A kulalakomat azert kell rendbehozni (Ivannak) mert rendszeresen elfelejtek
returnot nyomni a soraim vegere.

A tobbit nem ertem. EG

PS. A harmincas evek filmjeirol nem irtam, James Stewartot, Leslie Howardot
Clark Gable-t, vagy Sir Lawrence Oliviert, ma is meg lehet nezni, a Meseauto
a Lila Akac avittnak hat. Peldaul azert mert katasztrofalisan deklamalo noi
szineszeink voltak (persze volt ket Gombaszogink is, de szerelmetes szerepekre
nem igazan voltak alkalmasak, Gozon, Kabos, Szoke Szakall, Salamon Bela, Raday
Csortos viszont barmikor eloveheto. Az otvenese evek kellos kozepen
is voltak nagyon jo filmek, nem a Gertler Viktor filmekre gondolok, de
meg az ideologiailag tultoltekezo Talpalatnyi fold (a szovegkonyvet
csaladunk egy ismerose irta, a szabadul 1945-ben nem szerepelt a keziratban)
Soos Imre nehany filmje, Latabar Allami Aruhaza ma minden tovabbi nelkul
jatszhato, a hatvanas hetvenes evekben pedig tobbtucat kivalo filmet csinaltak
Huszarik, Szabo, Jancso, ezeknek a Kadar-rendszerhez annyi kozuk volt, hogy
akkor keszultek, well, en is akkor keszultem, a Kadar-rendszer kellos kozepen.
En emlekszem egy csomo kivalo televizios filmre is, de ezek foleg
szindarab vagy regenyadaptaciok voltak, es a televizios filmek sokkal apoliti-
kusabbak voltak (mindazonaltal Bors Mate tanacskoztarsasagi komisszar
kalandjai Sztankayval es Antal Imrevel, vagy Harsanyi nagy dobasa az
Egy ora mulva itt vagyok annak ellnere volt rendkivul nepszeru, hogy
mindennek volt nevezheto, csak rendszerellenesnek nem.) A televizios cenzura
sokkal kerlelhetetlenebb volt mint a filmes, egyetlen Garas mondatra
emlekszem: A kader nem vesz el csak atalakul, amibol merheto botrany lett.
Tehat van mire nosztalgiazni(persze oregszem ezt is meg lehet erteni)

Egy nagy allami televizio csak kiados muveszi kompromisszumokkal mukodhet
fair modon, de a minoseg esetunkben a professzionalitas itt is megkovetelheto.
Ez nem politikai kerdes, lehet belole politikai kerdest csinalni, de ez nagyon
nem az, akkor mar inkabb penzkerdes. Ketlem, hogy az SZDSZ duhongene ha
valaki televiziora vinne a Doglott aknakat, a Ki lesz a balanyat, a Hazmester-
siratot vagy a Deficitet.

A nagyobb mervu filozofalgatast a Hiradoval kapcsolatban ejtettem meg, es
valoban durvasagokat is irhattam volna. O.K a Minoseget nem kellett volna
nagy betuvel irni, ha you know who irta volna en is beragok. Egyszeruen nem
hiszem el, hogy lehet valami karakterisztikusabban magasabbrendut csinalni
mint amit a tarsadalom "megerdemel". Megyesi Gusztav irt az Allamtitkar
megerinteserol nemreg az ES-ben, ezt kellett volna bemasolnom illusztracionak.
Igenis fontosnak tartom, hogy egyre tobb ember ismerje fel legalabb a jelense-
get, hogy a MEDIA-val manipulalni lehet, kezdve olyan trivialitasokig, hogy
ne higgyenek el mindent a reklamoknak, es eszleljek ha egy hirt hirerteken
felul politikai erdekkel telitenek meg (ez boven remenytelen elvaras.)
Ehelyett azt latom, hogy polgartarsaink hiszekenyebbek mint barmikor
(ami otthon auraban, bioizeben meg van fizetve az elkepzelhetetlen,
egeszen komoly lapok mennek le tabloidba, ha gombvillamrol van szo)
az igaz, hogy masfelol eloszeretettel ugranak neki a partoknak, a parlament-
nek de ez foleg duhonges helyett vagy alatt csinaljak. Talan az Allam
presztizse nagyobb a kelletenel, mit tudom en?

P.P.S A barany nemcsak konvencionalisabb de kedvesebb is mint a birka, a barika
mar egeszen kedves, ha mindenaron ezopuszi metaforakba ohajtasz bonyolodni
a juh tenyleg sokkal jobb valasztas mint a sertes vagy a szarvasmarha
mit sem szolva galandferegrol vagy a szkunkrol. How about okapi?

Kedves (Bodor) Geza,

 Te orvos vagy, en matematikus, nyilvan jobban ertesz hozza, szakmailag
mikor es kit erdemes szurni. Nincs hatarozott velemenyem arrol, hogy helyes
lenne-e vagy sem az altalanosan kotelezo AIDS-szures bevezetese, inkabb
azellen a feltetelezes ellen tiltakoztam, hogy aki kotelezo AIDS-szurest
akar, az az AIDS-esek elkuloniteset is akarja. A gonosz szandek feltetelezese
ellen tiltakoztam.

