>Kedves Valaszolok!
>
>Szilagyi Andras irta:
>>Mindazonaltal tavoli csillagok spektrumanak elemzesebol tudjuk, hogy a
>>fenysebesseg jonehany milliard evre visszamenoleg allando, legalabbis a
>>mai muszerek meresi hibahataran belul. Ugyanez igaz a tobbi univerzalis
>>fizikai allandora is.
>
>Tudnatok errol egy kicsit reszletesebben irni? (Ugyanis ez esetleg
>ramutathatna olyasmire, ami esetleg kizarja a fenysebesseg csokkeneset.)
>
>Koszonettel:
P.S.
>
>U.I.:Kedves Andras! A valaszod tobbi reszet -amit maganlevelemben irtam-
>nagyon koszonom! De ezt mar az ujsagba szantam.

Udv!

  Lehet, hogy hulyen hangzik, de pi, e es mas konstansok leggyorsabb
kiszamitasara az elkepzelheto leggyorsabb modszernek azt tartom, ha beirod
a konstanst a programba. Nem veletlen, hogy sok programban alkalmaznak
eloregyartott szinusz- es koszinusztablat. Egyszeruen ird bele a programodba:

const pi = betuk szavankent megszamolva {

Nem a regi s durva kozelites
Mi szotol szoig igy kijon
Betuiket szamlalva...
Ludolph eredmenye mar,
Ha itt vegezzuk husz jegyen.
De rendre kijo" meg tiz pontosan.
Azt is bizvast igerhetem.

}

  (A kettos betuk kettonek szamitanak, a szokoz es az irasjelek semminek.)

  Egyebkent a Gutenbergen van egy gyujtemeny matematikai konstansokkal, ott
megvan a pi meg mindenfele tobb ezer tizedesjegy pontossaggal.


                                                    La'ng Attila D.
(latom az ekezeteket)                       

>Temakor: fenysebessegnel gyorsabb elektron ( 2 sor )
>Idopont: Wed Nov  5 02:37:52 EST 1997 TUDOMANY #248
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
>Persze hogy van ilyen, peldaul ha nagyenergiaju elektronnyalabot
>egy vizespoharba iranyitanak. Igy keletkezik a Cserenkov-sugarzas.
>
Hat igen, megint pongyolak voltunk. 
A fenysebessegrol szolo vitaban nyilvan a vakuumban mert fenysebessegrol
szol a dolog. 

Janos

Kedves Tudosok,

	A foton az egy foton. Nincs szegenynek tomege. Azert az itteni
vitaban meg a tudomanynak eleg stabil allaspontja van. Azt persze nem
mondja senki, hogy a konyvekben benne van minden. Mar csak azert sem,
mert az a hires nevezetes relativisztikus kvantumgravitacio nincs meg
megalkotva. Vagyis ha nagyon okosak vagyunk eljuthatunk megvalaszolatlan
problemahoz is. De meg nem tartunk ott.
	Ott viszont mar tartunk, hogy sajnos a relativitaselmelet nem
eleg. Bizony meg a kvantummechanika sem. Elo kell venni a jo oreg Dirac
fele relativisztikus kvantummechanikat. Szerencsere nem kellenek a 
magerok, azaz a kvarkok (vagyis a kvantumkromodinamika). Ugyancsak
elfelejthetjuk a gravitaciot. Bar itten egyesek ket foton gravitacios
kolcsonhatasorol is beszeltek. Na, ahhoz kell. De most ezt egy pillanatra
felejtsuk el.
	A helyzet szerencsere meg ennel is jobb. Elobb azonban kifejeznem
oromomet a felett, hogy sikerult Hajdu Csabat felduhetenetek igy a 4
sorosai helyett majd kenytelen lesz ervelni is. Csaba! Nem mintha eddig
nem lett volna igazad, de az odavagott igazsagok nem igazan okitjak a
nepet. 
	Koszonet Szilagyi Andrasnak a cimekert. Remelem lesz egy kis
idom bongeszni oket. Ha mar a bongeszesnel tartunk. Meg mindig nem tudom
bongeszni a HIX archivumot. Tobbszor kiirtottam mar a sajat irasaimat,
azzal a felkialtassal, hogy a HIXen ugyis fenn maradnak. Most azert lenne 
jo keresgelni, mert szerintem mar 3 elozo alkalommal megvitattuk a
relativitast. Legalabbis amikor en is ott voltam. Egyszer meg ossze is
foglaltam, hogy a VITA XXX-ben ez volt a VITA YYY-ben meg ez. Na amilyen
balga vagyok, ezt a fajlt is letoroltem. Annak aki megtalalja adok
valamit (talan megse csokot, hanem valami mast).
	A legutolso ilyen vitazas mar a Tudomanyban volt a 30-50 szamok
tajekan. Apropo. Mi lett a 100. szam korul fellepo gravitistaval, aki
megreformalta a tomegvonzast? Valami Sarkadi volt a neve.

