>>3. Ha megis megepul az egeto, es az orszag nem tudja ellatni
>>hulladekkal,akkor a folyamatos kihasznaltsag erdekeben
>>terveztek-e veszelyes hulladek behozatalat?
>Ez ellentetben allna a M.o. altal is alairt Basel-i Egyezmennyel, amely
>titltja a veszelyes hulladek nemzetkozi kereskedelmet (export/import).
Kedves Fidusz,
Orulok, hogy felvetetted a Baseli Egyezmeny kerdeset, mert annak
ertelmezese volt a fo inditeka annak, hogy a fenti kerdest feltettem. Az
egyezmeny szovegezese ugyanis nem tiltja, es nem zarja ki veszelyes
hulladekok exportjat es importjat. Az csak kontrolalni probalja azt,
megpedig ugy, hogy nem engedi meg veszelyes hulladekok szallitasat olyan
orszagokba,
1. amelyek nem rendelkeznek az adott hulladek kornyezeti szempontbol
megfelelo megsemmisitesehez szukseges technologiaval,
2. vagy ha feltetelezheto, hogy azt az adott orszag nem fogja
kornyezetvedelmi szempontbol biztonsagos modon kezelni,
3 vagy kornyezetvedelmi torvenyeik nem engedelyezik az adott hulladek
behozatalat.
Elsosorban fejlodo orszagokat akartak megvedeni attol, hogy fejlett ipari
orszagok oly modon szabaduljanak meg sajat szemetuktol, hogy olcson
elszallitjak fejlodo orszagokba, s ezzel a problemat atharitjak az ottani
gazdasagokra, kormanyokra, nemzetekre stb...
Ezek szerint, ha egy korszeru egetomu epulne Garen, akkor eppen az
altalad emlitett Baseli Egyezmeny az, ami nemzetkozileg lehetove tenne,
hogy a "legveszelyesebb" kategoriaba tartozo hulladekokat hozzon be az
orszag. Persze ettol meg nem kell feltetlenul importalni, hiszen ez a
dolog korlatozhato. (Pl. egy parlamenti vagy kormanyhatarozattal.)
Tehat a kerdesem tovabbra is az, hogy mekkora kapacitasu egetot terveznek
epiteni, es a tervek szerint honnan akarjak ellatni a helyi hulladek
elegetese utan?
Koszonettel
Urge Laci
|
Jon a GAIA Sajtoszemleben (http://www.rec.hu/fok/gaia/gaia.htm)
KORNYESZ 327, 1997. februar 17.
Donella Meadows: Dumb Things We Could Stop Doing (Cselekvessel
folszamolhato buta dolgok) (Roviditve) Egy baratomnak van egy jegyzeke
a fenti cimmel. Ha hallgatom a hireket, mindig kapok otleteket, hogy
mi mindent kell folvenni arra. Vegyuk pl. a Kozponti Hirszerzo
Ugynokseget (CIA). Valamikor meg lehetett ertelme annak, hogy legyen
egy ilyen szervezetunk, de ma ugy tunik, hogy az nem csak celtalan,
hanem annal rosszabb. Az ugynokseg nagyfejui folyamatosan titkokat
adtak at az oroszoknak. Nem vilagos, hogy miert vannak meg egyaltalan
titkaink, az sem, hogy az oroszok miert torodnek azokkal. De ha a
titkok valahogyan meg mindig lenyegesek, ugy latszik, hogy a Hirszerzo
Ugynokseg egy nemkivanatos eredmenyre vezeto titok-atviteli
intezmennye csokevenyesedett. A titkok azonban nem egyeztethetok ossze
a demokraciaval, ezert ezt a szervezetet meg kellene szuntetnunk. A
jegyzekre a masik jeloltem: Mindenhol a nemzeti ossztermekrol (GDP)
irnak. A kozgazdasagi cikkekben egyre azt fejtegetik, hogy a nemzeti
ossztermek (az a teljes penzosszeg, amit a javakra es a
szolgaltatasokra forditunk) felrevezeto mutato. Az ugyanis magaban
foglal olyan dolgokat, amilyeneket szeretunk (pl. egy fiatal par elso
otthoni bevasarlasait ) es olyanokat, amilyenek nem szeretunk (a
baleset utani helyreallitast vagy ugyvedi koltsegeket). Sok jo
dolgot, illetve kart egyaltalan nem szamitanak bele (az onkentes
munkat, a gyerekgondozast - illetve a szennyezest). Egyaltalan nem