 Mindezt elorebocsatva, terjunk at a reszletekre.
Ugy ertetted irasombol, hogy
>1. semilyen csoport sem akarja a szurest arra hasznalni, hogy AIDS-eseket
>elkulonitobe zarja.

 Ezt nem akartam allitani, csak azt, hogy nem latom bizonyitva, hogy Mo-n az
AIDS-szurest bevezetni akarok elkuloniteni akarnak az AIDS-eseket. Ugy
kepzelem, hogy ha valaki rossz szandekkal vadol meg mast, a bizonyitas terhe
ra harulhat.

>2. a szures bevezetese az AIDS terjedesenek megelozeset szolgalja

Ezt valoban igy gondoltam, foleg -mint ahogy Te is ramutattal- a virusferto-
zottseg nagyon sokaig nem jar tunetekkel.

>3. bizonyos foglalkozasokban valo mukodest negative HIV eredmenyhez kell
>kotni.

 Attol fugg, mit ertunk "bizonyos foglalkozas" alatt. Prostitucio eseten hajlok
erre. Mas esetekben arra koteleznem csak az illetot, hogy _tajekoztassa_
ugyfeleit. Szerintem joga kell legyen a betegnek arra, hogy tudja, AIDS-es
e az a fogorvos, aki a szajaba nyul. Es termeszetesen az apolonoknek is
joguk kell legyen arra, hogy tudjak, AIDS-es-e az a beteg, akit kezelnek.
Ha ettol kevesebb lesz az apolono, aki az HIV-pozitvok ellatasat vallalja,
akkor veszelyessegi potlekot kell felajanlani. A masik megoldas szamomra
olyannak tunik, mint amikor Csernobilba kuldtek ugy tuzet oltani embereket,
hogy nem is emlitettek nekik a sugarveszelyt: demokraciaban ilyet nem szabad.
Ha az amerikai alkotmanybol mas kovetkeztetest vontak le, akkor szerintem
ez az alkotmany ezen a ponton rossz, vagy a kovetkeztetes rossz.
Remelem Mo-n nem hasonlo az alkotmanyjogi helyzet.

 Koszonom szepen az amerikai es ausztral peldakat az AIDS-szel kapcsolatos
hiszteriara. Talan annyit azert megjegyeznek, hogy amikor egy magyarorszagi
intezkedest veszunk szemugyre, akkor relevansabbak lennenek magyar peldak.
Amikor az abortuszrol vitatkoztunk, akkor egyszer valaki engem joggal tolt
le azert, hogy a "Nema sikoly" c. filmet emlitettem, mondvan, hogy olyan
abortusz csak az USA-ban fordul elo, Mo-n nem. Hajlando vagyok elhinni,
hogy a magyar tarsadalomtol is hasonloan hiszterikus reakciok varhatok,
de csak ha valaki magyar pelda(ka)t hoz.

 Azt irod:
>        Igazad van abban, hogy lepraval, pestissel, de syphilissel es sok
>mas betegseggel is ez volt a helyzet. Az emberek panikba estek. A kulonbseg
>csak az, hogy azok a hiszteriak a sotet kozepkorban tortentek. Az AIDS
>hiszteria meg a XX-ik sz.-ban.

 Itt a tematol kicsit tavolabbeso stilaris megjegyzest szeretnek tenni:
nem egeszen ertem, hogy miert szeretjuk a kozepkort a XX sz-hoz kepest
"sotet"-nek belyegezni. Az osszes boszorkanyuldozes es a spanyol inkvizicio
(a maga 300 ev alatt felmutatott 30-100,000 aldozataval) elbujhat a mi
szazadunk ket vilaghaboruja es Holocaustja mellett.

 Ugy kepzelem, hogy a nap ugyanolyan fenyesen sutott a kozepkorban is mint ma,
az emberek nagyjabol ugyanannyira viselkedtek racionalisan, es ugyanugy
megijedtek, ha egy tudasuk szerint gyogyithatlan, halalos es fertozo
betegseggel alltak szemben. Es ugyanugy ahogy regen, ma is varhato, hogy ahogy
egyre tobbet fogunk tudni egy betegsegrol, egyre racionalisabban fogunk visel-
kedni vele kapcsolatban. Az AIDS-rol nagyon sok mindent tudunk ma mar, azzal
kapcsolatban, hogyan terjed es hogyan nem. Ha ez a tudas nem hatolt le a
szeles tomegekig, akkor a szeleskoru egeszsegugyi felvilagositas a megoldas,
es nem az, hogy ne is tudjuk, meg sajat magunkrol sem, hogy fertozottek
vagyunk-e.

 Nagyjabol ezek voltak a kifogasaim. Elnezest kerek mindenkitol, amiert
multkor pontatlanul emlekezve ideztem a floridai fogorvos esetet.
Mindenesetre ahol van legalabb egy pelda, ott szerintem legitim a bizalmatlan-
sag, es a hasonlo esetek megelozesenek szandeka.

