Sziasztok!
> Marcsak azert sem, mert az utobbi negy ev alatt mar a harmadik kuktat
> nyuzom
Azt hogy csinalod? Mi az iden voltunk 10 eves hazasok, es en meg mindig a
naszajandekba kapott kuktaimat hasznalom. Igaz, miutan utalom mosogatni
oket, nem tul gyakran veszem elo.
> Persze vannak hagyomanyos edenyeim is, es sajnos tobbnyire azokat
> hasznalom a fozeshez, mert nem kell hozzajuk annyi ido, mint a Zepterhez.
Nem azzal (is) reklamozzak a Zeptereket, hogy _ido_ es energia takarekosak
is? Akkor miert kell tobb ido a Zepterben fozeshez?
> Egyebkent szerintem az tulzas, hogy a szulonek meg egy fulest sincs joga
> lekeverni a rossz "koloknek".
Hogy mennyire igaz, amit Mari irt, arra itt a mi esetunk. Juditnak
lekevertem egy pofont, mert nagyon veszelyes dolgot csinalt. Az utcan. Szo
szerint rendort akartak ram hivni!!! (Ez tobb, mint ket eve volt, azota
szerencsere nem volt ujabb pofon, igy azt nem tudom, hogy ez a hozzaallas
altalanos-e, vagy veletlenul jartunk igy.)
> Egyet ertek Odettel: a turelem es az otletesseg az egyetlen, amivel a
> gyereket barmire is ravehetjuk...
Szerintem ezzel nagyon sokan egyet ertunk, mar csak arra kene valami
hasznalhato otlet, hogy hogyan legyen _mindig_ turelmunk ujabb es ujabb
dolgok kitalalasahoz, vegig jatszasahoz.
> Ja, es meg valami: a zsarolas.
> (Ha nem csinalod meg, akkor nem kapsz... nem mehetsz stb.)
Ezzel nagyon nem ertek egyet! En szemely szerint a zsarolas minden fele
modjat utalom. Engem sem lehet (es regebben sem lehetett) ravenni semmire
zsarolassal, sot "csak azert is" dolgot valt ki belolem, talan ezert en
soha nem is alkalmazom. Persze, felteteleket probalok szabni, de ezek nem
zsarolasok. Pl, elvben nalunk addig nincs vacsora, amig nincs elpakolva. De
addig mi sem ulunk le az asztalhoz. (A kozos vacsorahoz valami fantasztikus
modon ragaszkodnak.)
> Vagy a jutalmazas: ha megcsinalod, akkor ... (Reszemrol ez utobbit
talalom
> a celravezetobbnek)
Nalunk is ez a leggyakoribb, igaz, a jutalom annyi, hogy az a "szupi csaj",
aki....
> A napokban nagyon jo dolgot vettem eszre.
> Mar egyforman szeretem a gyerekeimet!
> Egy ideig lelkiismeret-furdalasom volt, hogy a Davidot jobban szeretem
> mint a Petrat,
Ezt egyszeruen nem tudom elkepzelni. Az a halvany erzesem van, hogy kisse
kevered az erzeseidet, vagy a fogalmakat. Valahogy ugy, ahogy a tini lanyok
azt, hogy tetszik nekik valaki, osszemossak azzal, hogy szerelmesek.
En Mariann szuletese elott azon izgultam, hogy hogyan tudom majd ot is
annyira szeretni, mint Juditot. Nekem is van lelkiismeret furdalasom, mert
sokkal tobb turelmem volt (van) Mariannhoz. A vedono szerint ezzel a
legtobb anyuka igy van. (Engem ez nem nagyon vigasztal.) De a szeretet, az
egy teljesen mas teszta. Ha _valoban_ jobban szeretted volna Davidot, nem
igyekeztel volna enyhiteni a feltekenyseget Petraban. De neked sem volt jo,
hogy Petranak nem jo valami, erre emlekszem! Tudom, hogy en ebben is nagy
mazlista vagyok, nekem nagyon sokat segitett Judittal valo kapcsolatomban
Mariann szuletese, igy nem tudom, hogy pontosan milyen lehet, ha
feltekenyseg van a gyerekek kozott. Es tortennek az eletben dolgok, amik
segitenek az embernek tisztazni az erzelmeiket. En a nyaron Judit betegsege
kapcsan dobbentem ra, hogy milyen fokon vannak az erzelmeim vele. Persze,
nem jo, hogy beteg lett, de hogy hozzam meg kozelebb kerult, az biztos!
Probald te is elkepzelni, akar csak azt, hogy lazasak a gyerekek. Nem
hiszem, hogy akar Davidert, akar Petraert kulonbozo modon aggodnal. Hidd
el, hogy az, hogy mennyire szereted oket, nem biztos, hogy egyenlo azzal,
hogy milyen a kapcsolatod veluk.
> Mostanra a David is belenott a rosszcsontkodasba, es inkabb a Petra most
> az, akivel konyebb szot erteni...
Attol, hogy most Davidra is ra kell szolj, kevesbe szereted ot, mint egy
evvel ezelott? En mindig azt probalom tudatositani a gyerekekben, hogy az,
hogy esetleg haragszom rajuk, nem azt jelenti, hogy nem szeretem oket! En
akkor is nagyon-nagyon szeretem oket, amikor kiabalok, vagy eppen meg sem
szolalok a meregtol.
Udv, Odette

Sziasztok!


