Kedves ToMO'KA,

	Termeszetesen a neutrinok 10 000 ev es 10 000 ev+10 sec kozotti
ido alatt ertek ide. Csak a 10 000evrol nem szokas beszelni. Amit en mondtam
az az, hogy az elso es az utolso neutrino szupernovabol valo beerkezese
kozott nem telt el tobb mint nehany masodperc. Bocsanat ha elsore felre-
ertheto voltam. De a szokasos szohasznalat ez. Mindenki az 1987-es szupernova-
rol beszel es nem a -8013-as szupernovarol.
	A bejott neutrinok energiajat ismerjuk. Ebbol es a delta t idokulonb-
segbol felso becslest lehet a nyugalmi tomegre adni. Bocs! Megint pongyola
vagyok. A bejott neutrinok energiaja egy eloszlast mutat. A nagy energiasok
egy kicsit korabban jottek. Ez mintha arra utalna, hogy egy igen pici tomege
azert van a neutrinonak.

Kedves Attila,

	Kosz a hozzaszolast. Maris megkerlek, hogy irj az alabbirol bovebben;
> Meglepo modon a vegponti elektron energia
>nagyobb mint az maximalisan lehetseges. Ez azt jelentene, hogy a
>neutrino tomeg negyzete negativ. Jelenleg 5-6 preciz kiserleti eredmeny
>van es mindegyik ezt az erthetetlen eredmenyt produkalja. A problema
>megoldasa egyenlore nem ismeretes.

ez nagyon erdekes. Erdekelnenek a reszletek. Tovabba irod meg:
> Szerintem Horvath Pistanak nem kene olyan
>gyakran mondani, hogy ''vegyel elo egy tankonyvet'', mert a tankonyvek
>eppen ezt az emberi racsodalkozast, termeszetes kivancsisagot olik ki
>az emberekbol, azzal, hogy kesz, hosszu ido alatt kiformalodott ismereteket
>kozolnek, es nem mutatjak azt az utat amelyen at ezekig az ismeretekig
>eljutottunk.
	Nem is hiszed mennyire egyetertek. Viszont, ha odafigyeltel akkor
eszrevetted, hogy most kivetelesen ket igen jo konyvet ajanlottam (Gamow, 
Feynmann). De ezen kar lenne vitazni, szoval menjuk a fekete lyukakra.
De csak kesobb, mert most kell egy aloadast tartanom.

Horvath Pista

Kedves Gabor,

	valaszom egy reszehez az infokat meg gyermekkorombol meritettem. Ami
bizony mar 20 eve volt. Ha mar nem allnak meg a helyuket, akkor valaki tegyen
helyre.
	Rengeteg gond van. Pl a sugar vedelem. Ha az Apollo program idejen
kaptak volna egy jo kiados napkitorest. Mondjuk olyat ami a maximum koruli
evekben evente ketto is van. Nos, akkor legalabbis par honapon belul komoly
egeszsegkarosodas lett volna belole. De esetleg bele is halhattak volna.
	Szoval a Fold magneses tere nagy kincs. Egy marsi ut soran biztosan 
kapsz ilyet. Ugyanis legkevesebb ket ev az expedicio. Az meg ki van csukva,
hogy fel meter vastag olom falat cipelj magaddal. Ebbol mar 1 negyzet meter is
4-5 tonna.
	A technikai feltetel sem biztos, hogy adott, de az anyagi biztos, hogy
nem adott. Manapsag a NASAnak nem sok a penze. Kulonben sem egy johiru ceg.
Carl Sagan nagy asz volt. 88-89 korul vetette fel, hogy 92-ben menjenek a
Marsra. 500 eves evfordulo az USAban, es 75 eves evfordulo a SZU-ban. Jo otlet
volt, de meg akkor sem volt ra ennyi penz. Az 50-es evek vege vegleg elmult.
Ma mar egy Appolo programra se futna az USAban. A SZU pedig vegleg kiesett.
	Az elet megtelepitese nem igen cel. En legalabbis nem tudok rola.
Sagan bacsi kulonben is nagyot bukhatott volna. Ugyanis ugy akart sporolni, 
hogy a Marson vesznek fel az urhajosok H20-t vagy C02-t, mar nem is emlekszem.
Ha nem ment volna a dolog (mondjuk mer a tervezett 2 honap helyett 3 ev kellett
volna az osszegyujteshez) akkor egyenesben lathattuk volna a vilag hoseinek
az agoniajat.
	Szoval; 2-3 embert akartak kuldeni. Mar a 6 is utopia. 2-3 ember hona-
pokra valo osszezarasaban az oroszoknak nagy tapasztalatuk volt (VOLT!). Kozbe-
vetve; tudja valaki ropkodnek meg oroszok az eterben? A masik gond pedig az,
hogy vagy sokaig tart az utazas (2 ev), vagy sok uzem anyag kell. A sok uzem
anyag oriasi gong, mert kb exponencialisan no a kuldendo tomeg. A hosszu uthoz
viszont sok kaja kell.
	A tobbi kerdesedre a valaszt nalam avatottabb szakertok mar megadtak
a valaszt (A. C. Clarke, B. Aldiss, K. Vonneguth, stb)

