Horvath Pista levelemre adott reagalasat kiegeszitesnek veszem, nem 
cafolatanak. Egyedul abban nem ertek egyet Horvath Pistaval, hogy 
szerinte nem kell nekunk az en definiciom, mely szerint a tudomany 
az, amit a tarsadalom annak tekint.
Tisztaban voltam vele, hogy definiciom nem 100%-os, es belefer nehany 
altudomany, meg hianyzik egy-ket csecsemokorban levo tudomany.
Azert irtam le megis ezt a definiciot, mert a levlistan gyakorlatilag 
csak fizika es nemi matamatika szerepel.
Ha az egzaktsagot tesszuk meg mercenek, a fizikanak sincs 
keresnivaloja a levlistan, mert egyedul a matematika teljesen egzakt 
tudomany. A fizikaban mar lehetseges es van is tevedes, csalas, 
rosszul ertelmezett megfigyelesek, zsakutcanak bizonyulo elmeletek, 
stb., melyekre csak evek, evtizedek elteltevel derul feny.
Ha az egzaktsagon lazitunk, meroeszkoz nem leven ra, 
szubjektivitasra vagyunk itelve. Igy VAti szerint a pszichologia mar 
nem tudomany, Horvath zsolt szerint az.
Az en definiciomra a meroeszkoz a tudomanyegyetemek orarendje.
E definicio szerint az, hogy mi tudomany, evrol evre, orszagrol 
orszagra valtozhat, de legalabb megegyezik azzal, amit az emberek a 
tudomany szot hallva gondolnak. Peldaul a matematika az okori 
gorogoknel nem tudomany volt, hanem muveszet. Par szaz evvel ezelott 
az asztrologia tudomany volt, ma nem az. De az nem valtozott, hogy 
amikor tudomanyt emlegettek, azt ertettek rajta, amit a sajat 
korukban, tarsadalmukban altalanosan elfogadott volt, es nem azt, 
amit egy-ket ember gondolt rola.

Czettele Gyozo

T. Tudo'sok!

Megszeppenve e's kisse' ugy e'rzem magam, mint az a
huncut, aki 2 sakknagymesterrel ja'tszik egyszerre,
e's - saja't tuda's hija'n - ve'gu:lis egyma's ellen
ja'tszatja o"ket...

Az ala'bbi (valahol la'thattam) elnagyolt se'ma't gon-
dolom jellemzo"nek a jelen helyzetre. Mivel tudo's nem
vagyok e's fo"leg a matematikai appara'tushoz keve'snek
e'rzem magam, viszont nagyon szeretne'm, hogy a vila'g-
ro'l alkotott 'ke'pem' a leheto"se'g szerint keve's bu-
tasa'got, te'veszme't tartalmazzon, ELHISZEM mindazt,
ami a tudoma'nyban ma a'ltala'ban elfogadott. Hit helyett
tala'n pontosabb VALOSZINUSITES-t irni, mivel a MODELL
tudtommal 'hivatalosan' is ellentmondasos.

 __________________    ____________    _____________
|MODELL (ami me'g a|  | mat.-log.- |  | kise'rletek,| 
|nagy egyesite'sre |->| appara'tus |->|  me're'si   |
|______va'r)_______|  |____________|  |_eredme'nyek_|
                                       ______|______
                                      |             |
                                      | A VALO'SA'G |
                                      |_____________|  

(A mat.-log.-appara'tusnak legalabb 100 e'v fo'rja van,
 mivel ahhoz csak fej, papir es iroszer volt szu:kse'ges,
 ezert annak hibatlansagaban nincs okom ketelkedni.
 A kiserletek, me're'sek egyre dra'ga'bbak, teha't igen-
 csak megne'zik, mire adja'k a pe'nzt...
 A valo' vila'gba igaza'n nem ko:thetek bele - pla'ne, ha
 a Cenzorra gondolok...)
 Marad teha't a modell, ahol vehetem a ba'torsa'got a valo'-
 szinu"sitem-hez, vagy  -  elrugaszkodva  - a hiszem-hez.
 Most - ravaszul - megproba'lom olyan sorrendben leirni a
 valoszinusiteseimet, hiszem-nem_hiszem-eimet, hogy az ok-
 sa'g gyanuja is felmerulhessen esetleg.  8:-)                   

