Kakukk!
 wrote:
[...]
> Elso temakent javaslom, hogy vitassuk meg ezt az "egyszerusithetetlen
> bonyolultsag" neven ismertte valt jelenseget.
>
> Peldakent nezzuk az Escherichria coli nevu bakteriumot. Minden E. coli
> bakterium szamos hosszu, spiralisan kanyarodo csilloszorrel (un.
> flagellummal) rendelkezik, ami kepesse teszi az uszasra. A flagellumok egyik
> vegukkel egy-egy motorszeruseghez csatlakoznak, ami a bakterium sejtfalaba
> van epitve. Amikor ezek a motorok egy adott iranyba forognak, a flagellumok
> is ezzel osszhangban forognak, es propellerkent mukodve viszik elore a
> bakteriumot a vizben. Amikor a motorok megvaltoztatjak forgasiranyukat, a
> flagellumok, a motor forgasatol fuggetlenul, kulonbozo evezomozdulatokkal
> megvaltoztatjak a bakterium iranyat. E ket mukodesi mod szisztematikus
> valtogatasa altal a bakterium kepes arra, hogy a kedvezotlenne valt
> eletterbol a szamara kedvezobe usszon at.
[...]
> Mi a velemenyed errol a kerdesrol?
Nem tudom miert ne lehetne ezt elkepzelni egy evolucios olyamat
eredményeképp? (Akar a mar sokszor megemlitett meg osszetettebb
rendszerbol valo leegyszerusodessel is.)
Amit leirtal az alapjan az derul ki, hogy az egesz masineriarol nagyon
keves a tudasunk. Te ugyan egyszer sem hasznaltal felteteles modot, de
szerintem azok akik ezt a bigyot leirtak valoszinuleg teletuzdeltek az
interpretacioikat vele a kulonfele kozlemenyeikben. A Szabo Istvan
Mihaly-fele Bioszfera Mikrobiologiaja-konyv evvel foglalkozo reszenek
minden tizedik mondata az, hogy "mukodesenek mechanizmusa meg kevesse
ismert". Az egesz ugy tunik szamomra, mintha te ezt az egeszet mar egy
tokeletesen megismert rendszerkent fognad fel, annak ellenere, hogy
szimplan feherjemolekulakrol, es gyurukrol beszelsz.
Szerintem az, hogy valamit nem ismerunk, az meg nem ad okot arra, hogy
azt a bizonyos dolgot elkezdjuk misztifikalni.
Te igy irtal rola:
> *Jollehet e motorok meglehetosen
> egyszeru szerkezetuek, nagyon nehez elkepzelni a motor nelkuli sejt es a
> teljesen mukodokepes motorral rendelkezo sejt kozotti szakadekot athidalo,
> celszeru formak sorozatat.*
En nem mondanam egyszeru szerkezetnek, szerintem meg ez alapjan a leiras
alapjan is eleg bonyolult szerkezetnek tunik, ahol boven van meg kutatni
valo.
Bakteriumrol van szo. Nem valoszinu, hogy atmeneti formak sorozatait
talaljuk. Mert ha voltak is, nem tudom mennyi az esely arra, hogy nyoma
maradjon. Erzesem szerint az ilyen rovid eletciklusu lenyeknel egy
elonyos valtozas eleg lehet arra, hogy az adott valtozat, akar emberi
idoleptekben is,
sokszorosan tulnojje, kiszoritsa az eredetit.
Szerintem az egeszbol csak az derul ki, hogy az E. coli, egy igen
fejlett
eubakterium, amin igen jelentos nyomokat hagyott az evolucios fejlodes.
Gogy
|
[Text 2896622 from COM]
Tema: 3.3 millio eves Australopithecus
Nagy Andras  ) irta:
> "Elso izben tartak fel egy teljes Australopithecus kart és kezet. A nem
> mindennapi lelet szamos uj informaciot nyujthat szamunkra tavoli és kihalt
> rokonaink anatomiai jellegzetessegeirol, sot
> viselkedeserol es eletformajarol is.
1998-ban is olvashattunk hirt allitolagos Australopithecus leletekrol (pl.:
Nepszabadsag december 19.). Az asatas igazgatoja (Ron Clarke) a Del-Afrikai
Regeszeti Vilagkongresszus Osregeszeti szekciojan vitaba keveredett ezzel a
lelettel kapcsolatban. Vitapartnere Michael A. Cremo volt, aki nyolc evi
kutatomunkaval osszegyujtott minden emberi vonatkozasu regeszeti leletrol
szolo beszamolot (a rendhagyoakat is), es egy hiresse valt konyvben
publikalta ezeket (Forbidden Archeology, Tiltott regeszet). Ide masolom
Cremo egyik levelet a tavalyi sterkfonteini lelettel kapcsolatban.
Boldog Uj Evet mindenkinek!
Udvozlettel: Isvara
* * * * * * * * * *
"Ismet egy hianyzo lancszem
Az ujsagok vilagszerte hirul adtak, hogy megtalaltak az eddigi legregebbi,
teljes emberelod-csontvazat. A hirek szerint a csontvaz 3,6 millio eves, es
a sterkfonteini barlangokban, Del-Afrikaban bukkantak ra, es azota a
"hianyzo lancszemnek" titulaljak.
