> -----------------------------------------------------------------------
> Issue____________: *** HIX TUDOMANY 435 ***
> Date_____________: Sat May 30 20:25:05 EDT 1998
> Publisher________: Hollosi Information eXchange /HIX/
> Disclaimer_______: Authors bear full responsibility for their articles.
> -----------------------------------------------------------------------
> Send-Articles-To_: >
> Subscribe________: >   or >
> Unsubscribe______: > or >
> Help_____________: >

[...]

> Tartalomjegyzek:
> ----------------
> 
> @@@@@@@
> Pünkösd
> @@@@@@@


---Ha mar ilyen velos volt a punkosdi szam, tudja valaki, mi e szo eredete ?
Janos

> a lokalitas elve a fizikanak olyan alapveto elve, melynek serulesere
> a fenti igen kozvetett okoskodason kivul meg csak utalas sincs.
> Ezzel szemben a lokalitas elvenek feladasa sulyos elmeleti nehezsegekre
> vezetne:  a fenynel gyorsabban terjedo hatas nem fer ossze a relativitas
> es a kauzalitas elvevel, mert alkalmas koordinatarendszerbol nezve
> az ok es okozat felcserelodne. Ez utobbi egyben ujabb valasz
> az eredetileg feltett kerdesre.

Nem latom, a kauzalitas elvere miert van szukseg. Miert nem lehet eldobni
amikor nyilvanvaloan serul? (peldaul: Kerr-tipusu fekete lyuk)

Engem eddig senki nem tudott meggyozni (hiaba szigorlatoztam klasszikus
fizikabol es tanultam kvant.mech.-et) hogy az oksag egy fizikai elv.
Az ezzel foglalkozo ervelesek engem hitvitara emlekeztetnek, es ugy
latom hogy az oksag (hogy a jelenseg mogott egy absztrakt okot latunk
onmaga helyett) az emberi gondolkodas egy pszichologiai sajatossaga.
A Kerr-lyuk oksagot serto terido-geometriaja nem okoz sulyos elmeleti
nehezsegeket? 
Vagy latatlanban "tiltsuk meg" az oksagot serto jelensegeket?
(fel eve mar volt egy hosszu es erdekes thread errol a TUDOMANYban)

Felreertes ne essek: nem allitom, hogy a lokalitas elve vagy a
relativitas elve nem igaz, es lehet fenynel gyorsabban utazni.
Azt allitom, hogy a megfigyelt vilagnak nem kotelessege hogy logikailag
konzisztensen viselkedjen. Ez sehonnan sem tud kovetkezni.
Az persze hasznos, ha a vilagrol alkotott absztrakt modellunk a formalis
logika talajan all - ismerve ennek korlatait is.

udv:
VAti

Udv!
Egy biologiara (is) epulo kerdesem van, melyre tamogato es elutasito
valaszokat is kaptam mar. A kerdes a kovetkezo:
Etkezes kozben ajanlatos-e a poharhoz nyulni, azaz jo-e az ha en egy falat
utan azonnal iszom ra?

Eddigi lehetosegek:- Igen, mert jobban csuszik a falat
                     (nem tul tudomanyos valasz)
                   - Nem, mert az emesztesben valami gondot okoz (ez
		     hiheto, de en bovebben is szeretnek errol valamit
		     tudni)

Ennyi (jelenleg, mert meg van 4 masik kerdesem, de errol majd ezen
kerdesre jovo valaszok alapjan)

qex

*-----Ga'ti Tama's  - qex--------------information engineer------------*
*  | 			       *
*      |     		       *
* homepage: http://www.iit.uni-miskolc.hu/~gati2                       *
*-- Dev Internet Studio -- http://.... :) -----------------------------*

Sziasztok!

Nem olyan regen tanakodtunk arrol, hogy a napelemek eloallitasa mennyire
kornyezetszennyezo, ill. milyen alacsony hatasfokokat lehet csak elerni. 
Ugy tunik, az utobbi problema hamarosan megoldodik.

Par hete volt egy lengyel-nemet workshop "A mechatronika eszkozei" 
cimmel, ahol egy bizonyos Prof. L. Lunin a Novocserkaszki Muszaki 
Egyetemrol tartott egy eloadast napelemekrol. O" egy 3-retegu napelemet 
fejlesztett ki, mindharom retegben 1-1 pn-atmenettel.

