A VITA#165-bani kerdesem kapcsan
(Lehet, hogy a szerelem (noi sugalmazasra torteno) feltalalasa/elterjesztese
felelos a nyugati civilizacio hatalmas sikereert?)
kerdezi To:ro:k Peter:
<<<<<<<<<<<<<<
El tudnad magyarazni nekem, kedves Joska, hogy miben nyilvanul meg (legalabb
szamodra) ez a hatalmas siker? Komolyan erdekel, miutan mar nehany hete zajlik
a vita a tulnepesedes kapcsan arrol, hogy mennyifele valtozatos modon is
vagyunk nyakig a szarban...:-(
>>>>>>>>>>>>>>
Kedves Peter! Ha lehet valasztani, akkor inkabb nem magyarazom (ugyis tudod).
Ha nem lehet, akkor harom dologban: demokracia, tolerancia, elektromos gitar.
:-|
Ebbol minimum kettot az egesz vilag (jobbik fele) a Nyugattol vett at, vagy
probal atvenni (tobb-keveseb sikerrel).
De most nem ebbe az uccaba szeretnek bemenni. Kulonben is, a jo oreg P.C.-t
mar regen lecsereltem C.-re. Sokkal hatekonyabban lehet ugyanis manoverezni,
celbaerni az utobbival. Igaz, hogy nagyobb a bukas veszelye is,
de ha egyszer kiprobaltad, azontul a biztonsagos P.C.-t mindig unalmasnak
fogod talalni. (Nincs vele kulonosebb bajom, de egy ido utan mar inkabb
akadalyoz). Hidd el, semmi nem potolja az izgalmas C. altal kivaltott
szabadsagerzest! Mindenkinek ajanlom kiprobalasra. Dobjuk el a sallangot,
eljen a C.!
(Azoknak, akik a 70-es evekben nem voltak molokozelben:
P.C. = Portya kenu (azota megszuntetett hajoosztaly, ill. -tipus)
C. = Versenykenu (canoe))
(Nem akarom senki jogos aggodalmat kigunyolni, ez csak egy javaslat a helyes
megoldaskereseshez.)
Meg azt is irod:
<<<<<<<<<<<<
Masreszt, a szerelem tudtommal Keleten is elterjedtnek mondhato (a copyright-
jogokat illetoen nincsenek informacioim). Szegeny keletiek, ok miert nem
lettek olyan sikeresek, mint mi? %^O
>>>>>>>>>>>>
A kerdesembe nagyon sok oldalrol bele lehet kotni:
Nyugati talalmany-e a szerelem?
Noi talalmany-e a szerelem?
Talalmany-e a szerelem?
Es ha igen, mennyire uj, mint "tomegfogyszasi cikk"?
Es sikernek nevezheto-e egyaltalan a nyugati eszmek es eletmod elterjedese?
Sejtem, hogy nemelyik kerdesre igen a valasz, de biztosat nem tudok.
Azt remeltem, remelem, hogy aki ert a temahoz, majd felvilagosit.
Radvanyi Tibornak: A tulelogep kifejezes azt hiszem, eloszor "Az Onzo Gen" c.
konyvben bukkant fel. Itt van szo a szelekcios elv tarsadalomtudomanyi
alkalmazhatosagarol is. Azaz gen helyett egy adott eszme, vagy szabaly,
stb. elterjedeset is a szelekcios nyomas befolyasolja. (Mennyire alkalmas
egy adott gondolat arra, hogy a populacioba "mutacio" (feltalalas) utjan, vagy
kivulrol bejutva tovabbitsa magat a kovetkezo generacioknak.) Itt a
populacio egy adott kulturalis kozosseg, a "gen" pedig lehet valamilyen
eszme, vagy egy
konvencio, mint peldaul a hus-(vagy disznohus-)eves tilalma. (Vajon
jelentett-e elonyt a hinduknak ill. araboknak a kornyezo nepekhez kepest
ez a torveny, vagy csak veletlenul terjedt el?)
Ahhoz kepest, hogy milyen trivialis ez az elv, megdobbento, hogy mennyire
kevesen ismerik, es meg kevesebben hasznaljak.
Erdekes eredmenyre vezet pl., ha ezen a "gepezeten" vegigfuttatunk nehany
altalanosan elfogadott igazsagot, vagy erkolcsi szabalyt. (H.F.)
Pl. en most Riesz Feri egy kijelenteset elemzem, hogy neki is valaszoljak
egyuttal:
<<<<<<<<<<<<<<<<
Marmost mi lenne, ha a ferfiak "nem kapnak be a horgot" ?
Kihalna az emberiseg ! (Na azert megsem...)
.
Marmost kepzeld el: mi lenne, ha nem lenne szerelem, ha a ferfiaknak nem kene
m
egkuzdeni a nok kegyeiert ?
Ugyan melyik ferfi tartana ki a no mellett, akinek gyerket nemzett ??
Szoval minden az emberiseg fennmaradasa miatt van !
>>>>>>>>>>>>>>>(VITA #169)
Kedves Feri! A dolog nem ilyen egyszeru.
A nokert valo megkuzdes jelensege biztos, hogy szelekcios elonyt jelent
az egyen-gen szintjen csakugy, mint a tarsadalmak versenyeben. A szerelem
ezt esetleg fokozhatja. De a hianya semmikepp nem jelentene az emberiseg
kihalasat, hiszen amikor meg nem volt, akkor sem halt ki az emberiseg!
Egyszeruen azok a kulturak nem birnak a versenyt, amelyek nem talaljak
fol ill. nem veszik at idoben a gondolatot (felteve, hogy tenyleg van
pozitiv szelekcios hatasa, es minden mas feltetel azonos.)
