasatol? (Azert nem irok 
hibavaloszinuseget, mert teljesen hetkoznapi dolog lesz majd, hogy
ugyanaz
a program kulonbozo futtatasai mas-mas eredmenyt produkalnak es ez be
fog
epulni megszokott elkepzeleseinkbe.)

Nagy megbizhatosagu redundans szamitogeprendszerekrol sokszor hall az
ember, de ez nem igazan az, amit fennebb emlitettem. Azert gondolom ezt 
igy, mert a jelenlegi rendszerek eseten a feladat az, hogy egy esetleges
meghibasodas, vagy rovid ideig tarto hibas mukodes ne okozzon kart a 
vegeredmenyben. A jovoben viszont folyamatosan szamolni kell a hibas
muveletek letezesevel es az eredmeny mar kiindulasbol is csak
valoszinusegi valtozok
rendszere.

Tehat, szerintem a szamitastechnikaban is fel kell keszulnunk arra (a
hetkoznapi eletunk donteshozatalaiban ez mar nagyon is megszokott
dolog),
hogy minden dolog valoszinusegi alapon nyugszik es a feladat, a helyes
eredmenyhez VALOSZINULEG kozel allo eredmeny kihozatala. A rendelkezesre
allo veges idovel valo megfelelo kompromisszum megkotese szinten
kozponti problema lesz szerintem.

Kivancsian varom velemenyeteket.
Telegdy Attila

>Felado : Sarkadi Dezso

>      A jelen cikkem targya a Fold-Hold rendszer, mint gravitacios kettest
>problema. A newtoni mechanika szerint a kettest problema matematikai
>transzformacioval egy-test problemara redukalhato:
>
>                   F=GmM/R^2 = m'a    m'=m/(1+m/M)
>
>ahol R az m es M tomeg tavolsaga. A Bodonyi-Sarkadi gravitacio eseten
>a kettest problema dinamikai egyenlete:
>
>                  F=Gm(M-m)/R^2 = GmM(1-m/M)/R^2 = m'a
>
>                       ( m'=m/(1+m/M),   M>=m  )

Eddig ertem.

>A fenti egyenletekbol a newtoni potencialis energia:

>                       U(Newton) = - GmM(1+m/M)/R

De ezt mar nem ertem. Honnan jott ez ki???

Peter

X-News: ludens elte.erdekes:1924
From:  (bbernat Balazs)
Subject:Mennydorges ?
Date: 1 Jul 97 13:27:54 +0200
Message-ID:>

Udv !

Tegnap egesz szep zivatar volt, es eszembe jutott egy regi kerdesem:
Hogy van az, hogy egyes villamok utan egyetlen hatalmas csattanast hallok,
masok utan meg fel percig morog az eg ?

A tippjeim:

- A villam belefoglalhato egy nagy hengerszeru terfogatba. Ha az oldalat 
  mutatja nekem, akkor egy nagy dorrenes, ha az alapjat, akkor a hossza
menten indulo rezgesek csak kesve ernek el engem a tavolsagkulonbseg miatt.
Ez tetszik, mert olyan todomanyosan hangzik, csak nem erzem igaznak.

- A felhokrol ossze-vissza verodik a hang. No jo, de akkor miert nem az osszes
villamra igaz ?

Szoval hogy van ez ?

						Udvozlettel

							bbernat Balazs

X-News: ludens elte.erdekes:1933
From: 
Subject:Re: Mennydorges ?
Date: 2 Jul 97 13:31:51 +0100
Message-ID:>

Szia!
Hat nem vagyok villam-szakember, de azt hallottam, hogy a jelenseg amiatt van,
hogy a kulonbozo magassagu hangok terjedesi sebessege a levegoben mas es mas.
Namarmost ha kozel csapott be a villam, akkor az egy rovid, jo hangos durranas,
ha meg tavol, akkor tobb masodpercig is hallom az egzengest, meghozza valtozo
hangmagassaggal. Pl. 10 km-re csap be, 333 m/s az atlagos terjedesi sebesseg,
amitol +-5% elteres van a klf. frekvenciakon, akkor kb. 30 s mulva hallom a
mennydorgest, kb. 3 sec hosszan, ha a villam pillanatszeru. Bar szerintem a
villamcsapas is eltarthat egy ideig. Remlik valami fo"villam, meg oldalagak, 
amik nem is egyszerre csapkodnak...
Amit a hangvisszaverodesrol irtal, szerintem nem is annyira a felhok, inkabb a
kornyezo dombok stb. okozhatnak visszhangszeru jelenseget, ami persze atto
fugg, hova csap be a villam.
Tobbet nem tudok a dologrol, 
Szia, 
Fent Janos