Malacca es Kuala Lumpur kozott nagyon jo gyorsforgalmi ut van,nagy elvezet
vezetni rajta a masodrendu utak utan. Egeszen addig, amig a monszun esoje
pontos idoben el nem ered.Az, hogy esofuggony,meg nem fedi teljesen a
valosagot. Ha a fuggonyt tejuveg szinu plasztikban hatarozzuk meg, az
megkozelitoen mond valamit. A monszunesonel meg a suru kod is jobb, mert az
legalabb egyenletes es nem csinal eszrevehetetlen vizatfolyasokat( azok,
akik egyenlitoi orszagokbol leveleznek, pontosan tudjak, hogy mirol
beszelek, a leiras nem nekik, hanem az otthoniaknak szol)Le kellett
huzodjak az ut melle egy fel orara, de ezzel nem oldodott meg az egesz
delutanra a problema, mert ahogyan beertem Kuala Lumpurba, ott ismet
elkapott. Ilyenkor hiaba a terkep, meg a korabban emlegetett jo
turistaoszton-borzalmasan eltevedtem. A malaj fovaros kb. akkora, mint
Nagybudapest,Nagytetenytol Pomazig.Az eltevedesem harom ora bolyongast
jelentett, mig hulla faradtan megtalaltam a varos kozpontjat, azonnal
megcelozva az elso szallodat. Az arat le sem merem irni, mert meg valaki
azt gondolna, hogy milliomos vagyok.A szallo ajtonalloja maharadzsank volt
oltozve ( nem vicc), es a berendezes azokra a filmdiszletekre hasonlitott,
ahol a haremeket kivanjak bemutatni-azzal a kulonbseggel, hogy itt a
szekrenyek valodi gyongyhaz-berakasosak voltak (a szalloda neve Pan Pacific
). A muezzin esti imajat mar nem hallottam.
Kuala Lumpur 13o evvel ezelott ket folyo, a Gombak es a Klang arterulete
volt, a dzsungel kozepen.Ket kinai ugy gondolta, hogy ez sem rosszabb hely
a tobbinel, es nyitottak egy kis uzletet a kozelben beindulo olombanya
dolgozoi szamara.Az elso 87 banyakutatotobol 70 meghalt az elso par
honapban, halalukat kulonbozo tropusi betegsegek okoztak, ennek ellenere az
olom iranti kereslet miatt a terulet benepesedett.Es elkezdodott ugyanaz,
ami az aranybanyakat ,a gyemantlalohelyeket es kesobb az olajforrasokat
szokta elso sorban jellemezni: megjelentek a kulonbozo titkos tarsasagok,
elkezdodtek a belso haboruk es a klima tizedelte az embereket, a telepules
ennek ellenere fejlodott.Elso vezetoje ( polgarmestere?) egy kinai volt,
aki szovetkezett az akkor eppen jelenlevo angolokkal,egy evvel kesobb egy
kornyekbeli szultannal is tortent szovetseg, s igy, a harom nacio
osszefogasaval stabilizalodott a terseg, megszunt a gengek allando
haboruja.Negyven evvel azutan, hogy a ket kinai boltos satrat vert a folyok
partjan, megszuletett a terulet fovarosa.Az olom sokakat tett milliomossa,
akik europai epiteszekkel es kulfoldi mesteremberekkel, ( nem irok
muveszeket, mert abban az idoben meg nagyon sok, ma mar muveszeti agnak
szamito szakmat a mesteremberek muveltek, igen magas szinten)epittettek
palotaikat. Az elso vasutvonalat 1886-ban nyitottak meg ( negyven evvel
kesobb, mint ahogyan a Budapest-Vac kozotti vonal uzembe lepett - ahhoz
kepest, hogy azsaiarol van szo, az adott idoban nagyon gyorsan odaert ez a
technika). 1891-ben 44 ezer lakoja volt a varosnak ( 79 szazalek kinaival,
akik kereskedtek opiummal, ezzel-azzal) Angol befolyasra kesobb indiaiak
kezdtek a gumiultetvenyek telepitesehez. A mai lakossagnak kb.9 szazaleka
indiai.A II.vh. alatt jott a japan invazio, s Kuala Lumpur tortenelme
vegulis mara egybeforrt az orszagevel.
A belvaros az ossz terulethez kepest egeszen kicsi es tele van epiteszeti
csodakkal.Betoncsipkes toronyhazak es aranyos kupolak gyonyorkodtetik a
szemet.Hogy melyik azik be es melyik nem, az kivulrol nem latszik - ezt
csak azert irom, mert volt egy erdekes tapasztalatom: a par evesnel nem
regebbi , luxus-szamba meno bevasarlokozpontban voltam amikor megindult
kedvencem, a monszumeso.Egy tobb emeletes epitmenyrol van szo, ahol az
emeletek magassagaval az arak is nonek ( a legfelso emeleten vannak Diorek,
Gucciek,Chanelek, stb.). Hirtelen leallt minden mozgolepcso, es a
divatcegek alkalmazottai mozgasba lendultek. Mint kiderult, beazott az
epulet, ez okozta a problemat.
A fopiac nem tul nagy, egy csarnokban van, kisebb, mint a vamhaz-koruti, de
az aruk elosztasa hasonlo ( termeszetesen mas jellegu).Ennek etkezo
reszeben lehet a vilag legjobb langusztajat kapni.A varosnak vannak
zoldovezeti keruletei, gyonyoru parkokkal es kertekkel,( kulonosen a helyi,
aktualis szultan kornyezeteben) a tobbi resz azonban nagyon szegeny.