- Valoszinusitem, hogy nincs foton, mert a 'ritka-fotonos'
  esetben ugyanugy interferencia tapasztalhato (piszok gyen-
  ge fe'nyne'l), mint altalaban. (ismert, nem reszletezem)
- Valoszinusitem, hogy eros fenyimpulzus (sok_foton) esete'n
  sincs elvi kulonbse'g a folyamatban. (Elektromagneses hul-
  lam - c sebessegu gombhejban az energia. Planck: kvantalt-
  sag elnyeleskor jelentkezik) V.o:. : RADARok gyakorlata.
- Visszate'rve a (Ja'nos a'ltal felhozott) 'egyfotonos' eset
  e's a gombhej (tulso oldala) paradoxona'ra  -  annak fel-
  oldasakent felvetem a befogo', gerjesztett atom koruli 
  te'r  a'tmeneti 'energiadeficit'-je'nek leheto"se'ge't,
  mely 'hata's' szinte'n c sebesseggel tagulo gombhejban
  terjed(het. Egy ezt_ala'ta'maszto'_kise'rletre van egy 
  naiv elgondolasom is).
- Nem_valoszinusitem a Janos_altal_alkalmazott c-sebessegu 
  k.r. felvete'se'nek a 'jogossa'ga't',  mivel ba'rmilyen
  c-t kozelito" sebesse'gu" k.r.-hez ke'pest a fe'ny (a k.r.-
  bol me'rve) ujra_csak_c_sebessegu!!!   a vegtelen itt va-
  loban VEGTELEN (- ellentetben az ismert okori Zenon-okos-
  kodassal. A multkori >c k.r.-felvetessel ezt a nyulat sze-
  rettem volna kiugrasztani).    

- Valoszinusitem, hogy a majd'evszazada fityiszt mutato feny
  'kettos_termeszete'-re magyarazatot ado modell egyben a
  'nagy_egyesites' kulcsa is, ha lesz ember, aki ra'hiba'zik.
  (Ezert o:ru:ltem Janos elmeletenek, mert ott keres, ahol
   fe'ny van :-))) , vagyis - szerintem - a legjobb helyen) 
 
- Ha mindezeke'rt nem leszek (valahonnan) ro:vid uton agyag-
  bado:ngo:lve, majd esetleg merem folytatni is....
  Annyit me'g meg kell jegyeznem a friss 'ke'tgolyo's felad-
  va'nnyal kapcsolatban, hogy Fontoselvta'rs erre jogosan
  mondhatta volna, hogy a 'ke'rde's ebben a forma'ban nem
  igaz' . Bevallom, ele'gge' felme'rgesitette bivaksa'gomat.
  (fo"leg aze'rt, mert a szerintem_helyes_va'laszt e's e'r-
   vele'st sehol nem la'ttam eddig itt leirva!!! Machnak jo
   humora lehetett!)
 
(elfogyott az ido"m, folyt. ko:v. reszkessetek!) Udv:HFeri

Kedves Tudos Kollegak,

        Sajnos keves idom van csak, ezert rovid leszek. Elore jelzem, hogy a
kovetkezo 35 napban csak heti egyszer ketszer leszek e-mail kozelben. Ez
talan arra eleg, hogy olvassalak benneteket. Ez alol egy kivetel lesz. A
mostani vasarnap. Idom is lesz, gepem is lesz.

        Gombok. (nem gombok, hanem go:mbo:k)

Elismerem nagyon okosak vagytok. De en csak az egyszeru valaszt kerdeztem.
Jeleztem is, hogy a hivatalos fizika valaszat kerem. Utanna jott volna a
problema. Ehelyett, ketten is mar a problemat taglaltatok. Nem baj, legalabb
megsporoltatok nekem egy irast.
        Most, hogy a problema adott, es lassan a Mach-elv is ki lesz mondva,
engedjetek meg, hogy visszamenjek az elejere, es arrol beszeljek.

        A matematikaban vannak ilyen szep problemak. Ugy ertem, hogy
egyszeruek, kozerthetoek, es megis nagyon nehezek. A leghiresebb persze a
Fermat-sejtes volt, de Erdosnek is vannak nagyon szep 5ooo dollaros problemai.
        A problema az abszolut ter lete vagy nem lete. Sajnos a problemat
szepen elkenik, es kikerulik, pedig a vegen majd fogjuk latni, hogy mennyire
ordit a dolog.
        Tehat:
1. Vegyunk itt a foldon egy folyadek labdat (persze eleg nehez a kiserlet, de
ezzel most ne foglalkozzunk). Allitas, ha nem forog a laborhoz kepest, akkor a
folyadekban levo osszetarto erok miatt gomb alaku.
        Ha forog, akkor a tehetetlensegi erok miatt ellipszoid alaku lesz,
magyaran belapul.

