Kedves  Jano Mano !

Koszonom reszletes valaszodat. Kifejezetten orulok, hogy 
szakszeru kritikaval illetted elkepzelesemet. 
A jo kritika az eszme evoluciojahoz elengedhetetlen.

>Egyebkent igazan nem akartam senkit bantani. (Ha megis sikerult, akkor
>ezert dupla pontot kerek :-)

Engem semmikeppen nem bantottal meg, hiszen a szupercomputer
valojaban nem a vallasom, csak jatek egy gondolattal.

Ahhoz en tul keveset tudok a kvantumelmeletrol, hogy
egyertelmu bizonyitekaim legyenek.
Nehanyszor ugyan probalkoztam eziranyban ismereteket gyujteni,
de autodidaktakent nem jutottam messzire.
Egyszer amint beleolvastam egy ilyen targyu konybe, 
szinte teljesen elvette a kedvemet.
A bevezetoben a kvantumelmelet szemleletessegere vonatkozoan 
ilyesfele _biztatast_ talaltam:

_Ki itt belepsz, hagyj fel minden remennyel_ :)

Igy, hat nem irigyellek a vizsgad miatt...

De terjunk a targyra ! 

Azt irod:
>relativitas vagy a kvantaltsag nem teszi konnyebben kiszamithatova vagy
>szimulalhatova a vilagot. Sot.

Tudomasom szerint a kvantaltsag: veges-szamu felveheto allapotot
jelent amennyiben veges-szamu atombol allo rendszerrol van szo.

Ha az elektronok a tiltott palyakat is betolthetnek,
akkor reszletesebb leirasra lenne szukseg.

Tobb adattal tobb gondja lenne barmely computernek.
Erre utaltam, amikor a konnyebb kiszamithatosagrol irtam.

>Masodszor:
>A klasszikus fizika vilagkepevel joval egyszerubb szamolni. Egy kontinuum
>anyag osszehasonlithatatlanul egyszerubb, mint a kvantalt, a folytonos
>energiaskala sokkal egyszerubb, mint a diszkret. En a jovo heten vizsgazok
>kvantummechanikabol es szilardtestfizikabol, valamelyest tudom, mit beszelek.

Elhiszem, de annak alatamasztasara amit egyszerubbnek gondolok,
egy peldat hoznek.

Vegyunk egy negyzetet, melyen belul ide-oda pattog egy 
pontszeru golyo.
Mondjuk masodpercenkent 1 milliot pattog a negyzet ket oldala 
kozott. Ezzel meg nem is lenne gond, ha mindig ugyanazon
az uton mozogna.
Te'ritsuk el 1fokos szoggel az utiranyatol az egyik
utkozes alkalmaval. ( Ez legyen a T0 idopont)
Nyilvan ki lehetne szamitami 1 nap alatt, hogy a golyo helyzete 
milyen lenne 1 nap multan a T0-beli helyzetehez kepest,
de milyen pontossaggal ?

Ha determinisztikus lenne a vilag, akkor utana tudnank
szamolni, hogy a termeszet helyesen szamolt-e egy hasonlo
folyamatban.

Ha azonban a golyo mozgasara bizonyos veges intenzitasu zajt 
is szuperponalunk, akkor mar nincs is ertelme belefogni 
a szamitasba. 

Utobbi esetben igazan konnyu dolga van a szuperszamitogepnek ! 
Csak kockat vet, es bemond egy uj koordinatat. :)

>gyokkeplet. A matematikank tudja (de lehet bizonyitani), hogy nincs olyan
>kiszamithato a megoldas, mint pl. a masodfoku egyenlet gyokkeplete....

A masodfoku egyenlet kituntetett szerepe't en igen szubjektiv
dolognak tekintem. A negyzetgyvonas elonye mindossze abban all, hogy
elore elkeszitheto tablazattal is dolgozhatunk, ami meggyorsithatja
a gyok elereset.

A magasabb foku egyenletek elvi vegtelen sokasagara
 NEKUNK   _helyhiany_ miatt nincs modunk elore elkeszitett, 
gyokoket tartalmazo tablazatokat hasznalni.