Kopott, rozsdafoltos hazak, ismetelten penesz es buz.S mig a belvarosban
zart a csatornarendszer, kifele megismetlodik a mar korabban tapasztalt
vizlevezetes. A jo elethez ott is penz kell.
Idombol sajnos nem tellet arra, hogy tovabb utazzak, ezert nem volt modom
megnezni az orszag hiresen szep eszaki reszet, ahol tropikus szigetek ( az
egyik leghiresebb Penang) es kulonleges hegyek mutogatjak magukat. Ezen a
reszen van elvezheto tengerpart ( lejebb piszkos, iszapos a viz, vagy a
partvonal alkalmatlan strandolasra). Kuala Lumpurbol vissza ( angolosan
irva)Singaporeba egy masik,a malaj felsziget belsejeben vezeto
gyorsforgalmi uton mentem.Az utat gumifak es olajpalma ultetvenyek
szegelyezik . Innen kerul ki a mindenre hasznalatos finom palmolive olaj. A
dzsungelben sok a tigris, a leopardok azonban fogyoban vannak.Allitolag
nagyon elszaporodtak a vad bikak. Vedett allat a tapir es a rinoceros.A
szaz fele csuszomaszobol csak nehany eletveszelyes van ( kobra, coral
kigyo, vipera), a tobbi pusztan gusztustalan. Nevezetesseg a hatalmas
teknos es azok a lizardok, amelyeket legy es ragcsaloirtasra hasznalnak-meg
a hotelokban is.Oriasi, gyonyoru lepkek vannak malayaban, ezeket
lepkefarmokon mutogatjak a turistaknak ( en is lattam egyet) Nemzeti virag
es buszkeseg az orchidea, millio variacioban- ezekbol minden nyilvanos
helyen lathato 1-2 szal a vazakban.
Nem tudok malajul, az uton lathato kiirasok, (a nem nemzetkozi jelek)
azonban malaj nyelven irodtak. Ez termeszetes is, miert kene
magyarul-angolul lenniok- viszont az ember bizonyos dolgoktol zavarba jon.
Minden utkeresztezodesenel, elagazasnal a fobb iranyvonal igy volt
meghatarozva: Sarawak, vagy Sabah. Es mellette, vagy alatta nyil. Eloszor
azt hittem, hogy ezek telepulesek, de sehogysem talaltam a terkepen. Aztan
azt gondoltam, hogy egtajakrol van szo, de nem tudtam melyik, melyik-
szoval bajba kerultem a visszafele uton. Vegul egy benzinkuton, ahol
sikerult megertetni magam, megmutattak, hogy Sarawak es Sabah Borneon
vannak. Borneo nagy resze malaj terulet, s igy kivanjak jelezni, hogy
dacara a kb. 1000 km-es tengerszorosnak, azert egy felsegteruletrol van
szo.Szingapur fele a helyes utirany Sarawak.
S itt nehany szo Boerneorol:eszaki resze a malajoke, deli resze az
indonezeke, es egy kis kihasitott terulet Brunei, a vilag egyik ( olajbol)
leggazdagabb fuggetlen allama (szultansaga), ahol senkinek nem faj a feje a
diktatura miatt, mert az egy igazi joleti diktatura.( egyebkent senki
idegent nem engednek letelepedni)
Borneon, annak ellenere, hogy az europaiak altal is tipikusnak ismert
dzsungel, majmokkal es egyeb dzsungelkellekekkel, a malajok es indonezek
nem tudnak megosztozni bekesen. Napjainkban is folyik a titkos
dzsungelhaboru, altalaban ugy, hogy az indonezek ejjel titokban odebb
viszik az orbodejukat nehany meterrel, amit a malajok eszrevesznek, es
ebbol lesz egy kis csetepate ( ami azert embereletbe szokott
kerulni).Nemregiben egy vallakozo magyarszarmazasu szervezett egy borneoi
kirandulast ( az illeto urat Hangay Gyorgynek hivjak, es evtizedekig jarta
az oserdoket,ausztral bushokat allatokat gyujteni, bogaraszni, preparalni
regebbi munkahelyenek, az ausztral muzeumnak megbizasabol). A csoportban
meg egy magyar holgy volt, a tobbiek ausztralok. Mondjak, nagyon faraszto,
de erdekes utjuk volt. ( egyebkent Hangay Gyurka mar irt nehany konyvet es
eppen most keszult el egy ujabbal,- ket napja- amit gondolom hamarosan
lehet majd kapni Magyarorszagon is.Ez elso sorban ausztraliarol szol. A
cimet nem tudom, majd alkalmasint visszaterek ra, ha valakit erdekel)
Ennyi lett volna Malaysiarol durvan, amit gondoltam masokkal is megosztok
Agnes
Valasz Istvannak: nem jartam a singapuri malaj faluban, mert gondoltam
eloben erdekesebb. Amit a oo7-rol irsz, erdekes. Azon mi is szoktunk
mosolyogni, hogy a nagy James milyen remek noket szed fel, de azon talan
kevesebben gondolkozunk, hogy hogy a csudaba szabadul meg toluk, mert azt
hiszem sok penzzel felszedni valakit sokkal konnyebb, mint attol
megszabadulni.Vagy nem igy van?
|