Ez a hiba analog azzal, amit azok kovetnek el akik pl. az utodgondozassal
kapcsolatban fajfenntartasi osztonrol beszelnek. Ilyen NINCS!
Csak GENfenntartasi oszton van! (Egy cinegenek a legnagyobb
konkurenciaja a masik cinege. Csak a sajat rokonaival onzetlen.)
Pont azert reagaltam a no-ferfi-zenesz vitara, hogy lemerjem, mennyire
hajlandok masok velem egyuttgondolkodni a szelekcios elv alkalmazhatosagat
illetoen.
Akarmilyen mas eszmet is kiszemelhettem volna, de a ferfi-no kulonbseg kapcsan
ez volt kezenfekvo. Raadasul alkalmat adott masik kedvenc vesszoparipam,
Az Idomitott Ferfi (kello kritikaval olvassatok a konyvet!) gondolatanak
megszelloztetesere is. (Peda: ismert kozhely, hogy a no rejtely, a ferfi
nyitott konyv. Szerintetek, van-e ennek koze ahhoz, hogy midannyiunkat
nok neveltek?) Szeretnem(?), ha a no is nyitott konyv lenne, ehhez azonban
nagyon sok, a legfelvilagosultabb ferfiakban is elo tevedestol kell
elobb megszabadulnunk. En ezt most elkezdem:
Irod (egy masik VITAzonak):
<<<<<<<<<<<<<<
Ez azert van, amiert pl. tobb lany van a vegyeszmernokok, mint a villamosmern
okok kozt, tobb ovono van, mint ovobacsi stb.
>>>>>>>>>>>>>>
A jelenseg valodi okat szerintem mashol kell keresni, mint ahol a valaszadok.
Egy kiserletben a fizikat kulon csoportban tanitottak a lanyoknak. Ugyanolyan
jo eredmenyt ertek el, mint a fiucsoportban. Magyarazat: a fiuk nem "ugattak"
le a lanyokat, nem gunyoltak ki minden tevedesuket, igy azok nyugodtan
tudtak felfedezni. Tehat nemcsakhogy sokkal kisebb a kulonbseg a ferfi es
noi agy kozott, hanem meg az otthonrol hozott differencialo sugalmazasok
hatasa is konnyen kompenzalhato egy bizonyos kor alatt.
Eleg meglepo, nem?
Ha ezt a temat rendesen vegigragjuk, talan meg arra is rajovunk,
miert nincsenek noi zeneszerzok! :)(Helyesebben: miert nem hallhatok?)
<<<<<<<<<<<<<
Mas: ha jol ertem, Joska, a muveszet gyokereit Te a szerelemben (a nok
kegyeiert valo versengesben) talalod meg.
Szerintem a muveszet gyokerei nem itt vannak. A muveszet szerepe eloszor
szakralis volt, azaz Istennel (az istenekkel, a Teremto Szellemmel stb.)
valo kapcsolattartast szolgalta.
>>>>>>>>>>>>>
Nem a gyokereit, az egyik fo motivalojat. Egy noi zeneszerzo hiaba ugyanolyan
zsenialis mint Lajos Bacsi, valoszinutlen, hogy epp olyan eros lenne benne
a kesztetes is, hogy kiszemeltjenek pont ilyen teren bizonyitson, es vallalja
az alkotassal jaro gyotrelmeket (kiveve esetleg, ha a nagy O" szinten
zenesz). (szimfonia = zseni + motivacio)
Ferfiaknal ez a jelenseg altalanos, akar zseni, akar nem.
A noknel az a tipikus, hogy inkabb eltitkoljak a kepessegeiket, nehogy
elriasszak a ferfit.
A fentiekben leirt nezopont csak 1 mod a sok kozul a vilag szemlelesere, es
lehet, hogy nem a legjobb. De szerintem mindenkeppen ervenyes.
Udvozlettel, Varga Joska
|
Irod, hogy <<Ezert
nem fogadnak el olyan beket, amely nem valasztja le veglegesen a
bosnyak teruleteket. A bosnyakok, erthetoen, nem egyeznek bele a
szetvalasztasba.
Mit tehet itt Europa? A fegyverszallitason nagyon sokan sokat
keresnek.>>
A szetvalasztas, mint "lehetseges" megoldas mar regota elfogadott
se'ma (csak abban valtozott, hogy nyugati nyomasra a boszniai horvatokat
ravettek, hogy egyutt maradjanak a muzulman bosnyakokkal). Az egyik fo"
problema a terulet szazalekos elosztasa. A szrbek nagyjabol 70% felett ural-
kodnak, amirol 49%-ra kellene visszavonulniuk. Amig nem kapnak ki hadasza-
tilag, vagy nem fogy el az elelem/hadianyag keszletuk (= nincs a nagy-szerb
utanpotlas tenylegesen elvagva), addig csak idohuzas a celjuk.
"Europa" nem szallitott fegyvert hivatalosan. Persze voltak kisebb-
nagyobb kivetelek, mint a magyar reszrol szarmazo Kalasnyikovok a horvatok
szamara, de a fo"forras az to~ro~k, arab es irani volt. Penzkereses igy csak
a fuvarert jart (foleg a horvatoknak es a masik oldalra meno" orosz holmiert
a romanoknak, macedonoknak es gorogoknek). Ide tartozik me'g a foldalatti
csorendszer M.o. es Szerbia kozott, ami el-el lesz dugva, de masok jonnek
helyere. Ez minden bizonnyal nem "hivatalasan" szankcionalt.
F. Miki
|