Ugyanez nehany evente ujra es ujra megismetlodik. Del-Afrikaban talalnak egy
reszleges vagy teljes csontvazat, a felfedezok es a sajto pedig a regota
vart "hianyzo lancszemet" udvozlik benne. Ez a regeszeti ujjgyakorlat
farasztoan elcsepeltnek hangzik azok szamara, akik mar sok-sok emlekkel
rendelkeznek ezzel kapcsolatban. Azok szamara azonban, akik kevesbe ismerik
a mult esemenytortenetet, a hir szenzaciosnak hathat.
Ebben az esetben azonban tobb okbol is elovigyazatosnak kell lennunk. A
csontvaz meg nincs teljesen kiemelve abbol a tomor sziklabol, amelyben
megtalaltak. Kovetkezeskepp meg egyaltalan nem tisztazott, hogy valojaban
milyen lenyrol is van szo. Ugy tunik, egy hominidaval allunk szemben, az
Australopithecusok nemzetsegebol. Meg a vezeto evolucionista tudosok koreben
is megoszlanak a velemenyek azzal kapcsolatban, hogy vajon emberelodnek
nevezheto-e az Australopithecus. Louis Leakey, a szazad egyik leghiresebb
regesze, elvetette azt a gondolatot, hogy az Australopithecus kozvetlen
emberi os lenne. A hires fizikai antropologus, Charles Oxnard szinten
vonakodott attol, hogy az Australopithecust emberelodnek fogadja el. Az
Austraopithecust meglehetosen majomszerunek irta le, es klasszikussa valt,
Uniqueness and Diversity in Human Evolution (Egyedi jellegek es
valtozatossag az emberi evolucioban, 1975, 394. old.) cimu konyveben
kijelenti: "Nagyon valoszinutlen, hogy az Australopithecus-felek barmelyikeI
kozvetlen filogenetikus kapcsolatban allna a Homo torzzsel." Mas szoval
semmilyen Australopithecus faj nem tekintheto emberi osnek. Oxnard
hatarozottan kitartott velemenye mellett, azota, hogy azt evtizedekkel
ezelott eloszor megfogalmazta.
Meg a sterkfonteini uj Australopithecus-peldany felfedezoi is elismertek,
hogy a teremtmeny nagyon kicsi, mindossze 122 cm magas, es a jelek szerint a
fakon valo elethez alkalmazkodott. Mindez arra utal, hogy nem embereloddel,
hanem egyszeruen egy ujabb majommal van dolgunk.
A sterkfonteini csontvaz emberi oskent valo besorolasa annak az ortodox
darwini nezetnek koszonheto, miszerint az anatomiailag modern emberi lenyek
mindossze az utobbi egy-ketszazezer evvel ezelott alakultak ki. Ha talalnank
olyan leleteket, amelyek 3,6 millio evvel ezelott, vagy meg regebben elt,
anatomiailag modern emberektol szarmaznak, az azt jelentene, hogy a
sterkfonteini csontvaz semmikepp sem tekintheto emberi elodnek.
Marpedig ilyen leletek leteznek. 1979-ben Mary Leakey a tanzaniai Laetoliban
tobb tucat labnyomot fedezett fel. Mary Leakey es mas fizikai antropologusok
jellemzese szerint ezek teljesen megegyeznek az anatomiailag modern emberek
labnyomaival. Charles Oxnard kijelentette, hogy az Australopithecus
labcsontjai nem illenek a labnyomokhoz. Es valoban, a tudomany altal ismert
egyetlen leny, amelynek laba beleillik a laetoli nyomokba, nem mas, mint a
hozzank hasonlo ember. A regeszet tortenetenek gondos tanulmanyozasa,
amelyet Richard L. Thompson es jomagam vegeztunk el, es Tiltott regeszet
cimu konyvunkben dokumentaltunk (melynek roviditett valtozata Az emberiseg
rejtelyes eredete), sokkal tobb - a sterkfonteini lelet idejebol, vagy annal
is regebbrol szarmazo - anatomiailag modern emberi leletre derit fenyt.
Kanapoinal, Kenyaban, tobb mint negymillio eves retegben anatomiailag modern
emberi felkarcsontot talaltak. Harom-negymillio eves, majdnem hianytalan,
fejlett emberi csontvazakra bukkantak az olaszorszagi Castenedolonal es
Savonanal.
Mindezen okok miatt korultekintoen kell kezelnunk a "hianyzo lancszemrol"
szolo legfrissebb bejelentest. Biztosak semmikeppen sem lehetunk benne. *Egy
dolog viszont biztos: nehany even belul ismet hallani fogunk a "hianyzo
lancszemrol", egy ujabb feltetelezett emberosrol.* A tudosoknak igy talan
tobb remenyuk lehet a cimoldalra kerulni, mint ha csupan egy ujabb osi majom
felfedezeserol szamolnanak be, amelynek egyaltalan semmi koze sincs az
emberi ostortenethez.
Michael A. Cremo
a Tiltott Regeszet es Az emberiseg
rejtelyes eredete tarsszerzoje"
Los Angeles, 1998. december 15.
|