>En is csatlakozom a bemutatkozokhoz, mint regi olvaso és uj iro.
>Laci vagyok (45), ket kislanyom van; 5 es 7 evesek. Tartozik 
>hozzajuk egy anyuka is (31), igy teljes a csalad.

:-)))) Nagy orom, hogy elomereszkedtel kozenk!
>nem voltunk itthon, a Zemplenben kirandultunk, gyonyoru idonk volt.
Nem lehetne egy kicsit reszletesebben errol irni??? 
Itt kuksolunk a tengerpart mellett, es abrandozunk (illetve foleg Andris es
a lanyok) a hazai tajakrol. (Gondolom az otthoniak pedig a
tengerpartrol...:-) )

>Egy ujsagban (Anyak lapja) az olvastam hogy kb. 8 eves koruk korul ertik
>csak meg igazan a gyerekek, hogy milyen nemuek, es hogy azok is
>maradnak...
Errol eszembe jutott egy sztori. Mariannt vartuk eppen. Es Judit
elhatarozta, hogy neki huga lesz. Mi megprobaltuk meggyozni, hogy az sem
baj, ha ocsire sikeredik a kistestver. Keves sikerrel magyaraztuk a dolgot.
Egyik ilyen alkalommal a kovetkezo valaszt kaptuk:
- Nem baj, ha fiu lesz, majd csak lany lesz belole valamikor....

(Kesobb kiderult, hogy honnet ez a gondolat. Par hetes koraban keszult egy
fenykep Juditrol, furdetes kozben. A kepen Anyukam epp a popsijat mosta a
gyereknek, es az egyik ujja a labai kozott latszik. Errol Judit azt hitte,
hogy o eredetileg fiu volt.)

>En is evvesztes voltam, es nem ereztem magam rosszul, sot!
>Talan ezert is voltam mindig jo tanulo!
>Szerintem az osztaly-ismetles sem katasztrofa, foleg ha nem azert ismetel
>mert megbukott, hanem azert, mert kulfoldon jart iskolaba...
>Talan o is szomorkodni fog, hogy a regi osztalyabol elvesziti a pajtasait,
>de valoszinuleg ez a legrosszabb az egeszben!

Nem tudom, hogy mi lenne a jobb. Judit eleve evvesztes (decemberi).
Raadasul valahogy szep nagy gyereknek sikeredett. (8. eves es 134cm. Mar a
vallamig er.) Es jelenleg is jo tanulo. Ha most kene visszamennie, biztos,
hogy legalabb 4-es szinten tudna teljesiteni. Majd februarban kiderul, hogy
mi lesz. Decemberben megkerdezem az otthoni osztalyfonoket is, hogy mit
javasol. Az biztos, hogy amit most csinalunk, nem jo. Nincs eleg ideje
jatszani.

Udv, Odette

>Felado :  [Germany]

>Egy ujsagban (Anyak lapja) az olvastam hogy kb. 8 eves koruk korul ertik
>csak meg igazan a gyerekek, hogy milyen nemuek, es hogy azok is
>maradnak... Addig meg miert ne jatszhatnanak a fiuk babaval, a lanyok meg
>autoval? Sot, meg azutan is?!
Ehhez annyit, hogy megleptem magamat egy modellautoval, amint a nyolc
honapos lanyom azonnal elkobzott, es egy ideig az volt a kedvenc :-).

>En is evvesztes voltam, es nem ereztem magam rosszul, sot!
En dupla evvesztes voltam, egyreszt decemberi gyartmany vagyok, masreszt 8
helyett 9 osztalyt jartam altalanost.
Abszolut de nem ereztem a kulombseget (bar volt egy ido amikor sajnaltam
azt a feleslegesen elvesztegetett egy evet az eletembol, de ez a
palyakezdes lejen volt, amikor nem lattam semmi jovot, es az enidos
sracoknak mar sikerult elindulniuk).

A'kos

Most olvastam el, mit irtam tegnap!
Jo nagy szarvashibat talaltam: szegeny David nem 5 HONAP hanem 5 HET alatt
hizott 40 dekat, es ez nagyon szuper! Igy masfel evesen 10 kilo 20 deka.
Nem sok, mert van aki egy evesen ennyi, de en orulok neki, mert az
ujjacskain latom, hogy most jobb husban van. Olyan szep "parnas" most a
keze, meg a combja sem olyan vekony...

Nalunk most eppen az egesz familia beteg, a Robi birja a legrosszabbul,
neki laza is van. A gyerekeknek folyik az orruk, nekunk a torkunk faj.
Tudtok valami jo modszert, hogyan lehetne erositeni az immunrendszert?
En egy honapja is beteg voltam a torkommal :((

Aki szinten beteg, annak jobbulast, a tobbiek meg vigyazzanak magukra!

Sziasztok: Niko