2. Vegyunk egy folyadek gombot a nagy semmiben, azaz mindentol tavol. Mivel
belso erok most is vannak termeszetesen gomb alaku lesz. De mi van ha forog.
Termeszetesen a newtoni fizika ertelmeben megint csak go:mb alaku lesz. Na,
de vehetunk egy masik koordinatarendszert, amelyben a gomb nem forog. Ebben 
a rendszerben nem kell belapulnia. A kutya persze a reszletekben van elasva. 
Esetunkben az inerciarendszer fogalmaban. 
        A Paal-Hidas kettostol tudjuk, hogy inerciarendszer ahol ...  , a
newton torvenyek pedig az inerciarendszerben igazak. Vagyis a valasz;
        Az egymashoz kepest forgo rendszerekbol egyetlen egy inercia-
rendszer, a tobbi nem. Na itt elkaptuk a frakkjat az abszolut ternek.
Semmit nem tudunk rola, hogy mi jelolne ki. A fizika nem is beszel rola. Azt
mar Mach teszi hozza, hogy a tavoli galaxisok, amik kijelolik.

3. A ket folyadek gomb, azert kell, mert egy gomb eseten, veszuk azt a
rendszert amelyikben all. Ket gomb eseten ez nem megy. Szoval bajban
vagyunk. Nagyon tetszett VAti megoldasaban, hogy azonos szogsebesseg eseten
minel messzebb vannak, annal kevesbe lapultak. Valoszinuleg igy van, de a
mai fizika szerint nem. Ezt nem gyozom hangsulyozni.

        Ez az egesz abszolut ter, az eterben csucsosodott ki. Van egy
rendszer amiben a feny c-vel megy, a tobbiben nem. Itt az abszolut ter,
mondtak. Aztan, hopp kicsuszott a kezukbol.
        Mint azt megtanultuk; eter nincs. A feny minden rendszerben c-vel
megy. Hopp! Aljunk csak meg. A specialis relativitas csak inercia-
rendszerekben ervenyes. Akarmilyen rendszerben ott az alt.rel.
        A baj csak az, hogy az alt.rel.-ben is ott bujkal az abszolut ter. 

        Hogy ezt megertsuk vegyuk az egyszerubb peldat. Volt a forgo
gombunk. A baj az volt vele, hogy inerciaerok kovetkezteben belapult.
Tudunk mi meg ilyen eroket. Termeszetesen a gyorsulo koordinata rendszerben.
Newtoni fizika;
        Esik egy ko lefele (legkor nincs) a foldon. A mi rendszerunkben
gyorsul. Persze, mert hat ra a gravitacio. Az o rendszereben all, nem gyorsul,
pedig ott is hat ra a gravitacios ero. Csakhogy, az o rendszere nem inercia-
rendszer, ezert a felllepo inerciaero eppen ellensulyozza a gravitacios
erot. A ket ero hatasara nem mozdul a ko.
        Vegyunk egy dobozt a vilagurben. Ha benne vagyunk es nezegetunk
egy almat, az lebeg. Sulytalansag van. De egyszer csak elkezd az egyik fal
fele gyorsulni az alma. Persze mondjuk, mert valaki gyorsit minket kivulrol.
        Igen am. De mi van ha nincs semmi a vilagban, csak mondjuk ket doboz.
Egymashoz kepest gyorsulnak. Melyikben fog az alma lebegni?
        Na itt van mar megint az abszolut koordinata rendszer.
Ez ott van a Minkowski-terben is. Ott van az altrelben is.

        Megegyszer;
1. A Mach elvet, egyetlen egy mukodo fizikai elmelet sem tartalmazza. 

2. Az osszes modellban ott van az abszolut koordinatarendszer mint axioma.

Sajnos. Keretik megkritizalni,
kielemezni, hozzaszolni. Koszonom,

                                                Horvath Pista
relativitas honlap:
http://sgi30.rmki.kfki.hu/~hoi/rel.html

 írt a következő cikkben: >...
> az ocean melyen, az aktiv vulkanok kornyezeteben leteznek olyan 
> elolenyek, amelyek sem kozvetlen, sem kozvetett formaban 
> nem tamaszkodnak a nap energiajara. 
> Tud valaki errol valami kozelebbit ?

Lasd: kemoszintezis.

Arisztid