Udv.
En ugy tudtam, hogy a kvarc orak ugy mukodnek, hogy a polarizalt
(a ket vege feszultseg alatt) kvarc folyadek nem engedi at a polarizalt
fenyt. A polarizalt feny az a visszavert feny, ami egy sikban rezeg. Tehat
a feny athalad a kvarcon, es amikor visszaverodik a szamlap aljarol, akkor
vagy atjon (ekkor _feher_), vagy nem (ekkor _fekete_), attol fuggoen, hogy
a kvarc aram alatt van-e vagy sem. Ezert eleg nehez lenne sotetitonek
hasznalni. Viszont vannak olyan anyagok, amelyek eros feny hatasara
kevesbe eresztik at a fenyt. Vannak ilyen szemuvegek is, amelyek
elsotetednek, ha eros a feny. Csak gondolom eleg draga. Esetleg ilyesmit
lehetne ablaksotetisre hasznalni.
U.I. Kvarc ora alatt ertem a digitalis, folyadekkristalyos kijelzoju
orakat.
-----========-------
Xabi
-----========-------
|
Eppen egy fozocske musort neztem. A pasas mindenfele finomsagot
halmozott es kevert az etelbe. Talan nem tulzok, de egy tucat
osszetevo biztosan volt. Felmerult bennem: az ember negy izt kepes
erzekelni: sos, edes, savanyu, keseru. Tehat minden iz az ember
szempontjabol egy negydimenzios vektor. Talan a szakacsok nem tudjak,
hogy egy vektorter minden eleme felirhato a bazisok
linearkombinaciojaval? Dehogyisnem, csak igy tobb fuszert lehet
eladni, es a szakacsok is nagyobb penzt kerhetnek
konyhamuveszetukert. Ez a tortenelem legnagyobb osszeeskuvese.
Azert azt hozza kell tenni, hogy vannak bizonyos specialis
effektusok, amik nem izek: csipos paprika, bors, illoolajok. A bors
es a paprika szerintem egyszeruen hangyasavval kivalthato, az
illoolajokra is biztosan lehet talalni nehany bazist, amibol a
hatasuk kikeverheto. Tehat akarhogyis, kb. 7 fuszer eleg kell
legyen, de hol van ez a fuszerek szazaitol? Ne hagyjatok magatokat megteveszten
i! Vegyetek otthonra cukrot, sot, ecetet es aszpirint.
Aztan ha kell tajfoldi kutyagyoker, egyszeruen csak kikeveritek.
Udv.: SB
|
Nehany ujabb szempontbol vizsgalva a gravitacios kollapszusok lehetseges
viselkedeset olyan tulajdonsagokat vettem eszre, amik modositjak a
korabban kialakitott elkepzelesemet.
Addig megvizsgaltuk a dolgot, hogy amikor a kollapszus letrejon, akkor a
gravitacios ter, es a tomeg kapcsolatanak megszunese miatt a tomeg
eltunik a sajat maga altal letrehozott fenysebesseggel tagulo
tergodorben, es a ter osszezarodik utanna (a vizsgalt kornyezetben
euklideszive valik). Viszont ezt a valtozast a kulso megfigyelo nem
fogja latni, mivel a kollapszussa valo tomeg akkora tersuruseget hozott
letre meg a kollapszus letrejotte elott, amely megtevesztoen ugy nez ki
kivulrol, mint a korabbi elmelet szerint egy fekete lyuk kinez. A ternek
ez a nagymerteku deformacioja orokre elvalasztja a kollapszus
keletkezesenek helyet a kulso megfigyelotol.
A dolog lenyege az, hogy egy tomeg, amely eppen a kollapszussa valas
hataran van, es mar csak egy vegtelenul kicsi surusegnovekedes hianyzik
a kritikus ertek eleresehez, akkor majdnem pontosan ugy viselkedik, mint
a korabbi elmelet szerint egy fekete lyuk. Esemeny horizontja meg
nincsen, de mar csak keves kianyzik hozza, hogy legyen. A tomeg
feluleterol lenyegeben mar nem jonnek vissza a fenysebessegu hatasok
sem, csak legfeljebb majdnem vegtelen ido elteltevel. Bar a
matematikaban fogalmilag van kulonbseg a vegtelen, es a majdnem vegtelen
kozott, de ez a kulonbseg a halandok szempontjabol nem sokat szamit.