biztos, hogy orulni kell a nemzeti ossztermek erteke novekedesnek,
vagy szomorkodni annak csokkenese miatt. Miert figyeljuk azt akkor
lelegzetvisszafojtva? A nemzeti ossztermekrol szolo hirekkel tehat nem
kell foglalkoznunk tobbe. Nem kell hirt adni a Szovetsegi Bank
kamatlabra vonatkozo szandekairol sem, vagy arrol, hogy mi varhato az
elnok kovetkezo beszedeben. A foltevesek nem hirek, hanem haszontalan,
idot rablo locsogasok. Ha nincs jobb, amirol beszelni tudunk, akkor
hallgassunk zenet vagy a csendet. Kovethetjuk a radioban orankent a
Dow-Jones mutatot, de kinek kell az? Semmit nem mond arrol, hogy mi
tortenik valakinek a sajat gazdasagaban, nem a gazdasag valodi
allapotat tukrozi, csak nehany hivatasos tozsde-jatekos velemenyet. Ha
valakinek szuksege van arra, hogy pillanatrol-pillanatra kovesse az
arak mozgasat, az rakapcsolodhat az internetre. Ez megtakaritast
jelent masok szamara. (Helyette itt New Englandben inkabb szuksegunk
volna az orankenti idojaras-jelentesre. ) Ha nem foglalkozunk tobbe
butasagokkal, akkor torodhetunk ugyesebb dolgokkal. Ha leszoktatjuk
magunkat pl. a Dow-Jones-rol, akkor szilard arakat alkalmazhatunk es
kifustolhetjuk azokat az embereket, akik ugy jatszadoznak a piacon,
mint egy kaszinoban. A nyersanyag-piac visszaterhet az eredeti
celjahoz, ami hosszulejaratu hiteleket biztosit az ipari
beruhazasokhoz. Ez emlekeztet engem egy masik ostobasagra, a
lottozasra. A lotto a gyenge matematikusok adoja", mondja egy vicc.
Megpedig magas ado. Az emberek evente 25 milliard $-t fizetnek ki az
allami lottozas, es 330 milliardot a tobbi torvenyes szerencsejatek
soran. A legtobb ebben resztvevo ember alacsony iskolazottsag, akinek
pedig nincsen kidobni valo penze. Csak egy csekely toredeket kaphatjak
vissza a kidobott penznek - pl. iskolai alapitvanyok alakjaban.
Butasag tulekedni a poggyasz szallitoszalag mellett a csomagjainkra
varva a repuloteren. Ha mindannyian ket meterrel hatrebb allnank,
mindenki meglatna, mikor erkezik a sajatja es tolakodas nelkul
elvehetne azt. Hatrebb allhatnank a kozlekedesi baleseteknel es
bunugyi esemenyeknel is. Ha nem tudunk segiteni, nincsen semmi dolgunk
ott, az ujsagirok fenykepezogepeire sincs szukseg. Zsigeri erzeskent
vonz bennunket a ver es a tonkrement fem latvanya, ahogyan megbeklyoz
bennunket a szerencsejatek, a nikotin vagy a heroin. Nem helyes, ha
kielegitjuk ezeket a vagyainkat. A verrel boritott helyszinen nem
kapunk semmit, semmi szuksegunk ilyen informaciokra. Csak azt hiteti
el velunk, hogy a vilag meg veszelyesebb, mint a valosagban. Nem
kellene tulekednunk a tavaknal, folyoknal es oceanoknal, es
haztomboket epiteni ott. Meg kellene hagynunk a zold, kies partokat,
hadd lassa tobb ember. Tartsuk tavol a mergezo tartalyokat es a
szennyezo vegyszereket onnan. Tovabbi ostoba kikuszobolheto dolgok pl.
az elnokvalaszto testuletet, az elnokjelolo partkongresszusok, a
minden almara raragasztott kis cedulak az elelmiszerboltokban, a
tarvagasok a lejton, ahol a kovetkezo eso elhordja a talajt. Mit
tehetunk meg hozza a jegyzekunkhoz? Azon a penzen, amit
megtakarithatunk a hirszerzesen, a nemzeti ossztermek szamitasokon, a
Dow-Jones jelenteseken, a lottozason, es azon, amit nem koltunk arra,
hogy a kozossegeket kimentsuk az arvizbol es a foldcsuszamlasbol -
milyen jo dolgokat tudnank csinalni? Pi.
Nos, van-e javaslat a
Kornyesz olvasoitol? kerdi vd
|