	Na szepen elkalandoztam. Visszaterve szegeny fotonunkra, nincs
neki tomege. Definicio es nem vita targya, hogy van-e tomege. Nincs.
Energiaja es impulzusa van. Ha valaki az E=mc^2 -tel jon nekem, akkor
megint csak azt mondom, hogy nincs tomege tehat nem igaz ra az E=mc^2-t.
	Az elektron csak a kozegbeli fenysebesseget lepi at, ezert
Cserenkov sugaroz. Viszont senki nem mondta, hogy a kozegbeli
fenysebesseget nem lehet meghaladni. Az egyszeruseg kedveert felejtsuk el
a fenyt. A relativitaselmeletben egyszeruen van egy posztulatum, hogy
az elmeletben szerepel egy allando, amelynek erteke 299 700km/sec.
	Ezekutan mar a kiserleti fizikusok dolga, hogy mondjanak valamit
errol az allandorol. Hogy ez speciel a feny vakuum beli terjedesi
sebessege? No igen, ez nem veletlen. De az mar nem erdekli a
reletivitaselmeletet, hogy a foton mit csinal a kozegekben. Termeszetesen
a most leirt kozelitesben a foton reszecske.
	Nem tudom utanna szamoltatok-e a Csaba altal megadott ertekkel, az
elektron sebessegenek. 6x10^-11 -nel ter el c-tol. Azaz, ha c=299 700 km/s
akkor  az elektron a gyorsitokban mar   299 699, 999 98 km/s -al megy.

Horvath Pista

Robert (mailto: ) kerdezi (#243):
>Van Walakinek egy jo tippje, hogy honnan lehet megtudni a tudomanyos
>folyoiratok aktualis impact factorat? Hagyomanyosan a Science Citation
>Index (SCI) kiadvany tartalmazza. Kereseseim a web-en tobbszori nekifutasra
>kudarcba fulladtak. Nem tudnatok segiteni? Mindenki segitseget koszonom.

Ez az ISI (Institute for Scientific Information) penzert arusitott
termeke, amely
Journal Citation Reports (JCR) neven fut. Az ISI honlapjan megtalalod,
hogy
mit tartalmaz, hogyan rendelheto meg:
http://www.isinet.com/prodserv/citation/jcr.html

Amugy jobb konyvtarakban legalabb CD-n elerheto, esetleg halozaton at
is,
persze, tobbnyire penzert.

Udv
Attila

<Felado :  [Sweden]
> Temakor: fenysebessegnel gyorsabb elektron ( 2 sor )
> Idopont: Wed Nov  5 02:37:52 EST 1997 TUDOMANY #248
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Persze hogy van ilyen, peldaul ha nagyenergiaju elektronnyalabot
egy vizespoharba iranyitanak. Igy keletkezik a Cserenkov-sugarzas.>

En csak egy vegyesz/biologus vagyok, de ugy emlekszem egyetemi
tanulmanyaimbol, hogy amit Te leirsz az "aktualis", vizben mert
fenysebessegre vonatkozik, nem pedig vakumban mert fenysebessegre.
 Fizikusok, mi az igazsag Cserenkov ugyben?  
Udv, Rokolya Aniko