Azonban a Teremto sem kenyszerul vegtelen sok tablazatot 
hasznalatara, mert ravaszul belekeverte a termeszetbe a ZAJt !

A zaj ugyanis szepen eltunteti a finom reszleteket.
A zajjal fedett folyamatok szamitasa soran elhanyagolasok
tehetok, igy a tablazatok szama mersekelheto.

A szamunkra latszo _veletlenek_ lehetove teszik a fe'nyestekintetu 
szupercomputer szamara, hogy vilagunk aktualis 
allapotat aszerint szamolja ahogyan eppen raer.

Nem tudjuk tettenerni, ha egy reszecske allapotvaltozasarol
meg nem volt ideje donteni.

Heisenberg - aki erosen vallasos volt - Isten beavatkozasi 
szabadsaganak velte e hatarozatlansagi relacio nyujtotta 
lazasagot.

Azt sajnos nem tudom, hogyan jott ra a relaciora. 
Intuitive  ?  

Vajon mi vezethette ra ?

Ha tudsz errol reszleteket, vagy olvasmanyos 
irodalmat, kerlek irj rola, majd ha idod engedi !

( Igerem, nem fogom idealista celokra hasznalni :)

>energiaskala sokkal egyszerubb, mint a diszkret. 

A matematikaban meg johet fordulat.

Egyebirant azt gondolom, hogy a szuperszamitogepnek nem
kell nemlinearis differencialegyenletek tomegevel bajlodnia.
Mukodesi elve egyszeru. Sejtek informaciokat adogatnak
at egymasnak. 

A magas matematika marad az embernek, hogy josolni tudja
a globalisan eszlelheto folyamatokat.

>nem kell csodanak nevezni a Michelson-Morleyi kiserlet eredmenyet vagy a
>fotoeffektust vagy akarmi mast, ami egy ujabb elmelet megalkotasara inspiralt.

En a magam reszerol mindaddig csodanak tartom a feny abszolut
sebesseget is, amig agyamban modellezni nem tudom, hogy mikent
fordulhat elo ilyen keptelenseg.
Az a megallapitas, hogy a C meresenel nincs jelentosege 
a merest vegzo eszkoz   fenyforrashoz viszonyitott sebessegenek, 
- enyhen szolva agyre'm.

>Ez miert van igy? A Teremto szamitogepe determinisztikus vagy
>kvantumszamitogep? Ha az elobbi, akkor miert szimulal kvantumvilagot? Ha

A kvantumvilag lehet, hogy csak latszat.
A gep lehet determinisztikus. 
Azonban en, mint adat, az engem ero veletlenszerunek 
tuno beavatkozasokbol egyelore meg nem tudtam 
visszakovetkeztetni a cimzes mukodesenek mikentjere.

Az Univerzum hattersugarzasa mintha arra utalna, hogy
az ures tarhelyek is idonkent refresh jeleket kapnak.

Ez egeszen veletlenszerunek tunik, de ne iteljunk koran !

Egy kozonseges PC kornyezeteben is tapasztalhatok 
igen zagyva, sztochasztikusnak tuno jelek, holott globalisan 
nezve a PC determinisztikus jatekszer.

>... A teremtoek vilagat kutatjuk.

Ez teny.

>Az osszes termeszetvallas vilagkepe is teljesen zart es ertheto. 

Erdekes azonban, hogy ezekhez is mintha csak a _beavatottak_ 
ertenenek igazan. :(
En beleveszek a bonyolult reszletekbe.
Lefogadom, hogy bizonyos vallasokrol tobb konyvet irtak mar,
mint a kvantummechanikarol, es meglehetosen komplikalt
gondolatmenetekkel tarkitva.

Nohat emiatt egyelore meg erdekel a kvantummechanika.

>elj ugy, mint egymillio eve az oseink. Ha nem hiszel az objektiven letezo
>vilag megismerhetosegeben, akkor mit csinalhatsz, ami emberi?

Olvastam, hogy a Nobel-dijat az utobbi idoben mintha
egyre inkabb azok kapnak, akik ravilagitanak arra, hogy
a vilag sokkal bonyolultabb, mint eddig gondoltuk.