 Osszessegeben elsosorban a 2-es pontban felhozott szakmai erveid alapjan
hajlok annak elfogadasara, hogy a kotelezo AIDS-szures nem okos otlet.
Gondom ott volt, es van, ahol a velunk nem egy velemenyen levok szandekairol
illetve a tarsadalomban varhato indulatokrol teszunk feltetelezesre alapulo
kijelenteseket. Lehet, hogy mar nagyon regen voltam Mo-n, de amig otthon
voltam, nem lattam soha, hogy amerikaihoz hasonlo meretu AIDS-hiszteria lett
volna, es ketellyel fogadom az ezzel kapcsolatos spekulaciokat.
Ha szenvedelyesen tiltakozunk egy olyan dontes ellen, amely szerintunk
hiszteriahoz vezethet, azzal csak a magunk szereny reszet adjuk hozza az
altalanos hiszteriahoz.

 Nagyon szivesen olvasnam, ha valoban lenne idod, ahogy emlitetted, arrol
irni, hogyan lehet az AIDS-teszt anonimitasat biztositani, miert nehez
ezt ma megoldani Mo-n (jelenti ez azt is, hogy ha tartok tole, hogy
AIDS-es vagyok, akkor se menjek Mo-n AIDS-tesztre, ha nem akarom, hogy
kozkincs legyen az eredmeny), milyenek a koltsegek, mekkora eselye
van egy atlag magyarnak arra ma, hogy AIDS-ben haljon meg (oszehasonlitva
mas halalos betegsegekkel, mint pl. az altalad emlitett mellrak), stb.

				Tiszteletteljes udvozlettel: Hetyei Gabor

Kedves (Sipos) Pal,

 A SZALON 13-mas szamaban hoztal egy (nevtelen) peldat egy Szovjetunioban
vegzett, es a Kadar rendszer irant nosztalgiat erzo filmesre.

 Nos nekem van egy masik (nevesitett) peldam: Kosa Ferenc, akivel meg gimna-
zista koromban talalkoztam. Ha meg nem lattad volna a Kuldetes c. riportfilm-
jet Balczo Andrassal, vilagbajnok ottusazo atletankkal, szivbol ajanlom, hogy
nezd meg. A filmet evekig nem engedtek bemutatni, es amikor vegul kikerult
a dobozbol, akkor is nehez volt ra jegyet szerezni, mert fel haznal kitettek
a "megtelt" jelzot,  azert-e nehogy tul sokan lassak a melyen vallasos,
sokgyerekes atleta onvallomasat, vagy mert biralta az akkori ottusa
sportvezetest, nem tudom . Kulonosen azert becsultem nagyra Kosa Ferencet,
amiert marxista meggyozodese ellenere is tudott kuzdeni az igazsagtalanul
felreallitott Balczo Andras ugyeert, nem torodve a koztuk levo alapveto
vilagnezeti kulonbsegekkel. Ugy hiszem nagyszeru, eletre szolo peldat adtak
becsuletessegbol ok ketten nekunk akkori gimnazistaknak, keresztenyeknek es
nemkeresztenyeknek egyarant.
 Joval kesobb a hirekbol ertesultem, hogy az MSZP alakulasakor Kosa lett
az egyik elnoksegi tag, ami az en szememben nagyon szimpatikus dontes volt.

 Na most Te is meseltel egy filmesrol, akivel szemelyesen talalkoztal, meg en
is. Az egeszet csak azert meseltem el, hogy ereztessem, mennyire irrelevans
egyetlen szemelyes elmeny a magyar filmgyartas egeszevel kapcsolatban.

 A szovjet filmmuveszet egyebkent nemcsak kolhozfilmekbol all. Eletem legvalla-
sosabb filmje, amit lattam, Tarkovszkij Stalkerja volt. Messze veri a Zefirelli
filmeket (amelyeket szinten nagyon szeretek egyebkent). Persze ez a film
sem egybol jelent meg.

 Ugy hiszem, legalabb azokra valo tekintettel, akik komoly aldozatokat hoztak
azert, hogy jo filmek is keszuljenek a szocializmus evei alatt, tartozkodnunk
kene annak sugallasatol, hogy a mai filmgyartasra a Kadar-rendszer iranti
nosztalgia lenne a jellemzo. Lehet, hogy ezt nem akartad Te se mondani,
de az en fulemnek sajnos nagyon ugy hangzott. Talan ha reszletesebben kifej-
tened, mit is akartal mondani az ismerosod peldajaval, kevesebb lenne
a felreertes.

 				Udvozlettel: Hetyei Gabor

PS. Azt, hogy ki mit es hogyan irt/ir a FORUM-on, tenyleg jobb lenne odaat
megbeszelni. Es a masik lebirkazasatol meg senki sem lett se szebb se okosabb.
Ne elj vissza a moderator vajszivusegevel.