							Horvath Pista

Ja igen. Az Apollo project az USA buzsejenek 13%-at tette ki. Manapsag a NASA
ennek a tizedet sem kapja.

Nagy kisertes volt, hogy Lantos Peternek valaszoljak a SZALONba, de most az
marad holnapra. Igy a VITAn egyeni csucsot vagyok kenytelen beallitani.
	Aki mar nagyon unja, hogy a VITA felet en irom, az kuldje el velemenyet
a  vagy az  -ra. Harom nem szavazat eseten
abbahagyom. No de most mar igazan FEKETE LYUK.

	Kedves Attila,

	valoban nagy kerdes mi a fekete lyuk. Amit irsz az jo:
> Az altalanosan elfogadott definicio
>(amire gondolunk mikor ezt a szot hasznaljuk) szerintem az, hogy
>a terido szingularitasa. Ilyen ertelemben a fekete lyuk egy pontszeru
>objektum (persze a pont kiterjedese lehet Planck sugarnyi, ugysem
>tudunk semmit az ez alatti fizikarol). Egy ilyen fekete lyuk esemeny-
>horizontja (amin ha valami belulre kerul az ott is marad) az lehet
>sokkal nagyobb, es az az amit mi kvazi a lyuk sugaranak latunk.

De lehet rajta filozofalgatni. EGY; A RELATIVISTA SZEMLELET:
	Mar a specialis relativitasban is egybe lett olvasztva a ter es az ido.
Lett a terido. Ebben az elso Newton torveny szerepet az vette at, hogy a
testek geodetikus "gorben" mozognak. Az altalanos relativitas ehhez meg 
annyit tesz hozza, hogy megszunteti a tomegvonzast mint tavolba (VEGTELEN 
GYORSAN) hato hatast, mivel az ellentmond a relativitasnak. Vagyis annak, hogy
c nel gyorsabban semmi sem mehet. Beleertve az informacio aramlasat is.
	A geodetikus gorbe sik teren (Minkowski ter) egyenes lesz. Azaz atmegy
Newton I-be. Ket tomeges test eseten a geodetikus gorbe egy majdnem ellipszis
lesz. Kepler torveny. Tobbek szerint az altalanos relativitas a legszebb
letezo elmelet. Szerintem is, csak ne lenne kvantummechanika ami belezavar.
	Nos rengeteg gond van azert ebben a szep elmeletben. Az egyik peldaul
a geodetikusokkal kapcsolatos. Szeretnenk, ha a geodetikus gorbek a vegtelenig
folytathatok lennenek. Hogy ertheto legyek. A geodetikus gorbe altalaban egy 
proba reszecske vilagvonalanak felel meg. Azt szeretnenk, ha a reszecske 
idoben (a sajat idejeben) vegtelenig elne. Es a minusz vegtelenbol jonne.
Ket pelda. 1. olloval elvagom valahol a teridot. Ekkor a nyirasi feluleten
a geodetikusok veget ernek. De ez mesterseges dolog. Ezt pusztan a maradek ter-
idon tartozkodva meg lehet allapitani. Es ekkor a geodetikusokat ertelmesen es
egyertelmuen folytatni lehet. Vagyis az eredeti teridot vissza tudom allitani.
	2. Ha a geodetikusom egy szingularitason (pl fekete lyukon) vegzodik.
Ekkor mas a helyzet. A geodetikus tenyleg nem folytathato. Na meg errol kesobb
is irok, de most arra szeretnek koncentralni, hogy a relativista a geodetiku-
sokat (es igy a teridot) befolytatja (szep magyar szo) az esemeny horizont
ala.