Hidas Pal unnepek elotti reszecskefizikai osszefoglalojanak vegen, 
a TUDOMANY #623-ban  igen komoly problemat vetett fel.
Oriasi akadalyok tornyosulnak a jovo szazad kutatoi elott.

Lehet, hogy a Teremto nem akarja, hogy igazan belelassunk
a kartyakba ?

>jon az eso, mert a gonosz szellemek igy akartak. Legkozelebb tobb ajandekot
>kell vinni a samannak. Persze a saman biztosan jo, mert kulonben a
>szellemek nem allnanak szoba vele.

Azt hiszem, hogy a samanok a kapcsolatteremtes sajatos technikajaval
probalkoztak, probalkoznak.

Ok az emberiseg elso _hacker_-ei a szuperkomputer-vilagban. :)

Udv: zoli

Hello!

Most eloszor olvasom ezt a rovatot, s Zoli ill. J.M. irasa alapjan eszembe juto
tt nehany dolog.
1. Zoli otlete a szuperszamitogep altal modellezett vilagunkrol emlekeztet a me
lyen tisztelt Neumann Janosunk altal kidolgozott Jatekelmeletre. Zolinak minden
keppen figyelmebe ajanlom ezt a temat, mely szerintem nagyon erdekes. Az minden
esetre teny, hogy a modellezett vilagban szereplo objektumok SEMMILYEN MODON ne
m nyerhetnek informaciot a modellen kivuli vilagrol, igy elmeletileg elkepzelhe
to, hogy valoban modellek vagyunk, am ezt vagy ennek ellenkezojet bizonyitanunk
 lehetetlen. Raadasul mivel semmilyen kapcsolatunk nincsen a "kulso" vilaggal, 
igy igazabol nincsen gyakorlati jelentosege, hogy egy szamitogep belsejeben vag
yunk-e vagy sem. 
2: amennyiben feltetelezzuk, hogy modellkent letezunk, akkor a fentiekbol kovet
kezoen semmit sem allithatunk bizonyosan a Teremtorol, sem a sajat vilagarol, l
ehetosegeirol, korlatairol(3 test palyajanak szamitasa). Ennelfogva, ugy gondol
om, nincsen alapja J.M. okfejtesenek, miszerint a Teremto vilaga termeszeti tor
venyeinek a mienkkel egyezonek kellene lennie. Elkepzelheto ugyanis, hogy terem
tonk vagy a szamitogepe (bar nem okvetlenul kell, hogy szuksege legyen barmilye
n eszkozre) kepes arra, hogy megalkosson egy zart es jol mukodo rendszert, ami 
egy Teremtotol azt hiszem joggal elvarhato.
3: J.M. nem tudom honnan veszi, a vilagegyetem kezdeti tagulasaval kapcsolatos 
KONKRET allitasat, ui. bar rengetegen kutatjak a temat, am a velemenyek igen el
teroek, gyakorlatilag inkabb spekulaciok, mint bizonyitott tenyek allnak rendel
kezesre az elso nehany ezredmasodperc torteneseit illetoen. Ezek ismereteben el
hamarkodott dolog azt allitani, hogy ha a tagulas sebessege egytrilliomod ressz
el (10 a -15-diken!!!) kisebb lett volna, akkor összeomlik a rendszer. Kedves J
.M. szerinted van tudós, aki felelősen ilyesmit állitana?
4: Fentiek után akár azt is feltetelezhetjuk, hogy teremtonk nem csak ezt az eg
y vilagot teremtette, hanem vegtelen (de legalabbis ismeretlen nagysagu) szamit
asi kapacitassal rendelkezik es n darab szamitogepen modellez akarhany vilagot,
 s a vilagok torvenyszerusegeit tetszese szerint manipulalja pl. a kiindulasi a
datok (mat. fiz. torvenyek, anyag-energia viszonyok stb...) valtoztatasanak seg
itsegevel.

Most nem irok tobbet, hiszen tovabbi feltetelezesek a temaval kapcsolatban mar 
teljesen a fantazia vilagaba vezetnenek bennunket, mindenfele gyakorlati jelent
oseg nelkul.

Eg aldjon benneteket, s imadkozzatok, hogy legyen szunetmentes aramforras a ter
emtonk gepere kotve.

Hivetek:

Peter

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: www.dbmsh.net)