A felso reteg Si/In_{x}Al_{y}Ga_{1-x-y}P_{z}As_{1-z}; x=0,0..0,3;
y=0,2..0,36;  z=0,2..0,5; E_{g}=1,6..1,86 eV. 

A kozepso reteg sima Si; E_{g}=1,12 eV, az also pedig
Al_{z}Ga_{1-z}Sb_{x}P_{y}As{1-x-y}; x=0,1..0,25; y=0,1..0,5; z=0,0..0,5;
E_{g}=0,94..1,2 eV. A temarol van egy o:toldalas angol nyelvu cikkem,
erdekel vkit komolyabban? 

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Sziasztok. Bocs, hogy nem egy pontosan ideillo temaval jovok, de talan
sokaknak erdekes lehet amit most irok. Akit nem erdekel a sci-fi annak, PgDn.

	Kezembe kerul Asimovnak egy valogatasa 1992-bol Super Hugo cimmel. Az
apropo a Worldcon 50. evforduloja volt.
	A Worldcon (World Science Fiction Convention) 1939-ben alakult. 1953
ota adja ki a Hugo dijat kulonbozo kategoriakban. Nos az 50. evfordulon
rendeztek egy szuper szavazast az addigi termesbol. Ebbol mazsolazok.


	Best Short Story
								pont
I have no Mouth and I must scream	Ellison, 1966		449
Neuton Star				Niven,   1967		399
Repent, Harlequin! said the Ticktockman	Ellison, 1966		357
The Star				Clarke,  1956		328
Jeffty is five				Ellison, 1978		222

	Mint latjatok Ellison, kisse "tulreprezentalt". Ha ez a 
"I have no Mouth and I must scream" a szaja sincsen ugy uvolt c. novella,
akkor en egyetertek. Ha jol emlekszem Kucka Peter otvenedik c. Kozmosz
fantasztikus novellas koteteben volt benne. Szerintem oriasi.


	Best Novel  (legjobb regeny)
The Moon is a Harsh Mistress		Heinlein,  1967		
Dune					Herbert,   1966
Stranger in a strange Land		Heinlein,  1962


	Best non-fiction book
Cosmos					Sagan,     1981


	Best Dramatic Presentation

Star Wars		    	1978		668 pont  (129 elso hely)
2001: A Space Odyssey		1969		608	  137
Bladerunner			1983		477
City on the Edge of Forever	1968		233
Raiders of the Lost Ark		1982		196	  22
News Coverage for Apollo 11	1969	! ! !	187	  24


	Ha erre nektek is beindul az agyatok nem csodalkozom. En szivesen
hallgatok mindent ami ezekrol eszetekbe jut.  udv,


Horvath Pista

Van egy kerdesem.
Michael Crichton "Jurrasic Park" c. muveben mondja Ian Malcolm (a matematikus),
hogy 30 ezer evvel ezelott heti 20 ora munkat vegeztek az emberek.
	Kerdesem mennyire igaz ez. Crichton altalaban megbizhato forras.
Meg ha csak az elelem eloallitasara szant idot veszem is, rosszabbul allunk.
Magyarorszagon az elelem eloallitasara szant ido kb. 30 ora.
Nyugat Europaban kozel van a 20 orahoz.
Az USA se all sokkal jobban, mert ott ugyan olcsobbak az elelmek es talan
jobbak a fizetesek, de a 25-40 eves korosztaly vigan dolgozik heti 45-50
orat. Vagyis a kajapenzert minimum 15 orat melozik.
	
Horvath Pista

Pest-budai csillagaszok nyomaban - csillagaszati seta Budapesten!

                     1998. junius 6-an, szombaton

a Magyar Csillagaszati Egyesulet szervezeseben felkeressuk Budapest
csillagaszati emlekhelyeit, megtekintjuk erdekes naporait, csillagaszati
jellegu epuletdiszeit. A setat a gellerthegyi csillagvizsgalo helyen, a
Citadellanal kezdjuk.

Talalkozunk: 10:00-kor a 27-es autobusz Moricz Zsigmond korteri
vegallomasanal! Tovabbi informaciok:

                 Mizser Attila, 186-2313,