	FILOZOFUS SZEMLELET. A vilagnak csak az a resze amirol tudunk. Ha 
valamirol elvileg se lehet tudomasunk, akkor az nincs is. Speciel ezt a
nezetet en is osztom. Ezen nezet alapjan az esemeny horizont alatt nincs
semmi. Es valoban. Barmi tortenik is ott mi SOHA nem tudjuk meg. Ezen 
nezet alapjan a fekete lyuk hatara az esemeny horizont.

	Szegeny Moderatorunk kenytelen ezt az egeszet vegigolvasni. 

Horvath Pista

> 	Tehat egyetlen egy erdekes van az egeszben. Az emlegetett tavolsag a
> Mars keruletenek 40-ed resze. Ilyen tavolsag kismillio van barmely bolygon.

De nem ilyen fontos helyen.

> 
> >> 3. A haromszog ket szaranak hossza 1773.6 km = Mars keruletenek 12-ed
> >> resze
> >> EGYIK SZAR 11.0CM, MASIK SZAR 10.4CM, A 12-ED RESZ AZ 30 FOK, AZ 10.7CM.
> >Merd le megegyszer, mert a ket szar egyenlo. A Mars kerulete egyebkent
> >21293.2 km, ennek 12-edresze = 1773.6 km.
> 
> Lemertem megegyeszer. 110 es 104. hat milimeter oriasi. Ennyit nem lehet felr
e
> merni. 
> A most emlegetett ket tavolsag AB=110    es AC=104  mm. Mellesleg a haromszog
> mar szemre sem szimmetrikus.

Vagy a vulkanok kozeppontja kozti tavolsagot nezted (ami rossz), 
vagy a gombfelulet es a sik kozti torzulas okozza a pontatlansagod, nem 
tudom, de a konyv azt irja, hogy 1776.3 km mindket szar. Mellesleg en 
nem allitottam, hogy F-re szimmetrikus !! Hiszen F nincs is a BC 
kozepen.

> Nem artana , ha leirnad. De nem igazan ertem mit allitasz ezzel. Valakik
> csak azert, hogy bizonyitsak leteznek, a Marsot akkorara csinaltak ami pontos
an
> az e szamot mutatja.

Nem a Marsot csinaltak akkorara, a vulkanokat epitettek ugy. Leirom az 
e szam levezeteset nehany adatbol, valamint a Mars keruletet:

1. XY = 718.3 km = (e - 2) * 1000 
2. CY = 798.09 km = (e - 2) * 1000 * (40 /36)
3. CX = 886.77 km = (e - 2) * 1000 * (40 /36)^2

Mindenutt az e, es a 40/36-os arany !! (Ami egyebkent meg tobbszor is 
megjelenik.) Es itt a fo eredmeny, amit eddig meg nem kozoltem : 

kerulet(Mars) = 2 * ((e - 2) * 1000 * (40/36)^2) / 3.

A Mars kerulete es az e szam osszefugg a haromszog oldalaival.
Nem, ez mar nem lehet veletlen.

> >1. X atmeroje 10*PI
> Miben merve?

Km-ben, de ez lenyegtelen. Az epitok a PI-t nem "3.1415926" alakban 
ismertek, hanem a sajat szamrendszerukben. Mivel az abran minden 
aranyszam, ezert tok mindegy, miben merem a dolgokat, ok ARANYOKAT 
kozoltek velunk, nem abszolut szamokat, hiszen nem a 10-es 
szamrendszerben szamoltak. A szog is arany, minden arany.

> 	Endre, remelem ezeket csak masoltad a konyvbol. Mert ha te szamoltad,
> Hat akkor ......
> sin 47.47=0.7369235

47.74 fok de mindegy !! Nem 47.47 !!!
F.E