Egyebkent is amikor a kollapszus kialakul, akkor egy pillanatra legalabb
letezik is, es ez a pillanat eleg ahhoz, hogy az esemenyhorizont a
kulso megfigyelo szamara orokre megmaradjon.
Ezert amikor egy kulso megfigyelo azt latja, hogy kulonbozo objektumok
egy fekete lyuknak latszo tomeg fele zuhannak, akkor nem tudhatjak, hogy
valoban egy egitest rejtozkodik a fekete lyukban, vagy mar csak az
egitest maradvanyaval, vagyis egy gravitacios hullammal allunk szemben.
Nem vizsgaltuk meg a fekete lyukba eso testek sajat perspektivait. Amig
tavol vannak, addig kulso megfigyelonek szamitanak, ezert nem tudhatjak,
mi var rajuk. Amikor viszont az elmeleti esemenyhorizont kozelebe ernek
minden kiderul. Mikozben a gravitacios ter majdnem fenysebessegre
gyorsitja oket, ket dolog toertenhet. Elso esetben meg nem valt
kollapszussa a csillag, es akkor becsapodnak a feluletebe, viselve az
ezzel jaro osszes kellemetlenseget. Ezzel lehet, hogy az o tomeguk lesz
a kollapszussa valast kivalto vegso ok a csillag szamara. Masodik
esetben, amennyiben a csillag mar korabban kollapszussa valt, es eltunt,
akkor a gravitacios hullamon atjutva az eltunt kollapszus
esemenyhorizontjanak belsejebe jutnak, ahol fenysebesseggel tagul a
kozel eukludeszi simasagu ter. Ebben a kozponti terbe folyamatosan
kerulnek mindazok az anyagok, amelyek kivulrol esnek be az onnan fekete
lyuknak latszo terbe. Ezektol az uj anyagoktol vegul is nem lesz ez a
belso ter sem euklideszi. Az ide pottyano csillagasz mindenesetre
eldobhatja a korabbi csillagterkepeit, mivel egy teljesen uj univerzumba
kerul, amely az eltunt kollapszus, es a kulso vilagot osszekoto terben
van. A gravitacios hullam, amelyen ateset, elzarja ot attol a
lehetosegtol, hogy visszauzenhessen abba a terbe, ahonnan jott, de
szerencsejere a kollapszusba esett pontszeruve valt tomegeggel sem fog
soha talalkozni.
A vizsgalodasban peldat talaltunk a vegletesen nagy gravitacios
hullamokra, amelyek elvalaszthatjak a terido tartomanyait egymastol,
vagy a kollapszusokra, amelyek ugyan ezt teszik. De e vizsgalodasok
kozben az a kerdes is felmerulhet, hogy egy ilyen nagy gravitacios
hullam mekkora energiat zar magaba, es hogy honnan van ez az energia.
Mivel a kollapszus letrejottekor keletkezo esemenyhorizont vegtelen nagy
teret hoz letre, es veges tomegeket fenysebessegure kepes felgyorsitani,
azert, hogy azok megis csak atlepjek ezt a horizontot, arra a
kovetkeztetesre juthatunk, hogy vegtelenul nagy energiara van ehhez
szukseg. Ez a kovetkeztetes mindenkepp zavaro, ha az E=m*c^2 kepletre
gondolunk. Ugyanis az esemenyhorizontot, illetve a gravitacios hullamot
nyilvanvaloan a kollapszusban eltunt tomeg hozta letre, amelynek veges
tomege, es ebbol fakadoan veges energiaja van. Lehetseges, hogy egy
veges energiaval rendelkezo tomeg a teret vegtelenul nagy mertekben
modositsa? Valami megsem stimmel a kollapszusok korul. Valahogy
osszefuggesben kell lennie a tomegbe foglalt energianak a ter
modositasanak mertekevel, de ez szamomra az elmeletbol nem igazan
latszik. Igy elkepzeleseim az alt. rel. elmeleterol jelenleg nagyon a
levegoben lognak.
Udv: Takacs Feri
|
